Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-10-19 / 83. szám

2 83-ik szám. jnfirírtfldék 1916. október 19 deJmi érintkezésnek felfüggesztése, kizárása, mert hiszen nemzetünk sokkal kulturáltabb. — semhogy ezt az érintkezést nélkülözhetné. Ebből a nézőpontból cl kell fogadni azt a feltevést, hogy az árak redukálása igenis célja nemzetünknek. Az árcsökkentés mértékét megállapítani nem volna időszerű, annyi azonban kétségtelennek látszik, hogy közel kell államink azokkal, a semleges és ellenséges államok áraihoz. Ki fogja megvenni a mi búzánkat, ha az kétannyiba kerül, mint a külföldi"' Kinek kell a mi posztónk, ha az ötször vagy még többször annyiba kerül, mint a külföldi? Feltűzhetjük mi a tulipánnvjzgalom szép jelvényét, ha csengő pénzben megtakarításokat érünk cl a nem tulipános portékáknál! Valóban elérkezettnek láthatjuk az időt arra, hogy a folytonos áremelkedések mellett, ezekről a kérdésekről is gondolkozzunk. A németek vámvédelmet kívánnak biztosítani a gyengébb iparoknak még — Ausztriában is," mennyivel inkább lehet jelentős ily védelem a mi iparunk számára? A vidéki ipari és kereskedelmi kamarák a vámvédelem mellett, a fővárosi kamara ellenben a vámközösség mellett foglalt állási. Bizonyság ez a mellett, hogy ebben a kérdésben az eltérő vélemények liszla képel nem adnak, s hogy épen ezért még beható megfontolásoknak tárgyát képezheti a vám kérdés. Minthogy azonban a magas áru és élelmiszer árakból az alacsonyabb árakra való áttérés elkerülhetetlennek látszik, a bekövetkezhető gazdasági erős zökkenést, avagy talán az erős megrázkódtatást is ei yhiteni kellene. Ezt az enyhítést, lehet, hogy a vámkérdés lenne hivatott — bizonyos részben — megfelelő megoldás melleit keresztül vinni, nem valószínűtlen tehál az a feltevés, hogy e két kérdés szorosabb nexusba jut és talán együttes megoldást kíván. Az tagadhatatlannak látszik, hogy a béke-idei áraktól való folytonos és fokozatos eltérése a háborús áraknak, máikorlátok közé lenne szorítandó; minden, a kenyérárak emelkedését viszonylag meghaladott áremelkedés jogosulatlan; épen ezért az energikus intézkedések megtétele már azért is szükséges, hogy a békébe való átmenet nagy zökkenése elkerültessék. Ha ezt az élelmezési vagy közellátási diktatúrával lehet elérni, ám jöjjön az! Pisszer János. tm* x LEVELEK A HARCTÉRRE dr. VIETÓRISZ JÓZSEF könyve. Megjelentés kapható lapunk kiadóhivatalában, A tiszta jövedelem fele a harctértől hazatérő szegény egyetemi hallgatókat segitő alapé. Ára fűzve 2, egész vászonba kötve 3 korona, ELŐFIZETÉSI DIJAK: Negyedévre . Félévre . . Egész évre S K ti K 12 K Gyermekvédelem. Egyes délkeleti vármegyékből az ellenséges betörés következtében a lakosság hozzánk menekült. Azon voltunk és vagyunk, hogy a menekültek a megpróbáltatás óráiban gyámolitás nélkül ne maradjanak. A hatóságok tanáccsal, útbaigazítással látják el, bátorítják, bizalomra és kitartásra buzdítják, szóval mindent elkövetnek, hogy a megszokott otthont nélkülözők lelkileg megerősíttessenek. A vallás- cs közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg elhatározta. hogy az ovó cs tankötelesek gondozását illetőleg mindent el kell követni. — Evégből elrendelte azt, hogy a menekültek gyermekei addig is, mig otthonukba vissza térhetnek, ideiglenes tartózkodási helyükön iskolába járjanak, írásban részesüljenek, a gyermekek gondozása pedig lehetőleg s/erveztessék. "Minden iskolafenntartó helyi adott a meneküli gyermekeknek; az óvodák is befogadták őket. Csak a gondozás ad nagyobb gondot. Hogy a menekült gyermekek élelmezése és ruhával való ellátása biztosíttassák, a kormány az Országos Gyermekvédő Ligával egyetértőleg nagyobb akciói indított és az akció irányításával az egész vonalon egyöntetű szervezése érdekében : megbízta gróf Mikes Arminné úrnőt, melléje adván segítségül dr. Zomborry László kolozsvári tanárt. A grófné a legjobb időben érkezett hozzánk, az őszi közgyűlés napján, amikor a vármegye agilis alispánja már ez ügyben tanácskozásra hívta össze a járási főszolgabirákat, a városi polgármestert: igy ezen az "értekezleten a kormány megbízottja is előadhatta, elmondhatta főbb pontokban kiküldetésének célját. Az össztanácskozás után folyó hó 11én a grófnő Mikecz Dezső alispán kíséretében Kisvárdára utazott, hogy az akció megszervezésére felhívja az ottani hatóság és társadalom figyelmét. Oll könnyű volt a dolgunk, mert oll már munkába állott a menekülteket segítő bizottság, a mely tel jesen betölti a maga Teladalát. Nagyobb körvonalakban megállapodtak a napközi otthon felállítását illetőleg és kész költségvetési adtak ál a grófnénak. hogy a még szükséges államsegélyt kieszközölhesse. A grófné kilátásba helyezte azt is, hogy a ruházathoz szükséges nyersanyagot szintén ki fogja eszközölni a kormánytól. A napközi otthon 100 gyermek befogadására van tervezve és a gyermekek ott nem csak élelmet fognak kapni, hanem felügyelet alatt is lesznek, mert a miniszter e célra óvónőt rendel ki. A jelen volt kir. tanfelügyelő kijelentette azt, hogy a menekült tanköteleseket az álhyni iskola minden akadály nélkül befogadja és oll tankönyvekkel és Írószerekkel el lesznek látva: szóval Kisvárdán a menekültek gyermekeinek gondozása jó kezekben van. Másnap a bizottság a főispán kíséretében Nagykálióba és Nyírbátorba ment, ahol szintén hasonló módon történt megállapodás, azzal a különbséggel. hogy Nyírbátorban a napközi otthon felállítása nem szükséges, mivel a szülők gondoskodhatnak gyermekeik ellátásáról. Mindenütt lelkesen karolják fel ezt az i'igyet, a hatóságokon kívül a társadalom, a nőegylelek, vöröskereszt egyelt, liivalotl hölgyek, leányok működnek közre, mint ez Nyíregyházán is történik és bizton remélhető, hogy ezek a napközi otthonok a tél beálltával megkezdhetik működésükéi és a szegény gyermekek a jószívű emberek fáradozása révén, meleg ruhához is juthatnak. A grófné ellátogatott Vencsellőre is, hogy az ottani nemeslekü grófné által fentarlott menhelyet megnézze; oll is azt tapasztalta, hogy a gyermekvédelem biztosítva van, és hogy a jószívű grófné a menhelyei állandósította. Gróf Mikes Arminné urnő az Országos Gyermekvédő Liga képviseletében a gyermekvédelem ügyében már több vármegyében fordult meg, de sehol sem tapasztalta azt a nagy készséget és meleg szeretet, amelylyel a szabolcsiak ezen hazafias munkára vállalkoznak és önzetlenül dolgoznák, hogy azíde menekült nép e nehéz időkben rövid itteni tartózkodása alatt Szabolcsban jól találja magát, és hogy itt vannak legjobban elhelyezve. "Szemlélő. A földbirtok megadóztatása.* A körülmények teljesen indokolják a különböző új adónemek behozatalát. — Azonban csak úgy járhat ezek nyomában a kívánt eredmény, ha az összes adóképes alanyok a birtokukban levő adótárgyak után arányosan részesednek e közterhekben. Már pedig" ez elv a most megszavazott adójavaslatok egyikében sem érvényesül, amennyiben pl. a vagyonadó olyan terhet ró a földbirtokra, különösen a kisebb gaztiákra, hogy azok helyzetét már-már elviselhetetlenné Leszi. Ezzel szemben az ingó vagyon és az ebből származó jövedelem megadóztatása, valamint a szabad kereseti pályák egy, részéből származó jövedelmek, a bankok rohamosan növekvő vagyonszaporulata az összes adójavaslatokban (még nem törvények, nincsenek szentesítve) érthetelen és indokolatlan kedvezésben részesülnek. A földbirtok a társadalom rendjének es az áüam "fennállásának legerősebb biztosítéka — mondja Bernát István, (Agrárpolitika'59. 1). Súlly, lV-ik Henrik kiváló ministere a földmivelést védelmébe véve: a szántás-vetést és a legelőt az állam két tápláló keblének nevezte. A földbirtok mindig a legbiztosabb adóalap volt, melyre az állam teljes biztonsággal és majdnem leljes pontossággal számithatott. Ez volt és ma is ez az állani adópolitikájának legjobb fejőstehene. Midőn ugyanis a telekkönyvi rendszer érvényben van, nem kérdezik: mit jövedelmezett a föld; még azt sem: megművelte-e a tulajdonosa? Megnézik a telekkönyvet s aBban a « kataszteri liszla jövedelem rovatot s rávetik az adót, melyet tűrnie kell. A föld sohasem tudott kibú jni az adózás alól. Ez volt és ma is ez a legbiztosabb bázisa az állani egész adórendszerének; s eddig is annyira igénybe volt már O O v/ j véve, hogy egyesek a nagy adók miatt ! vagy túladnak földjükön, vagy Amerika I felé veszik utjokat s közülök sok soha I vissza nem tér. E nyomasztó helyzetet • még egy új adóval fokozni: a teljes romlás veszélyével fenyegeti a gazdaközönséget. melyről azt mondja Hegedűs Lóránt (A magyarság jövője a háború után 78.1.), hogy «a jövendő fejlődésének ős anyagát adja . ' * A kritika gyakorlásának igaz, csak addig lehet egy törvényjavaslatnál eredménye, mig meg nincs az szavazva ; azonban a magyar földmivelő nép érdekében, ta Ián nem lesz felesleges ezeket — a jövőt illetőleg — leszögezni. BANYAY ES PAPP művésziesen fest és tisztit mindennemű női és férfi ruhát, — gallért és kézelőt hófehérre mos, tükörfényesen vasal. — Gyászruhák soronkivül — 24 óra alatt — készülnek. Vidéki megrendelések pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetnek. Felvételi üzlet: Nyíregyháza, Széchenyi-út 2, Műhely: Kis-tér 2, (Apollóval szemben.;