Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-10-29 / 86. szám

1 86-ik szára. JSÍYÍRYIDÉK 1916. október 29 A rendelet — igen helyesen — a háború kezdetéig terjedő visszaható erővel bir. A háború miatt meg nem indított, avagy félbe szakított üzletekre vonatkozólag függőbe helyezi az ipartörvénynek felfüggesztő intézkedését, még a telepengedéllyel járó üzletek és ipartelepekre is. Nem találjuk azonban a rendeletben azokat az intézkedéseket, amelyek a nem önálló ipargyakorlásra vonatkozhatnak, vagyis az iparossegéddé képesítés rendelkezéseit. Igaz ugyan, hogy azt talán nem is lehetne kétségbe vonni, hogy akinek a rendelet önálló iparűzési jogot biztosit.. hogy az segédi minőségben ne működhessék, de éppen ezért nem ártott volna ennek kifejezést is adni egy rövid szakaszbán. Nem látjuk a 36986—1914. szánni K. M. határozatnak felfüggesztését, a mely szerint a katonai szolgálat ideje alatt a csapattestnél teljesített munka a műhelyben, vagy gyárban teljesített ipari munkát nem pótolja és a hiányzó képesítés igazolására kiegészítésül sem fogadható el. Ez azoknál a szolgálatot tetteknél lenne fontos, akik munkakönyvet kívánnak váltani, hogv mint iparossegédek dolgozhassanak. Ama kívánságot, hogy < Az önállósulás tekintetében pedig fontos lenne a rokkant iskolában töltött időt is a hiányzó képesítésnek igazolására is betudni , örömmel látjuk teljes mértékben kielégítettnek. Általában azt mondhatjuk, hogy mind azok részére, akik a háborúban részt vettek és ezután ipari foglalkozást kívánnak önállóan gyakorolni, lényeges könnyítéseket állapit meg a rendelet, igy végre mégis történt már lépés ez irányban is, ami megnyugvást kelt. Ausztriában az ily irányú rendelkezések előzetes tárgyalásánál nehézségeket igyekeztek támasztani a hadba nem vonult iparüzők, áltól féltvén existenciájukat, hogy a rokkantak könnyebben megszerezhető ipargyakorlása, illetéktelen konkurenciát okozhat. — Nem mulaszthatjuk el annak megemlítését, hogy nálunk ilyen hang nem esett, s hogy minden vonalon örömmel tárgyalták a rokkantaknak az élet számára viszszaadása minden könnyítést is megadó kérdéseit. A magyar iparosok nem félnek a rokkantak konkurrenciájától, nem azért, mintha talán azoknak rövidebb ideig tartott kiképzése, avagy sérülése, betegsége vagy csonkultsága amúgy is gátolná erősebb konkurencia kifejtését, hanem tisztán, pusztán azért, — s ezt minden mellékgondolat nélkül kell érteni — mert a rokkantban olyan embertársát látja a magyar iparos, aki az itthon lévőknek védelmében szerezte csonkultságát, betegségét és mert épen ezért igen elenyészően kicsi jutalom, ha későbbi megélhetését könnyitjük csupán! A magyar iparos nem lát konkurrenst a hazatérő bajnokban, még' ha az ipari téren is kívánja további megélhetését biztosítani. Bár már itthon lennnének mindannyian! P. J. •Ml ELŐFIZETÉSI DIJAK: Negyedévre . Félévre . . Egész évre 3K UK 12 Ki Közgyűlés a városnál. Pénteken délután 3 órakor rendkívüli képviseleti közgyűlés volt a városházán, meglehetős csekély érdeklődés mellett. Elnöki bejelentések. Balla Jenő elnöklő polgármester tárgysorozat előtt bejelentette a képviselő testületnek, hogy megjelent a hivatalos lapban az orsz. közélelmezési hivatal szervezésére vonatkozó rendelet. A rendelet 4., és 5. pontját felolvassa, a mely a következőképen hangzik: 4. szakasz. Hivatal hatáskörébe tartozik: 1. a buza, rozs, kétszeres, árpa, zab s hüvelyesek zár alá helyezésére és hatósági igénybevételére — rekvirálására — vonatkozó ügyek központi intézése és a végrehajtás ellenőrzése; 2. egyes életszükségleti cikkek igénybevételére vagy pedig közélelmezési vagy közellátási szempontokból szükséges egyéb oly intézkedésekre a közigazgatási hatóság által kért felhatalmazások megadása, melyeket a hatóság csak a ministerium, vagy egyes miniszterek felhatalmazása alapján tehet meg; 3. a törvényhatóságok és a külön ellátásra kijelöltek liszt- és egyeb szükségletének megállapítása, s a lisztnek és egyéb hatósági rendelkezés alatt levő életszükségleti cikkeknek arányos utalványozása a minisztérium által a polgári lakosság ellátására rendelkezésre adott készletek keretén belül; 4. közélelmezési és közellátási ügyekben foganatosítható mindazon intézkedések megtétele, amelyek törvény vagy rendelet alapján eddig a belügyminiszter, kereskedelemügyi miniszter, földmivelésügyi miniszter vagy az Országos Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartoztak: 5. a közélelmezés és a közellátás tekintetében a közigazgatási hatóságok, továbbá azon központok és egyéb szervezetek ellenőrzése, amelyeknek ellenőrzését a minisztérium a hivatal hatáskörébe utalja; 6. azon közélelmezési és közellátási ügyek intézése, melyeket a minisztérium ezután a hivatal hatáskörébe utal; 7. a közélelmezés és közellátás biztosítása érdekében szükséges olyan rendeletek és intézkedések előkészítése és javaslatba hozatala, amelyek a minisztérium, vagy valamelyik miniszter elhatározását igénylik. 5. szakasz. A hivatal elnöke a jelen rendeleten alapuló hatáskörében a megyei, városi és községi alkalmazottakkal és közegekkel közvetlenül rendelkezhetik és hozzájuk közvetlenül intézhet rendeleteket. Az előbbi bekezdésben felsorolt alkalmazottak és közegek a hivatal elnökének a jelen rendelet alapján tett rendelkezéseit haladék nélkül és feltétlenül kötelesek végre hajtani és emiatt fölöttes hatóságaik részéről felelősségre nem vonhatók. A késlekedő, vagy nem engedelmeskedő alkalmazottakat és közegeket a hivatal elnöke hivataluktól vagj' állásuktól fegyelmi eljárás nélkül felfüggesztheti. A felfüggesztett alkalmazott vagv közeg ellen a törvényszerű eljárást hivatalból folyamatba kell tenni. A fegyelmi hatóság ítélete azonban a felfüggesztés hatályát nem érinti. Az 5. szakasz szerint tehát a közigazgatási tisztviselőkkel a hivatal elnöke korlátlanul rendelkezhetik, sőt fel is gesztheti *őket. fügHáborus drágasági pótlék. A tisztviselők háborús drágasági pótlékára miniszteri rendelet szerint 30, 40, és 50 százalékos előleget kaphatnak a tisztviselők. Ez az előleg azonban csak október hó végéig vehető igénybe. Miután ez az előleg még a mai napig sem folyósittatott, holott az állami tisztviselők még augusztusban megkapták azt, intézkedett a polgármester, hogy a városi tisztviselők is hozzájussanak a háborús drágasági pótlék előlegéhez, még pedig ugy, hogy azt a város előlegezi a tisztikarnak. A polgármester bejelentését tudomásul vették és intézkedését jóváhagyták. Petróleum, só, cukor, vaj. Miután a városban petróleum, só, cukor nem kapható, a város maga nézett utána illetékes helyen, hogy e nélkülözhetetlen közszükségleti cikkek mielőbb ismét kaphatók legyenek. A város részére rövidesen érkezik egy-egy vaggon cukor és petróleum és 3 vaggon só. Ezenkívül két helybeli cégrészére is feladtak e hó 24. és 25-én 1—1 vaggon sót, cukrot és petróleumot. Nehogy azonban egyesek a mások rovására nagyobb készleteket felhalmozhassanak intézkedett a polgármester, — hogy egy-egy család 5 kgr. cukor, 5 kgr. só és 5 kgr. petróleumnál többet egyszerre be ne szerezhessen és a kereskedők ezekel a cikkeket, a nélkül szolgálják ki, hogy a vevőt más árucikk megszerzésére is kényszeritenék. A város által rendelt egy vaggon dánvaj háromnegyed része elfogyott. Miután a vaj kiváló minőségűnek és nagy zsírtartalmúnak bizonyult, a város egy ujabb vaggon vajat már most megrendelt. Választások. A megüresedett adótiszti, számtiszti, kiadói és egy szülésznői állásokat választás utján november hó 8-án d. e. tölti be a város képviselő testülete. Kéri a polgármester a városatyákat, hogy ne ígérjék el előre szavazatukat senkinek. — Választás előtt ugyanis a képviselőtestület tagjait értekezletre fogja összehívni a polgármester, ahol a pályázók közül hivatalos jelöltet fognak állítani anélkül azonban. hogy ez intézkedés bárki szabad elhatározását korlátozni akarná. Fogyasztási adók. Ezek után tért át a gvülés a tárgysorozatra, amelynek egyetlen fontos pontja volt a fogyasztási adók megváltása, illetőleg bérbe vétele. A város a pénzügyi kincstárral 1913ban kötött egyezség alapján 1916. dec. 31ig terjedő időre évi 80,000 koronáért váltotta meg a fogyasztási adókat. Ebből a hatalmas összegből 30,000 K volt a hus és 50,000 K a borfogyasztási adó. Miután azonban a háború miatt a húsfogyasztás mondhatni egy tizedrészre apadt le, a bort, illetve a mustot pedig annak szokatlanul nagy ára miatt mindenki eladta, még pedig idegen kereskedőknek, miután továbbá a barakkórház, sóstói üdülőtelep és a vöröskereszt fiók egylet kórházai részben megszűntek, részben pedig a katonaság vette át azokat, a katonaság pedig maga vág és nem fizet fogyasztási adót. a város a következő 3 évre a fogyasztiási adók megváltásáért, illetve béréül évi 65 ezer koronánál többet nem ajánlhat meg. Ezzel szemben a kincstár 85 ezer koronát BANYAY ES PAPP művésziesen fest és tisztit mindennemű női és férfi ruhát, — gallért és kézelőt hófehérre mos, tükörfényesen vasal. — Gyászruhák soronkivül — 24 óra alatt — készülnek. Vidéki megrendelések pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetnek. .Felvételi üzlet: Nyíregyháza, Széchenyi-út 2. Műhely: Kis-tér 2, (Apollóval szemben.)