Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-01-30 / 8. szám

2 8-ik szám. 1916. január 30. helypénzből az előirányzott 27,000 koronával szemben 16048 korona tolyt be, 8436 koroná­val kevesebb, mint 1914-ben. Ennek azonban oka részben az is, hogy a város a piac láto­gatottsága érdekében egy időre felfüggesztette a helypénzszedést. A közvágóhídon szedett vágatási dijakból 30007 korona folyt be, a költségvetési előirány­zat eléretett ugyan, de a befolyt öszzeg 5585 koronával kevesebb mint 1914-ben volt. A husfogyaszlási adóból az előirányzott 49,000 koronával szemben 44760 korona folyt be, ami 7377 koronával kevesebb mint 1914-ben volt. Ellenben többlet bevétel volt a bor­fogyasztási adónál az előirányzott 53,000 koro­nával szemben 63,500 korona hasonló arány­ban a borfogyasztási községi pótléknál, s tete­mesen emelkedett a gőzfürdő forgalma, mely­nél a bevétel az előirányzott 24000 koronával szemben és az 1914. évi 20,267 korona bevé­tellel szemben 34,333 korona volt. A gőzfürdő forgalmára kétségkívül kihatással volt a Sóstó fürdő hiánya. Az adózási és adófizetési viszonyokra a következőket jelenthetem: A kivetett állami adók összege kisebb volt 1915-ben mint 1914-ben. Az 1915. évre kive­tett egyenes állami adók összege ugyanis 599,134 korona volt, mig az 1914. évben kive­tett állami egyenes adóké 605,830 korona A csökkenés a hadbavolt iparosok és kereskedők adójának elmaradásával áll összefüggésben. Az adófizetési viszonyok kedvezőbb ered­ményt tüntetnek fel 1915-ben, mint 1914-ben. Mig 1914-ben állami adóban a városi adópénz­tárba 477,685 korona fizettetett be, addig 1915-ben 556,581 korona. Tehát 78896 koro­nával több. Ez kétségkívül az adófizető polgá­rok egy részének jobb adófizető képességét, másrészről azonban a városi adóhivatal szor­galmát tanúsítja. Hasonlóképen kedvezőbb be­fizetési eredmények érettek el a többi tör­vényhatósági és községi adóknál. A községi adókból 46472 koronával folyt be több 1915-ben mint 1914-ben. Az 1914. évi XLVI. t. cikkel életbe lép­tetett jövedelmi adó, vagyis az úgynevezett hadiadó kivetésének eredménye Nyíregyházán az 1915-ik évre 76,394 koronát tett ki. Erre az évvégéig 51,945 korona fizettetett be. A városi adópénztár munkáját és forgal­mát tetemesen megnövelte a hadbavonultak itthon maradt családjai részére megállapított és folyóvá tett állami segélyek kifizetése. Az 1915. év végén Nyíregyházán 2670 volt a hadisegélyt élvéző családok száma. Ezek részére a városi adópénztár közve­títésével az 1915. év folyamán 1.065,371 korona fizettetett ki állami segély cimén. Jelentékeny munkatöbbletet hárított a vá­ros tisztviselőkarára a város lakosságának élelmi szerekkel és fűtőanyaggal való ellátása. A há­borús viszonyok következtében nemcsak meg­drágult minden közszükségleti cikk, hanem azok közül nem egy egyszerűen megszerezhető sem lett volna, ha a hatóság közbe nem lép azok megszerezhetése érdekében. A lakosságnak liszttel való ellátása céljá­ból a város kénytelen volt már az év tavaszán terményt vásárolni, azt megőretni, lisztes bol­tokat felállítani és abban a lisztet árusítani. Majd az 1915 évi termények a kormány által történt zár alá vétele következtében a város kötelességévé vált, hogy mindazok ré­szére, akik maguk nem tudták egész évi szük­ségletüket akár saját termésükből, akár vétel utján biztosítani, a kellő mennyiségű terményt megszerezze, azt lisztté őresse és a jelentke­zők számára forgalomba bocsássa. A húsárak és a zsir árának folytonos és rohamos emelkedése az elé a feladat elé állí­totta a várost, hogy gondoskodjék a lakosság számára szükséges szarvasmarhák megszerzé­séről, sertések hizlaltatásáról, mindezek rend­szeres vágatásáról és a hus és zsir árusításáról. Gondoskodni kellett azonban egyéb élel­miszerekről is. Hogy e téren minő munkásságot fejtett ki a város a lakosság élelmezésének biztosítása érdekében, arra fényes tanálságot szolgáltat­hatnak a következő adatok: A város lisztes boltjaiban az 1915 év fo­lyamán ki méretett 548,100 kilogramm liszt, 36,600 kilogramm tengeri, 2800 kilogramm köleskása, 2000 kilogramm rizskása, 2000 kilo­gramm árpagyöngy, 1500 kilogramm tengeriliszt, 1600 kilogramm tengeridara, 12,400 kilogramm búzadara, 760 kilogramm bab és 17,060 kilo­gramm korpa. A városi hentesboltban kiméretett 469 da­rab hizott sertés, a városi mészárszékben 60 darab szarvasmarha és 165 darab juh. Mindezen élelmicikkeknek a város által anyagi haszonra való törekvés nélküli áruba­bocsátása nem csak ezeknek a fenforgó körül­ményekhez képest jutányos áron való megsze­rezhetését tette lehetővé a város lakossága számára, hanem sok esetben lehetővé ttette egyáltalán a megszerezhetést. Sokgondot okozott és sok nehézségbe üt­között a tüzelőanyag biztosítása. A vasúti forgalmi viszonyok nehézségei miatt a város által megvásárolt szénnek az ide való szállítása most is folytonos akadályokkal küzd. A lakosság azonban a körülményekhez képest mégis el van látva szénnel. Még nehezbb volt a tűzifához jutni. Az északkeleti vármegyék, amelyekből Nyíregyháza eddig tüzifaszükségletét ellátta, el voltak zárva a tűzifa megszerezhetése elöl, részint a for­galmi viszonyok miatt, részint az ezekben a vármegyékben az erdőkben meglevő tűzifa árának hallatlan felemelkedése miatt. Végtére Gömör vármegyében a Rimamurány Salgótar­jáni Vasmű r.-t. erdőségeiben sikerült mintegy 1200 vasúti kocsi fát megvásárolni, ennek a leszállítása azonban az 1915 évben még meg­sem kezdődhetett. Ennek megérkeztéig a szénen kivül a vá­ros a saját erdejében termelt fából a mult télről még megvolt készletét, részint pedig az e télen vágni kezdett akáczot bocsátotta a közönség rendelkezésére a helybeli fakereske­delmi áraknál mintegy 25—30%-kal olcsóbb árakon. Mindezen közszükségleti feladatok megol­dása körül hálás elismeréssel kell megemlé­keznem a jövedékkezelési bizottságról és an­nak tagjairól: Ferdlicska Rudolf, Imre János, Somogyi Gyula és dr. Vadász Leó képviselő­testületi tag urakról, akik fáradságot nem is­merve, állottak mindig készséggel rendelkezé­sünkre ezeknek a dolgoknak a megbeszélésé­nél és intézésénél. Hasonlóképen a legteljesebb elismeréssel kell megemlékeznem a Nyíregyházi Termény és Áruraktár részvénytársaságról és a Nyír­egyházi Takarékpénztárról, amely intézetek a szokásos üzleti előzékenységet messze megha­ladó készséggel voltak segítségünkre ezeknek a nehéz és sokszor nagyon bonyolult ügyle­teknek a lebonyolításánál. Tisztelettel indítványozom is, hogy ugy a jövedókkezelési bizottság tagjainak, valamint a megnevezett két {intézetnek fejezze ki a köz­gyűlés hálás köszönetét. Abban a nagy és nehéz feladat teljesíté­sében, amely a most folyó világháborúban az itthonmaradtakra hárult, méltóképen vette ki részét Nyíregyháza város egész társadalma. A Vöröskereszt-Egylet nyíregyházi fiókja az általa felállított kórházakban a sebesült katonák százait látta és látja el naponkint állandóan nemcsak a legszükségesebb orvosi és gyógy­szerekkel, hanem a leggondosabb ápolással. A Feministák Egyesületének nyíregyházi fiókegyesülete az itthonmaradt családtagokra terjesztette ki áldásos működését. Munkaalkal­makat szerzett, keresethez juttatta azokat. Gondjaiba fogadta a szülőnőket. Közvetítette az itthonmaradtak levelezéseit a harctéren le­vőkkel és a fogságba jutottakkal. A Leányegyesület a Napközi Otthonban el­helyezett gyermekek étkezését látta és látja el gyöngéd figyelemmel, szeretetteljes, fáradhatlan munkássággal. A hadbavonultak itthonmaradt családjainak segítésére alakult bizottság gyűjtésének ered­ményéből a sürgős segitésré szorult családok nyertek és nyernek támogatást, mig az állami segély részükre megérkezik. A hadbavonultak pártfogó irodája az itthon­maradt családok ügyes-bajos dolgait látja el és támogatja azokat tanácsadással. Az év végén megalakult a rokkantakat segitő bizottság, amelynek feladata a háború­ból vagy a hadifogságból hazatérő rokkantak támogatása és ügyének felkarolása. A hósapka-bizottság név alatt alakult al­kalmi egyesülés ugy a mult télen, mint ezen a télen is a harctéren küzdő katonáink részére készített és küldött különféle téli fölszerelési tárgyakat. Ezeknek a készítésében serény részt vettek az iskolák, köztük a nőipariskola nö­vendékei is. A „Katona Otthonban" az itteni kórházak­ban levő lábbadozó katonák találnak délutánon­kint barátságos otthonra, ahol Írószerekkel, a levelezéshez szükséges anyagokkal, hasznos ol­vasni valókkal látják el őket, sőt ujabban írni­olvasni tanítják az írástudatlanokat. Valahányszor arra alkalmom nyílott, a há­borúval kapcsolatos célokra indított gyűjtésekre fényes eredményekkel adakozott városunk la­kossága foglalkozásra való tekintet nélkül. Sok-sok ezer, sőt sok tízezer koronák gyűl­tek így össze Nyíregyházán különféle hazafias jótékony célokra, melyeknek rendeltetése min­dig az volt, hogy ezzel is részt vegyünk abban a nagy küzdelemben, amelyet hazánk fennmara­dásáért, jövő boldogulásáért falytatni kéuytele­nittetünk álnok elleneink részéről. Ugyanennek a nagy célnak az érdekében vettünk részt a három hadikölcsönre való jegy­zésben, melyeknek eredményéről a következő adatokat közölhetem: Az első hadikölcsönre Nyíregyházán 4,243,410 korona jegyzés történt, a másodikra 3 762,700 korona, a harmadikra 7.915000 korona, tehát majdnem annyi, mint a két elsőre együttvéve. A három hadikölcsönre összesen 15-921,110 korona jegyzés történt Nyíregyházán. Tizenötmillió 921 ezer 110 ko­ronát adtunk kölcsön hazánknak, hogy a há­ború költségeit zavartalanul fedezhesse! A három hadikölcsönre maga a város tudva­levőleg egyenkint 400—400,000 koronát jegyzett, együttvéve 1.200,000 koronát. Örvendetesnek kell azonban jeleznem a három hadikölcsönre történt, talán soha senki által nem remélt eredményt másrészt azért is, mert ezzel mintegy az első lépést tette meg városunk lakossága abban az irányban, hogy tőkeelhelyezésre az állami papírok vásárlását megkezdette. Szakítván azzal az eddigi egy­oldalú felfogással, amely a vagyont csak a föld­ben, házban, egyszóval az ingatlanban s ezek mellett legfeljebb a pénzintézeti betétekben és a készpénzben találta és látta. íme tekintetes képviselőtestület, ezekben számoltam be röviden és főbb vonásokban az elmúlt esztendőről. Tettem ezt szinte száraz hivatalos ridegséggel, az adatok egyszerű fel­sorolásával, kerülve a tetszetős szavakat és hangzatos mondásokat. Én azonban ugy érzem, hogy ezekhez a nagy, de felelősségteljes időkhöz jobban illik a komoly, tárgyilagos, de öntudatos szó, mint?a legszebben kidolgozott körmondatok tömkelege. Komoly időket élűnk. Komoly feladatok hárultak reánk az elmúlt esztendőben és ko­moly feladatok előtt állunk még nemcsak a háború hátralevő részében, de nem kevésbbé a háború utáni időkben is Az elmúlt év esemé­nyei azonban azt mutatják: nincsen okunk az aggodalomra a jövőben sem. A magyarok Istene megsegített bennünket a múltban, meg fog se­gíteni a jövőben is! Ugy legyen. — Mit kffssfiak a katonáknak ? A Had­segélyező Hivatal felkéri a harctéri katonák téli pótruházatának készítésében buzgólkodó nagyközönséget, hogy érmelegitők és térdme­legitők készítését egyelőre mellőzni szíves­kedjék, miután ilyen cikkekkel katonáink már bőven el vannak látva; hanem inkább haris­nyák és lábikravédök készítésével kegyes­kedjék foglalkozni, mert azokra lenne most legnagyobb szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom