Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-10-12 / 81. szám

Nyíregyháza, 1916. szeptember 28. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 12. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak féiár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 138. POSTACHEQUE 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. Lsgolcsóbb hirdetés 1 K. Hivatalos hirdetések sora 60 f. A nyilttér soronként 80 f" Apró hirdetések 10 sióig 1 K, minden további szó 5 fillér. Vastag bctfivel szedett kétszeresen számit A szüret. Régi időknek kellemes emTeke "újul meg a lélkemben, mikor a szüretre gondolok. Nem volt annyi a szőllőskert, mint most, mégis mintha mindenkinek jutott voma Tjélőle annyi, amennyit elegendőnek rartott. i\em a piacra termelt a gazda, hanem csait c* saját háziszükségletét Igyekezett ellátni. Ha Áron "szomszédnak is maradt egy-két hordóval, az se volt baj, legalább olcsón ihatott belőle az is, akinek nem termett. Nem volt az fajbor, csak afféle farkasszőrü, mégis jobb kedve volt tőle az embernek, mint az újabb időkben. A szüret pedig egyenesen ünnepnapja volt a családnak; úgy is készültek rá, mint valami lakodalomra. Pecsenyét, kalácsot kapott a szedő, és szép szőllőt vitt haza fizetés fejében. Nóta közben végzett munkája után még táncolhatott is, mert ezen a napon a vályogvető cigány is hegedűvel kereste a kenyerét. Leheléit a termés akármilyen gyenge, a szüretnek nem volt szabad elmaradnia. Ma már máskép megy a dolog: bizonyára jobban, de aligha szebben. A termelés évről-évre több szakértelmet igényel. Védekezni kell a szőllő betegségei ellen, s a megmunkáltatás annyi költségbe kerül, hogy nem mindenki vállalhatja a nagyobb kockázatot. A megélhetés nehézségei annyire elfoglalják az embert, hogy nem is ér rá erre a mellékfoglalkozásra. Aki mégis foglalkozik vele, vagy hivatásból teszi, vagy hasznot vár tőle. Nagy területek kerülnek megművelés alá, biztos piac várja a termelt mennyiséget. Változhatik az "üzleti eredmény, volt már rossz is akárhányszor, mégse csappan meg a vállalkozó kedv. Mert átlagban még is csak hálásan fizet a szőllő. Az idén különösen nincs okuk panaszra a szőllőbirtokosoknak. Bő volt a szüret, ha nem elégített is ki minden várakozást. Fagy, moly, jég nem támadta meg annyira a szőllőt, hogy komoly károkat okozhatott volna benne. Legfeljebb ott mutatkozik hiány, ahol nem volt elegendő munkaerő, vagy elegendő védekezés. Jó volt a szüret, mert ára van a bornak. talán nagyobb is, mint amilyet jogosan várhatott a gazda. Bánja is már, aki sietett eladni a múlthoz képest magasnak gondolt árakon; csak az ne bánja meg, aki még további áremelkedésre számít. Víg, hej, csak víg nem lehetett a szüret még mostan sem! Hol van a lélek, hol van .a jókedv, hol van a fiatalság? Mindenki magában, magának és magáért él, és nem tehet másként. Hogy is mondja a költő: < Sok a sír a völgyekeh!»... Pont. A vármegye őszi közgyűlése. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 10-én tartotta meg őszi rendes közgyűlését dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével. A közgyűlésen ez alkalommal jelent meg először Miklóssy István hajdudorogi püspök. A főispán a megjelent bizottsági tagokat szívélyesen üdvözölve, bejelenti, hogy ő császári és Apostoli Felsége a hadikölcsönök sikerének biztosítása körül kifejtett tevékenységeért a bizottság három tagját, névszerint Meskó Elek, Groák Ödön és Diener Gyula takarékpénztári igazgatókat királyi tanácsosi cimmel tüntette kí, felhasználja azért ez alkalmat, hogy nevezetteket e helyről is üdvözölje. Mikecz Dezső alispán bejelentette a törvényhatóságnak, hogy Ö császári és Apostoli királyi Felsége dr. Ujfalussy Dezső főispán a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki, mig a német császár és a porosz király Ő felsége a porosz királyi vöröskereszt érem II. és III. osztályát adományozta részére. Az alispán indítványozta, hogy a törvényhatóság ez alkalomból üdvözölje a főispánt. A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta el az inditványt. Ujfalussy Dezső főispán meleg szavakkal köszönte meg az elismerést. Elnöklő főispán ezután bejelentette, hogy dr. Varga Lajos kisvárdai és Vietórisz István nyíregyházi gyakorló ügyvédeket tb. főügyészszé, dr. Lőrinczi József és Szende Emil nyírbátori gyakorló orvosokat tb. járásorvosokká kinevezte. Mikecz Dezső alispánnak a közigazgatás 1916. I. félévi állapotáról szóló jelentését Mikecz István főjegyző ösmertette a törvényhatósági bizottsággal, melyet elismeréssel vettek tudomásul. A vármegyei háztartási és közúti alap 1917. évi köJtségvetését elfogadták és jóváhagyás végett felterjesztik a belügy-, illetőleg kereskedelemügyi miniszterhez. Mosony vármegye törvényhatósági bizottságának a megélhetésre szükséges minden élelmi és ipark cikk árának maximálása tárgyában megküldött feliratára napirendre tértek, mert e tárgyban a törvényhatóság már feliratot intézett a kormányhoz. Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának a katonai sirok gondozása, továbbá az elesett hősök özvegyeinek és árváinak, valamint a rokkant katonák segélyezésére 3%-os pótadó kivetésének engedélyezése iránt megküldött feliratát egyelőre irattárba helyezi, mert e tárgyban csak a háború befejezése után fog határozni. Arad város közönségének a háború után építendő lakóházak adómáhtessége tárgyában megküldött feliratát pártolja és hasonló szellemben felterjesztést intéz a kormányhoz. Szepes vármegye közönségének a községi jegyzők családi pótléka tárgyában megküldött feliratát szintén pártolja. A választott bizottsági tagok sorába megüresedett helyek betöltésére a választást november hó 10-ik napjára tűzték ki. A szabolcsvármegyei Turáni-kör közművelődési egyesület által a vármegyei rokkantalap javára befizetett összegért a törvényhatóság köszönetét nyilvánította és elhatározta, hogy egy vármegyei rokkant alapot létesít. A vármegyei árvaszéki elnök előterjesztésére a közgyűlés elhatározta, hogy a szegény hadi árvák segélyezésére a gyámpénztári tartalék alapból megtakarítandó összegből egyelőre 40000 K-val alapot létesít. Az országos és vármegyei országos szövetség kérelmére a községi és körorvosok beteglátogatási dijait 100%-kal felemelte a törvényhatóság. A szabolcsvármegyei kéményseprő iparosok kérelmére a kéményseprési dijakat 25%-al emelte fel a közgyűlés. Ezután a tárgysorozat 130 pontból álló kisebb nagyobb fontosságú ügyeit tárgyalta le a közgyűlés. Királyi köszönet. „Honi gyári- és kézműiparunk nagyszerű teljesítő képessége — dacolva az ellenség minden gátló törekvésével — a kemény, hosszantartó harcban haderőmnek értékes támaszául szolgál. Amidőn biztosra veszem, hogy a gyári- és kézműipar a jövőben is ugyanazzal a buzgó tevékenységgel lesz haderőm segitségére mint eddig, bizalmamat mindazok bevált hazafias érzületére alapítom, akik ezen a téren működnek. Meghagyom Önnek, hogy a gyári- és kézműipari üzemek vezetése körül haderőm céljaiért sikeresen működő személyeknek, valamint a gyakorta megnehezített életfeltételek között, fáradságos munka mellett, áldozatkészen és odaadó állhatatossággal kitartó hivatalnokoknak és munkásoknak adja tudtul köszönetemet és elismerésemet." Fent idézett királyi kézirat szövege jelent meg nyomtatásban a Hivatalos Lap október 4-iki számában. A miniszterelnökhöz címze'tt, a magyar ipar terén tevékenykedő vezető személyeknek, hivatalnokoknak és munkásoknak szóló eme köszönet és elismerés, büszkesége, öröme lehet minden magyar embernek. Huszonhat hónapnak acélozó, kemény; küzdelmében ezt is elérve, boldogan emeljük magasra fejünket. A kitartó, szorgalmas, nehéz munka gyümölcse — íme nem maradt el. A magyar nép derék, jó .fiainak — minden téren —- becsületet teremtő munkálkodása egy új babért szerzett a nemzet számára. Megkoronázta a tisztes ipart, ami megbecsülést, liszteletet parancsol minden munkában kérgesült kéz iránt. Mélyebb gondolatok nélkül, egyszerű kötelességet teljesítettek csak a szürke százezrek, míg megnehezített életfeltételek között, fáradságos munka mellett, odaadó állhatatossággal) küzdöttek. — A' mai életviszonyok nehézségeinek szörnyűségei közepett nem hangzott feléjük csüggedést hesegető szózat, nem hangzott kitartásra, fokozottabb tevékenységre buzdító intelem. E nélkül érezte minden ember kötelességét. A hosszú megpróbáltatások során akadtak fáradtak, megtörtek. Nem csoda. Megfogyatkozott kezeknek fokozottabb produktivitásra kellett törekedni. A legfelsőbb helyről jövő eme nyilatkozat a munkában fáradtak, megtörtek, megfogyatkozottak sorainak tagjaiba új erőt önt további szorgalmas, becsületes