Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-10-29 / 86. szám

Nyiregyháza, 1916. november 29. Vasárnap XXXVII. évfolyam, 90 szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal : SZÉCHENY1-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQUE 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetésiek árszabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 !;. hivatalos liirdetések sora 80 f. A nyilttcr soronként 80 I. Apró hirdetéseit 10 szoic 1 K. minden további szó 5 fillér. Vastag betűvel szedett hétszeresen számit. Népek világossága. Őszi hervadáskor, a természeti élet lassú haldoklása idején, a " protestáns emberi társadalomban, minden év október 31-én az emlékezés fénye vet világot: a szellemi és lelki megújhodás elavulhatatlan dicsőségének emel zászlót az utódok k egy ele l tel j es elismerése! Ami csaknem négy évszázaddal ezelőtt, mint a világtörténelem egyik fenséges eseménye zajlott le: a reformátió, az távolról sem minősíthető csupán valíástársadalmi mozgalomnak; az a maga egyetemes természetű vonatkozásai s hatásánál fogva túlnő a felekezetiség korlátain, mint a testi lelki szabadságra s a szociális igazságokra megélrt emberiség egyik vezérlő szelleme fejti ki ujjászülő erejét. Mert, hogy a kiindulási pontnál a reformáció vallási jelleget öltött magára, s mint a valláserkölcsi élet ujjáteremtője kér magának létjogot, ezt az akkori társadalmi körülmények magyarázzák meg, melyszerint akkor a vallásos gondolkodásba s érzületbe beolvadt ugy az egyénnek, mint a társadalomnak minden sajátos tulajdonsága; vallásos meggyőződés adott s/int a politikának és súlyt minden hathatósabb emberi törekvésnek. Valósággal a vallás volt fócusa a köztársadalmi s egyéni élet minden nyilvánulásának. Ily viszonyok között a lassú sorvadás s veszedelmes megbetegedés csirái is itt jelentkezhettek legszembetűnőbben, itt, hol az élei önmaga fénv, s árnyalati változásaiban zajlott legjobban. Hogy vallási tekintetben micsoda üdvös eredményekkel gazdagította a reformáció a nagyobb lelki szabadság után sóvárgó emberiséget, arról nem szükséges részletesebb fejtegetésekbe bocsátkozni: az egyéni szabadon szárnyaló tiszta hit diadalmas fénye ország-világra pazar bőséggel hinti annak a dicsőségnek sugarait, melyek a reformáció elévülhetetlen érdemeinek ragyogó emlékei. Ha vallási fejtegetéseket mellőzve, azt kérdezzük, mit köszönhet hát az egyetemes emberiség a reformációban .erőteljes ttjuk ne írni tényt, hogy a szociális s culturális élet és tevékenység megindulásának ideje középeurópai 'társadalmi éltünkben: teljesen összeesik a reformáció kezdetével, sőt ellő: támogatva, lelkesítve, határozottan üdvös és szokatlan lendületet nyert a polgári és politikai élet is. A reformáció korszakát megelőzőleg, valósággal dühöngött s zsarnoki rémuralmat vett a középkor legszégyenteljesebb kreatúrája: az ököl jog átkos rendszere. Amit hatalmi érdekkörébe fel nem szívhatott, azt könyörtelenül megsemmisítette, akár valláserkölcsi, akár a legelemibb emI d-i jog érvényesüléséről volt szó. Ez a rettenetes embertelen rendszer, orca pirulás nélkül egyedárusának tartotta magát, az emberiség közkincsének — oly értelemben, hogy a kincs valódi értékét meghamisítva. hamis veretű pénzzel csalta a világot. Minél nagyobb sötétséget támasztani, minél zsibbasztó!)!) nyomást gyakorolni a lelkek világára, ebben állott önfentartási politikájának egyik vezér elve. Az emberiség világa az ököl jog rémuralma alatt, már csaknem halolt volt. Jött, mini: tisztító vihar, mint eget földet rázó evolúció, a reformátió. A bilincseit széttört. szabaddá lett emberi szellem! A középkori sötétség vészes fellegei egymást űzve távoztak el az emberiség életegéről, mert a felvilágosodás, a szabad meggyőződés égi fénye hirdette, hogy a keresztyén ember szabadsága nem csupán a hitnek függetlenségét jelenti, hanem az egyéni, polgári jogok feltámadását is; a kinek joga van Istenéhez közvetlenül cmelkedni, annak joga van részt kérni saját sorsának az intézéséből is. Hogy az em ber, mútl társadalmi lény, szabad hazának szabad polgára legyen, az veleszületett kiváltsága, gazdagnak s szegénynek egyaránt. Erkölcsi előkelőséget, méltóságot nem a születés, nem a vagyoni felsőbbség ad, hanem az iVzelmi s lelki erők minősége, melv úrrá teheti a koldust, s királylyá a porba szakadt alattvalót. A reformáció csodás szelleméből kilobbant fény egyszerre ncpek világossága lett, mely előtt összezsugorodott minden születés, osztály, a rendi kiváltságon alapuló jog — s áz ember emelkedett fellebb, fellebb, egész emberi méltóság magaslatáig. A szabaddá lett embert ismeretekkel felruházni elengedhetetlen kötelesség volt. A reformátió világosító, épitő hatása alatt megszületnek a különböző fokozatú iskolák, honnan az újkori haladás ismereteitől megizmosodva szállnak ki a gazdag lelkek a társadalmi tevékenység széles mezőire, hogy rombolás helyett építés jelölie a haladni vágyó emberiség nyomait! Fenséges munka kezdődött! A tündöklő emberi értelem áthatotta a legtávolabb eső helyeket is; vezérlő elv lett a felvilágosodás útjain: egy mindenkiért s mindenki egyért! Az öntudatra ébredt emberiség öszszeforrl szivben-Iélekben s mit annyi idő óta nélkülözött, magáénak mondhatta végre a; egyéni s társadalmi szabadságol! Vájjon nem méltó e tehát, hogv október 31-én. mint a népek világosságának nagy ünnepén, hálaadó gondolatok fakadjanak lelkünkben? Melkó István. A hadbavonultak felöli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tudósító Irodája (Iskola-utca 6. Feminista Egyleti helyiség. Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7 ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 10—12 óráig. — „Szeretetadományokat kér a Hadsegélyző Hivatal átvételi különítménye IV. Váci-utca 38.' Hadbavonultak és hadirokkantak * iparűzésének könnyítése. Lapunknak még az ez évi március havában megjelent egyik számában emeltünk szót, a hadirokkantak ipargyakorlása tárgyában. A hivatalos lapnak október 18-iki számában jelent meg a kormány 3053—1910. M. E. szánni rendelete, amely a háború ideje alatt katonai, vagy ezzel egy tekintet alá eső szolgálatban töltött foglalkozásban működötlek és ezután működőknek önálló ipargyakorlását szabályozza, (13. szakaszban,) az esetre is, ha az illetők e szolgálatuk alatt akár sérülés, akár betegség miatt előző foglalkozásukat nem gyakorolhatják, megélhetésük, vagy egészségük veszélyeztetése nélkül. Az ipar törvény rendelkezéseit módosító eme rendelet tehát, — prózában, — a hadi rokkantak önálló ipargyakorlásának megkönnyebbítését tárgyalja, valamint általában a többi bevonultét is. A rendeletet látva, első pillanatra azt hittük, hogy az nemcsak az önálló ipargyakorlás feltételeinek megállapításával foglalkozik, hanem kiterjed azokra a területekre is, amelyeket az ez évi március hóban már felemlítettünk, mert hiszen világosnak látszhatik mindenki előtt, hogy a hadirokkantaknak elsősorban megélhetésükre kell g'ondolniok és csak azután gondolhatnak arra, hogy önálló műhelyt nyissanak, avagy önálló ipari üzemmel kezdjék meg békés életüket. Sajnálattal állapítjuk meg ennélfogva azt, hogy a renddel intézkedései nem elégítették ki várakozásunkat; azok még mindig hagynak olyan betöltetlen hézagokat, amelyekről intézkedni szükséges és amely intézkedéseknek épen ebben a rendeletben lenne helye. Amikor e várakozásunkat kielégítettnek nem látjuk,' egyben azt is meg kell állapítanunk, hogy a rendelet nemcsak a rokkantak önálló ipargyakorlásáról intézkedik, hanem mindazokról, akik a háború idtje alatt katonai, vagy ezzel egy tekintet alá eső egyéb szolgálatot is teljesítettek. ha e szolgálatuk közben sérülés, vagy betegség nem érte és igy ez nem is gátol ja későbbi megélhetésüket. A rendelet szerint elérhető kedvezményeket élvezhetik a hadi rokkantak, akik előző foglalkozásukat nem űzhetik, továbbá mindazok, akik katonai vagy ezzel egy tekintet alá cső szolgálatot 3 hónapon át teljesítettek, végül azok, akik ugyan sérüllek vagy betegek, de előző foglalkozásukat azért mégis űzhetik, ha szolgálatuk 3 hónapnál rövidebb ideig tartott is. A szakképzettséget igazolás feltételeit, a rokkantakra vonatkozólag később kiadandó kereskedelmi miniszteri rendelet fogja megállapítani. A képesítésre megállapított ipartörvényszerü időtartamot ez a rendeleLcsökkenti és a rokkantiskolákban szerzett k*épesitést is elfogadja a képzettség igazolására. Az építőiparoknál megkívánt gyakorlati időt az ipartörvényben megállapítod idő felében állapítja meg. —