Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-10-12 / 81. szám

Nyíregyháza, 1916. szeptember 28. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 12. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyed­évre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak féiár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 138. POSTACHEQUE 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. Lsgolcsóbb hirdetés 1 K. Hivatalos hirdetések sora 60 f. A nyilttér soronként 80 f" Apró hirdetések 10 sióig 1 K, minden további szó 5 fillér. Vastag bctfivel szedett kétszeresen számit A szüret. Régi időknek kellemes emTeke "újul meg a lélkemben, mikor a szüretre gon­dolok. Nem volt annyi a szőllőskert, mint most, mégis mintha mindenkinek jutott voma Tjélőle annyi, amennyit elegendő­nek rartott. i\em a piacra termelt a gazda, hanem csait c* saját háziszükségletét Igyekezett ellátni. Ha Áron "szomszédnak is maradt egy-két hordóval, az se volt baj, legalább olcsón ihatott belőle az is, akinek nem ter­mett. Nem volt az fajbor, csak afféle far­kasszőrü, mégis jobb kedve volt tőle az embernek, mint az újabb időkben. A szüret pedig egyenesen ünnepnap­ja volt a családnak; úgy is készültek rá, mint valami lakodalomra. Pecsenyét, ka­lácsot kapott a szedő, és szép szőllőt vitt haza fizetés fejében. Nóta közben végzett munkája után még táncolhatott is, mert ezen a napon a vályogvető cigány is he­gedűvel kereste a kenyerét. Leheléit a termés akármilyen gyenge, a szüretnek nem volt szabad elmaradnia. Ma már máskép megy a dolog: bizo­nyára jobban, de aligha szebben. A termelés évről-évre több szakértel­met igényel. Védekezni kell a szőllő be­tegségei ellen, s a megmunkáltatás annyi költségbe kerül, hogy nem mindenki vál­lalhatja a nagyobb kockázatot. A megél­hetés nehézségei annyire elfoglalják az embert, hogy nem is ér rá erre a mellék­foglalkozásra. Aki mégis foglalkozik vele, vagy hi­vatásból teszi, vagy hasznot vár tőle. Nagy területek kerülnek megművelés alá, biztos piac várja a termelt mennyisé­get. Változhatik az "üzleti eredmény, volt már rossz is akárhányszor, mégse csappan meg a vállalkozó kedv. Mert átlagban még is csak hálásan fizet a szőllő. Az idén különösen nincs okuk panasz­ra a szőllőbirtokosoknak. Bő volt a szüret, ha nem elégített is ki minden várakozást. Fagy, moly, jég nem támadta meg annyira a szőllőt, hogy komoly károkat okozhatott volna benne. Legfeljebb ott mutatkozik hiány, ahol nem volt elegendő munkaerő, vagy elegendő védekezés. Jó volt a szüret, mert ára van a bor­nak. talán nagyobb is, mint amilyet jo­gosan várhatott a gazda. Bánja is már, aki sietett eladni a múlthoz képest magas­nak gondolt árakon; csak az ne bánja meg, aki még további áremelkedésre számít. Víg, hej, csak víg nem lehetett a szü­ret még mostan sem! Hol van a lélek, hol van .a jókedv, hol van a fiatalság? Mindenki magában, magának és ma­gáért él, és nem tehet másként. Hogy is mondja a költő: < Sok a sír a völgyekeh!»... Pont. A vármegye őszi közgyűlése. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizott­sága e hó 10-én tartotta meg őszi rendes köz­gyűlését dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével. A közgyűlésen ez alkalommal jelent meg először Miklóssy István hajdudorogi püspök. A főispán a megjelent bizottsági tagokat szívélyesen üdvözölve, bejelenti, hogy ő csá­szári és Apostoli Felsége a hadikölcsönök sike­rének biztosítása körül kifejtett tevékenységeért a bizottság három tagját, névszerint Meskó Elek, Groák Ödön és Diener Gyula takarék­pénztári igazgatókat királyi tanácsosi cimmel tüntette kí, felhasználja azért ez alkalmat, hogy nevezetteket e helyről is üdvözölje. Mikecz Dezső alispán bejelentette a tör­vényhatóságnak, hogy Ö császári és Apostoli királyi Felsége dr. Ujfalussy Dezső főispán a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki, mig a német császár és a porosz király Ő felsége a porosz királyi vöröskereszt érem II. és III. osz­tályát adományozta részére. Az alispán indítványozta, hogy a törvény­hatóság ez alkalomból üdvözölje a főispánt. A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta el az inditványt. Ujfalussy Dezső főispán meleg szavakkal köszönte meg az elismerést. Elnöklő főispán ezután bejelentette, hogy dr. Varga Lajos kisvárdai és Vietórisz István nyíregyházi gyakorló ügyvédeket tb. főügyészszé, dr. Lőrinczi József és Szende Emil nyírbátori gyakorló orvosokat tb. járásorvosokká kinevezte. Mikecz Dezső alispánnak a közigazgatás 1916. I. félévi állapotáról szóló jelentését Mikecz István főjegyző ösmertette a törvény­hatósági bizottsággal, melyet elismeréssel vettek tudomásul. A vármegyei háztartási és közúti alap 1917. évi köJtségvetését elfogadták és jóvá­hagyás végett felterjesztik a belügy-, illetőleg kereskedelemügyi miniszterhez. Mosony vármegye törvényhatósági bizott­ságának a megélhetésre szükséges minden élelmi és ipark cikk árának maximálása tár­gyában megküldött feliratára napirendre tértek, mert e tárgyban a törvényhatóság már feliratot intézett a kormányhoz. Somogy vármegye törvényhatósági bizott­ságának a katonai sirok gondozása, továbbá az elesett hősök özvegyeinek és árváinak, valamint a rokkant katonák segélyezésére 3%-os pótadó kivetésének engedélyezése iránt megküldött fel­iratát egyelőre irattárba helyezi, mert e tárgyban csak a háború befejezése után fog határozni. Arad város közönségének a háború után építendő lakóházak adómáhtessége tárgyában megküldött feliratát pártolja és hasonló szel­lemben felterjesztést intéz a kormányhoz. Szepes vármegye közönségének a községi jegyzők családi pótléka tárgyában megküldött feliratát szintén pártolja. A választott bizottsági tagok sorába meg­üresedett helyek betöltésére a választást novem­ber hó 10-ik napjára tűzték ki. A szabolcsvármegyei Turáni-kör közmű­velődési egyesület által a vármegyei rokkant­alap javára befizetett összegért a törvényható­ság köszönetét nyilvánította és elhatározta, hogy egy vármegyei rokkant alapot létesít. A vármegyei árvaszéki elnök előterjeszté­sére a közgyűlés elhatározta, hogy a szegény hadi árvák segélyezésére a gyámpénztári tarta­lék alapból megtakarítandó összegből egyelőre 40000 K-val alapot létesít. Az országos és vármegyei országos szö­vetség kérelmére a községi és körorvosok beteglátogatási dijait 100%-kal felemelte a tör­vényhatóság. A szabolcsvármegyei kéményseprő iparosok kérelmére a kéményseprési dijakat 25%-al emelte fel a közgyűlés. Ezután a tárgysorozat 130 pontból álló kisebb nagyobb fontosságú ügyeit tárgyalta le a közgyűlés. Királyi köszönet. „Honi gyári- és kézműiparunk nagy­szerű teljesítő képessége — dacolva az ellenség minden gátló törekvésével — a kemény, hosszantartó harcban haderőm­nek értékes támaszául szolgál. Amidőn biztosra veszem, hogy a gyári- és kézmű­ipar a jövőben is ugyanazzal a buzgó tevékenységgel lesz haderőm segitségére mint eddig, bizalmamat mindazok bevált hazafias érzületére alapítom, akik ezen a téren működnek. Meghagyom Önnek, hogy a gyári- és kézműipari üzemek veze­tése körül haderőm céljaiért sikeresen működő személyeknek, valamint a gya­korta megnehezített életfeltételek között, fáradságos munka mellett, áldozatkészen és odaadó állhatatossággal kitartó hiva­talnokoknak és munkásoknak adja tudtul köszönetemet és elismerésemet." Fent idézett királyi kézirat szövege jelent meg nyomtatásban a Hivatalos Lap október 4-iki számában. A miniszterelnök­höz címze'tt, a magyar ipar terén tevé­kenykedő vezető személyeknek, hivatalno­koknak és munkásoknak szóló eme kö­szönet és elismerés, büszkesége, öröme lehet minden magyar embernek. Huszonhat hónapnak acélozó, kemény; küzdelmében ezt is elérve, boldogan emel­jük magasra fejünket. A kitartó, szorgalmas, nehéz munka gyümölcse — íme nem maradt el. A ma­gyar nép derék, jó .fiainak — minden té­ren —- becsületet teremtő munkálkodása egy új babért szerzett a nemzet számára. Megkoronázta a tisztes ipart, ami megbe­csülést, liszteletet parancsol minden mun­kában kérgesült kéz iránt. Mélyebb gondolatok nélkül, egyszerű kötelességet teljesítettek csak a szürke százezrek, míg megnehezített életfeltéte­lek között, fáradságos munka mellett, oda­adó állhatatossággal) küzdöttek. — A' mai életviszonyok nehézségeinek ször­nyűségei közepett nem hangzott feléjük csüggedést hesegető szózat, nem hangzott kitartásra, fokozottabb tevékenységre buzdító intelem. E nélkül érezte min­den ember kötelességét. A hosszú megpróbáltatások során akadtak fáradtak, megtörtek. Nem csoda. Megfogyatkozott kezeknek fokozottabb produktivitásra kellett törekedni. A legfelsőbb helyről jövő eme nyilat­kozat a munkában fáradtak, megtörtek, megfogyatkozottak sorainak tagjaiba új erőt önt további szorgalmas, becsületes

Next

/
Oldalképek
Tartalom