Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-01-30 / 8. szám

2 8-ik szám. 1916. január 30. helypénzből az előirányzott 27,000 koronával szemben 16048 korona tolyt be, 8436 koronával kevesebb, mint 1914-ben. Ennek azonban oka részben az is, hogy a város a piac látogatottsága érdekében egy időre felfüggesztette a helypénzszedést. A közvágóhídon szedett vágatási dijakból 30007 korona folyt be, a költségvetési előirányzat eléretett ugyan, de a befolyt öszzeg 5585 koronával kevesebb mint 1914-ben volt. A husfogyaszlási adóból az előirányzott 49,000 koronával szemben 44760 korona folyt be, ami 7377 koronával kevesebb mint 1914-ben volt. Ellenben többlet bevétel volt a borfogyasztási adónál az előirányzott 53,000 koronával szemben 63,500 korona hasonló arányban a borfogyasztási községi pótléknál, s tetemesen emelkedett a gőzfürdő forgalma, melynél a bevétel az előirányzott 24000 koronával szemben és az 1914. évi 20,267 korona bevétellel szemben 34,333 korona volt. A gőzfürdő forgalmára kétségkívül kihatással volt a Sóstó fürdő hiánya. Az adózási és adófizetési viszonyokra a következőket jelenthetem: A kivetett állami adók összege kisebb volt 1915-ben mint 1914-ben. Az 1915. évre kivetett egyenes állami adók összege ugyanis 599,134 korona volt, mig az 1914. évben kivetett állami egyenes adóké 605,830 korona A csökkenés a hadbavolt iparosok és kereskedők adójának elmaradásával áll összefüggésben. Az adófizetési viszonyok kedvezőbb eredményt tüntetnek fel 1915-ben, mint 1914-ben. Mig 1914-ben állami adóban a városi adópénztárba 477,685 korona fizettetett be, addig 1915-ben 556,581 korona. Tehát 78896 koronával több. Ez kétségkívül az adófizető polgárok egy részének jobb adófizető képességét, másrészről azonban a városi adóhivatal szorgalmát tanúsítja. Hasonlóképen kedvezőbb befizetési eredmények érettek el a többi törvényhatósági és községi adóknál. A községi adókból 46472 koronával folyt be több 1915-ben mint 1914-ben. Az 1914. évi XLVI. t. cikkel életbe léptetett jövedelmi adó, vagyis az úgynevezett hadiadó kivetésének eredménye Nyíregyházán az 1915-ik évre 76,394 koronát tett ki. Erre az évvégéig 51,945 korona fizettetett be. A városi adópénztár munkáját és forgalmát tetemesen megnövelte a hadbavonultak itthon maradt családjai részére megállapított és folyóvá tett állami segélyek kifizetése. Az 1915. év végén Nyíregyházán 2670 volt a hadisegélyt élvéző családok száma. Ezek részére a városi adópénztár közvetítésével az 1915. év folyamán 1.065,371 korona fizettetett ki állami segély cimén. Jelentékeny munkatöbbletet hárított a város tisztviselőkarára a város lakosságának élelmi szerekkel és fűtőanyaggal való ellátása. A háborús viszonyok következtében nemcsak megdrágult minden közszükségleti cikk, hanem azok közül nem egy egyszerűen megszerezhető sem lett volna, ha a hatóság közbe nem lép azok megszerezhetése érdekében. A lakosságnak liszttel való ellátása céljából a város kénytelen volt már az év tavaszán terményt vásárolni, azt megőretni, lisztes boltokat felállítani és abban a lisztet árusítani. Majd az 1915 évi termények a kormány által történt zár alá vétele következtében a város kötelességévé vált, hogy mindazok részére, akik maguk nem tudták egész évi szükségletüket akár saját termésükből, akár vétel utján biztosítani, a kellő mennyiségű terményt megszerezze, azt lisztté őresse és a jelentkezők számára forgalomba bocsássa. A húsárak és a zsir árának folytonos és rohamos emelkedése az elé a feladat elé állította a várost, hogy gondoskodjék a lakosság számára szükséges szarvasmarhák megszerzéséről, sertések hizlaltatásáról, mindezek rendszeres vágatásáról és a hus és zsir árusításáról. Gondoskodni kellett azonban egyéb élelmiszerekről is. Hogy e téren minő munkásságot fejtett ki a város a lakosság élelmezésének biztosítása érdekében, arra fényes tanálságot szolgáltathatnak a következő adatok: A város lisztes boltjaiban az 1915 év folyamán ki méretett 548,100 kilogramm liszt, 36,600 kilogramm tengeri, 2800 kilogramm köleskása, 2000 kilogramm rizskása, 2000 kilogramm árpagyöngy, 1500 kilogramm tengeriliszt, 1600 kilogramm tengeridara, 12,400 kilogramm búzadara, 760 kilogramm bab és 17,060 kilogramm korpa. A városi hentesboltban kiméretett 469 darab hizott sertés, a városi mészárszékben 60 darab szarvasmarha és 165 darab juh. Mindezen élelmicikkeknek a város által anyagi haszonra való törekvés nélküli árubabocsátása nem csak ezeknek a fenforgó körülményekhez képest jutányos áron való megszerezhetését tette lehetővé a város lakossága számára, hanem sok esetben lehetővé ttette egyáltalán a megszerezhetést. Sokgondot okozott és sok nehézségbe ütközött a tüzelőanyag biztosítása. A vasúti forgalmi viszonyok nehézségei miatt a város által megvásárolt szénnek az ide való szállítása most is folytonos akadályokkal küzd. A lakosság azonban a körülményekhez képest mégis el van látva szénnel. Még nehezbb volt a tűzifához jutni. Az északkeleti vármegyék, amelyekből Nyíregyháza eddig tüzifaszükségletét ellátta, el voltak zárva a tűzifa megszerezhetése elöl, részint a forgalmi viszonyok miatt, részint az ezekben a vármegyékben az erdőkben meglevő tűzifa árának hallatlan felemelkedése miatt. Végtére Gömör vármegyében a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű r.-t. erdőségeiben sikerült mintegy 1200 vasúti kocsi fát megvásárolni, ennek a leszállítása azonban az 1915 évben még megsem kezdődhetett. Ennek megérkeztéig a szénen kivül a város a saját erdejében termelt fából a mult télről még megvolt készletét, részint pedig az e télen vágni kezdett akáczot bocsátotta a közönség rendelkezésére a helybeli fakereskedelmi áraknál mintegy 25—30%-kal olcsóbb árakon. Mindezen közszükségleti feladatok megoldása körül hálás elismeréssel kell megemlékeznem a jövedékkezelési bizottságról és annak tagjairól: Ferdlicska Rudolf, Imre János, Somogyi Gyula és dr. Vadász Leó képviselőtestületi tag urakról, akik fáradságot nem ismerve, állottak mindig készséggel rendelkezésünkre ezeknek a dolgoknak a megbeszélésénél és intézésénél. Hasonlóképen a legteljesebb elismeréssel kell megemlékeznem a Nyíregyházi Termény és Áruraktár részvénytársaságról és a Nyíregyházi Takarékpénztárról, amely intézetek a szokásos üzleti előzékenységet messze meghaladó készséggel voltak segítségünkre ezeknek a nehéz és sokszor nagyon bonyolult ügyleteknek a lebonyolításánál. Tisztelettel indítványozom is, hogy ugy a jövedókkezelési bizottság tagjainak, valamint a megnevezett két {intézetnek fejezze ki a közgyűlés hálás köszönetét. Abban a nagy és nehéz feladat teljesítésében, amely a most folyó világháborúban az itthonmaradtakra hárult, méltóképen vette ki részét Nyíregyháza város egész társadalma. A Vöröskereszt-Egylet nyíregyházi fiókja az általa felállított kórházakban a sebesült katonák százait látta és látja el naponkint állandóan nemcsak a legszükségesebb orvosi és gyógyszerekkel, hanem a leggondosabb ápolással. A Feministák Egyesületének nyíregyházi fiókegyesülete az itthonmaradt családtagokra terjesztette ki áldásos működését. Munkaalkalmakat szerzett, keresethez juttatta azokat. Gondjaiba fogadta a szülőnőket. Közvetítette az itthonmaradtak levelezéseit a harctéren levőkkel és a fogságba jutottakkal. A Leányegyesület a Napközi Otthonban elhelyezett gyermekek étkezését látta és látja el gyöngéd figyelemmel, szeretetteljes, fáradhatlan munkássággal. A hadbavonultak itthonmaradt családjainak segítésére alakult bizottság gyűjtésének eredményéből a sürgős segitésré szorult családok nyertek és nyernek támogatást, mig az állami segély részükre megérkezik. A hadbavonultak pártfogó irodája az itthonmaradt családok ügyes-bajos dolgait látja el és támogatja azokat tanácsadással. Az év végén megalakult a rokkantakat segitő bizottság, amelynek feladata a háborúból vagy a hadifogságból hazatérő rokkantak támogatása és ügyének felkarolása. A hósapka-bizottság név alatt alakult alkalmi egyesülés ugy a mult télen, mint ezen a télen is a harctéren küzdő katonáink részére készített és küldött különféle téli fölszerelési tárgyakat. Ezeknek a készítésében serény részt vettek az iskolák, köztük a nőipariskola növendékei is. A „Katona Otthonban" az itteni kórházakban levő lábbadozó katonák találnak délutánonkint barátságos otthonra, ahol Írószerekkel, a levelezéshez szükséges anyagokkal, hasznos olvasni valókkal látják el őket, sőt ujabban írniolvasni tanítják az írástudatlanokat. Valahányszor arra alkalmom nyílott, a háborúval kapcsolatos célokra indított gyűjtésekre fényes eredményekkel adakozott városunk lakossága foglalkozásra való tekintet nélkül. Sok-sok ezer, sőt sok tízezer koronák gyűltek így össze Nyíregyházán különféle hazafias jótékony célokra, melyeknek rendeltetése mindig az volt, hogy ezzel is részt vegyünk abban a nagy küzdelemben, amelyet hazánk fennmaradásáért, jövő boldogulásáért falytatni kéuytelenittetünk álnok elleneink részéről. Ugyanennek a nagy célnak az érdekében vettünk részt a három hadikölcsönre való jegyzésben, melyeknek eredményéről a következő adatokat közölhetem: Az első hadikölcsönre Nyíregyházán 4,243,410 korona jegyzés történt, a másodikra 3 762,700 korona, a harmadikra 7.915000 korona, tehát majdnem annyi, mint a két elsőre együttvéve. A három hadikölcsönre összesen 15-921,110 korona jegyzés történt Nyíregyházán. Tizenötmillió 921 ezer 110 koronát adtunk kölcsön hazánknak, hogy a háború költségeit zavartalanul fedezhesse! A három hadikölcsönre maga a város tudvalevőleg egyenkint 400—400,000 koronát jegyzett, együttvéve 1.200,000 koronát. Örvendetesnek kell azonban jeleznem a három hadikölcsönre történt, talán soha senki által nem remélt eredményt másrészt azért is, mert ezzel mintegy az első lépést tette meg városunk lakossága abban az irányban, hogy tőkeelhelyezésre az állami papírok vásárlását megkezdette. Szakítván azzal az eddigi egyoldalú felfogással, amely a vagyont csak a földben, házban, egyszóval az ingatlanban s ezek mellett legfeljebb a pénzintézeti betétekben és a készpénzben találta és látta. íme tekintetes képviselőtestület, ezekben számoltam be röviden és főbb vonásokban az elmúlt esztendőről. Tettem ezt szinte száraz hivatalos ridegséggel, az adatok egyszerű felsorolásával, kerülve a tetszetős szavakat és hangzatos mondásokat. Én azonban ugy érzem, hogy ezekhez a nagy, de felelősségteljes időkhöz jobban illik a komoly, tárgyilagos, de öntudatos szó, mint?a legszebben kidolgozott körmondatok tömkelege. Komoly időket élűnk. Komoly feladatok hárultak reánk az elmúlt esztendőben és komoly feladatok előtt állunk még nemcsak a háború hátralevő részében, de nem kevésbbé a háború utáni időkben is Az elmúlt év eseményei azonban azt mutatják: nincsen okunk az aggodalomra a jövőben sem. A magyarok Istene megsegített bennünket a múltban, meg fog segíteni a jövőben is! Ugy legyen. — Mit kffssfiak a katonáknak ? A Hadsegélyező Hivatal felkéri a harctéri katonák téli pótruházatának készítésében buzgólkodó nagyközönséget, hogy érmelegitők és térdmelegitők készítését egyelőre mellőzni szíveskedjék, miután ilyen cikkekkel katonáink már bőven el vannak látva; hanem inkább harisnyák és lábikravédök készítésével kegyeskedjék foglalkozni, mert azokra lenne most legnagyobb szükség.