Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-02-10 / 11. szám

11-ik szára. J^ÍRVIOÉTC 1916, február 10. 3 ezideig elhanyagolt, mellőzött téma volt a gazdák körében. Már pedig ma, amikor az állati zsirok oly drágák és külföldről, Amerikából és Ausztráliából semmi növényi zsir, olaj, nem jön be hozzánk — ellentétben a múlttal, amikor az akkori alacsony árak mellett is milliókra rúgott az az összeg, amely ez árukért külföldre vándorolt, képzelhető, mily hiányok tornyosultak fel e zsirok és olajokban, amit csak a felette leleményes iparunk és kereskedelmünk tudott csak eddig palástolni. Szabolcsvármegyében az olajos magvak közül a kender és repce termelésen kivül a nép között a napraforgómag termelés elég elterjedt, de az uradalmakban a legelhanyagoltabb, legmostohább termelési ág. Az első kettőről nem szólok, mert a repcéről e termelési évre már késő, a kender termelés propagálása jó kezekben van. Én most csak a napraforgó mag érdekében szólok pár szót. E mag termelése zsaroló növény hirében áll s mivel a béke idejében ára a román és orosz versenyáru miatt nagyon alacsony volt, nem volt rentábilis e termelést fokozni. Máskép alakul a helyzet azonban ma. Mint a burgonya és tengeri közöttes termeivénye a legsilányabb homokon is 200—300 kg-ot terem, értékesítve pedig ez évben kétszer annyit jövedelmezett, mint a legjobb rozs termő föld, a béke idejében valaha elért legmagasabb rozs értékesítési árához viszonyítva. Zsarolására vonatkozólag pedig szabadjon mindjárt leszögeznem, a modern gazda nem ismer zsaroló növényt — melynek felhasznált táplálékát ne tudná valamily alakban visszaadni. Igy tehát nem foroghat ok fenn, amiért ne termelnénk. Sok kézi munkát nem igényel, aszszonyok, gyermekek játszva végezhetik. Különös figyelemre kell tehát, hogy érdemesítsük a napraforgómag termelést, mert nemcsak, hogy jövedelmünket fokozza, de a hazavédelem szempontjából is szolgalatot teljesítünk — mert a belőle sajtolt olajat jelenleg máshonnan nem pótolható élelmi és technikai célra fordíthatjuk, gyártási melléktermékét pedig, a pogácsát, a jelenleg nagyon is hiányban levő elsőrendű erőtakarmányok közzé sorolhatjuk. Az 1915. évben 250 vaggon magtermésre becsülöm vármegyénk napraforgómag termését, mely 2 millióötszázezer korona árban értékesült. E cikkben is, mint a burgonya termelésben vezető szerepet játszunk az országban, igy joggal kell, hogy Szabolcsvármegyéből induljon ki e termelés fokozásának nemcsak eszméje, de jó példája is, melynek keresztülvitele nem okoz semmi nehézséget. Ideális és kívánatos volna, hogy ma, amikor rendkívüli időket élünk, vállvetve adnánk elő, ismertetnénk e lap hasábjain mindazon eszközöket, amelyekkel különös kézi munka nélkül még áldozatok és befektetések árán is a termelést fokozhatnánk, hogy ezzel a nagy küzdelemben még jobban részünket kivéve a nyersanyag és élelmiszer hiányt apasztanánk, teljesen elliminálnánk. Góth László. — Hadifoglyok részére pénzküldemények: A Nyírvidéki takarékpénztár részvénytársaság igazgatósága értesiti a t. közönséget, hogy intézete (Vay Adám utca 7 szám) az összes ellenséges államokban internált hadifoglyok részére készséggel eszközöl átutalásokat, illetve továbbit pénzküldeményeket és pedig oly feltétel mellett, hogy csak a felmerülendő dij és esetleges egyébb kiadásokat számítja fel és ezt is csak önköltségben, 228-3-1 A mezőgazdasági munkálatok bíztositása A közeledő tavaszi gazdasági munkálatok biztosítása érdekében Mikecz Dezső alispán a járási főszolgabirákhoz és Nyíregyháza város polgármesteréhez a következő nagyfontosságú rendelkezést intézte: A f. évi gazdasági esztendő a mult évinél is súlyosabb feladat elé állítja kisgazdáinkat és a birtokosainkat egyaránt. A mezőgazdaságnál alkalmazni szokott kézi erő nyolcvan százaléka hazánk védelmében harcban áll és ezek munkájának részbeni végzésére csakis a hadifoglyok igénybe vételére lehet számítani. Mivel azonban a hadifoglyok legnagyobbrésze, a megszállott idegen területeken utak, vasutak helyreállításánál foglalkoztatik a hadvezetőségünk által, számot kell vetni avval, hogy azok az esetre, ha azt a gazdák idejében nem kérelmezik, a kellő időben nem fognak rendelkezésre állhatni és az ebből eredő késedelem — különösen aratás idejében, — nem csak a vármegyére, de az egész országra kiszámíthatatlan kárral járna. Erre való figyelemmel felhívom, annak sürgős megállapítására, hogy kik nincsenek eddig szerződött arató munkással biztosítva, a szerződött aratókon kívül hány egyént lehet még a hiány csökkentésére számításba venni az itthon maradtak közül és ezek levonásával hány kézi erő hiány lenne pótolandó hadifogoly igénybevételével ? Ennek megállapítása után, mindazokat, kik részére jaz arató munkás nincs biztosítva, fel kell hívni, hogy a kaszálás aratásra szükséges hadifogoly elnyerése iránt a kérvényt Címhez már most nyújtsák be. A hadifoglyok segélyezésére vonatkozólag a Hivatalos Lap m. évi 44. számában közzétett 25105—915. K. sz. rendeletemmel közölt feltételek érvényben vannak és igy a benyújtott kérelmek Cím utján továbbitandók az illetékes katonai parancsnokságnak. A hadifogoly szükséglet megállapitánál különös figyelemmel kell lenni a kisgazdákra és kisbirtokosokra, tekintettel arra, hogy 10-nél kisebb számú fogolycsoport nem engedélyeztetik. Azért ezek részére, hogy a hiányzó munkaerő biztosittassék együttesen magának a községnek kell kérelmezni, a szükséges számú foglyok engedélyezését. Ezt különösen figyelmébe ajánlom Címnek, mert a mult évben azt tapasztaltam, hogy a kisgazdák szükséglete kellően figyelemhe nem vétetett. Ugyanez alkalommal felhívom Cím figyelmét a közeledő tavaszi gazdasági munkálatok biztosítására, mely. ugy a hatóságoktól, mint a járási, községi, gazdasági intéző bizottságtól a mult évnél sokkal nagyobb és erélyesebb tevékenység kifejtését kívánja, öszi vetés területünk a mult évinél lényegesen kevesebb, és igy ezek helyett tavaszi kalászosokat és kapásokat kell vetni és arra kell törekedni á legerélyesebb eszközök alkalmazásával is, ha szükséges — hogy müvelés nélkül maradt területünk ne maradjon. Ennek szükségességéről a lakosságot közhirrététel, szószékről való hirdetés utján meg kell győzni és rávenni arra, hogy mindenki igyekezzék földjét hasznosítani, akinek pedig földje nincs, vállaljon részes müvelésre, burgonya, bab, tengeri alá legalább kétszer annyit, mint más években, mert attól ne féljen, hogy munkálatlanul fog maradni, a hatóságnak kell és lesz gondja, hogy a bevetett terület munkálatlanul maradni nem fog, mert lesz hadifogoly, de ha ez kevés, segítségül szolgálhat a közerő kirendelése is. Ez utóbbi különösen a föld megmunkálásánál — szántás, boronálás — lesz elrendelendő és ezeknek az 1914. t. c. 5. §-ában megállapított és a mult évben 6957— 915. K. szám alatt közölt szabályoknak figyelembe való vételével leendő igénybevételére a felhatalmazást már most megadom. Ahol szükségesnek látja az igénybevételt azonnal rendelje el és a legerélyesebb eszközök felhasználásától sem szabad akkor visszariadni, mikor jövő évi közélelmezésünk biztosításáról van szó. Figyelemmel kell kisérni az itthonmaradt lakosságot, hogy mennyiben iveszi 'ki részét a reá váró nagy feladatok megoldásában és a henyélőket, munkakerülőket, elrettentő példa gyanánt büntetéssel kell sújtani. Fel kell világosítani a lakosságot arról is, hogy ünnepnapokon a rendes istenitisztelet után a mezei munka végzés az egyházi hatóságok által meg lett engedve és igy vallása ellen nem vét az, aki ilyet végez, vagy végeztet, mert sokkal nagyobb bünt követ el az Istene és hazája ellen az, ki henyéléssel, korcsmázással tölti el ünnepen is drága idejét. Felhívom, hogy a járási gazdasági intéző-bizottságot kibővítve a községi elöljáróságokkal a tavaszi munkálatok megkezdése előtt sürgősen hivassa egybe, ott e rendeletem olvastassák fel és a tavaszi munkálatok biztosítására szükséges teendők állapíttassanak meg és azoknak, ha szükséges, a legerélyesebb eszközök felhasználásával szerezzen érvényt. Hiszem, hogy ha a hatóság támogatva a gazdasági intéző bizottság által átérezve a reá váró nagy feladatok horderejét, feladatának magaslatán állva a gazdaközönségnek nehéz munkájában támogatására lesz, vagy ahol szükséges az erélyesebb rendszabályok alkalmazásától sem riad vissza, ellenségeink kiéheztetés! politikája hajótörést fog szenvedni és mezőgazdaságunk zászlóját is diadalra fogjuk tudni juttatni. Eljárása eredményéről, valamint a szükséges foglyok számáról jelentését f. évi április hó l-ig elvárom. K háború. (A « Nyirvidék » eredeti távirata.) Budapest, február 8. — Hivatalos. — Orosz hadszíntér: A tisztább időt felhasználva a tüzérség az egész északkeleti harcvonalon élénkebb tevékenységet fejtett ki. Tarnopoltól északnyugatra oroszok a tegnapról mára virradó éjjel egyik előretolt gj^alogsági támadáspontunkat ismételten megtámadták, oda rövid időre be is nyomultak, de hamarosan újra kiűztük őket. Olasz- és délkeleti hadszíntér: Nincs nevezetesebb esemény. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Berlin, február 8. — Nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: A Sommetól délre élénk harci tevékenység uralkodott a február hatodikáról hetedikére virradó éjjel uj állásunk egy kis árokrészét elvesztettük; egy tegnap délben erős tüzeléssel előkészített francia támadást visszavertük. Este ellenttámadással állásunknak újra teljes birtokába jutottunk. Egy német repülőraj megtámadta a Poperinghei és Dixmuden közti angol csapattáborokat. Az elűzésére felszállított repülőgépekkel folytatott többszörös harc után a repülőraj veszteség nélkül viszszaérkezett. Keleti és Balkáni hadszíntér: Jelentős esemény nem történt. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG.