Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-01-30 / 8. szám

Nyíregyháza, 1916. január 30. Vasárnap XXXVII. évfolyam, 8. szám. A Szabolcs vármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÖT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 13!. POSTACHEQUE 22558. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint száxaittainak. Legolcsóbb liírdcté* 1 K. Hivatalos hirdetések sora 80 f. A nyiittér soronként 50 f Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fillér. Vasíag betűvel szedett kétszeresen számit. tö&F" Nagyon kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy a küldött pósta befizetési lapok utján utalják át az előfizetési díjakat. nagy visszavonul. Az egykor irigyelt, hatalmas Anglia, amely csak néhány évvel ezelőtt is oly erősnek érezte magát, hogy az egész világ előtt a «splendid isolation» elvével tüntetett s oly nagy hajóhadat ig3

rekezett teremteni, amely a közvetlenül utána következő két tengeri hatalmasság hajórajával szembeszállhat; az az Anglia, amely még nem is olyan régen, néhány maroknyi szaharai homok mialt rá akarta magát vetni Franciaországra: most azon mesterkedik, hogjr a még semleges nemzeteket minden áron belekeverje a háborúba. A kis nemzetek felszabadítása® végett indított háborúban már három kis nemzett vérzett el Angliáért és Oroszországért: a belga, a szerb, meg a montenegrói. Szabad nemzet volt mind a három, de Anglia azt állította, hogy rabok és fel kell őket szabadítani és íme mind a háromból csak egy-egy király maradt... Most Portugálián a sor. x\ többfTeTszabaditandók már elvérzettek Angliáért, miért legyen külömb sorsa Portugáliának? Külömben is elérkezett a legkedvezőbb alkalom arra, hogy a semlegesek Anglia mellé álljanak. Az entente óriási sikerei kell, hogy elkápráztassanak mindenkit. A gallipolii visszavonulás a világtörténelem legragyogóbb hadilénye, amit a szalamisi, tsushimai, sőt a trafalgarinál is magasabbra fog értékelni a történelem. Themisztoklesz, Togo, Nelson csak győzni tudtak, de a gallipoli angol-francia expedíciós sereg visszatudott vonulni a köd oltalma alatt! Hogy pedig ennek a visszavonulásnak csakugyan valami káprázatos haditénynek kellett lennie, legalább entente-os felfogás szerint, az nyilvánvaló abból is, hogy az ambiciózus Miklós cár mindenáron rá akar duplázni, kijelentvén, hogy ő szükség esetén akár Kamcsatkáig is visszavonul de békét nem köt. Ha a semlegesek ilyen kecsegtető kilátások mellett sem csatlakoznak ellenségeinkhez, akkor igazán el lehet mondani, hogy nincs többé önzetlenség a világon, csak sacro egoismo minden vonalon. város mult esztendeje. Balla Jenő polgármester a pénteken megtartott — az idén az első — képviseleti közgyűlésben számolt be a város mult évi működéséről. Á kimerítő és igen érdekes jelentést, amelyet a közgyűlés nagy figyelemmel hallgatott végig, egész terjedelmében itt közöljük : Tekintetes ^Képviselőtestület! A szervezkedési szabályrendelet 38-ik §-ának k) pontjában előirt kötelességemhez képest az 1915-ik évről szóló jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni: Az elmúlt 1915-ik esztendő a duló világháború fergetegének mindent átható és uraló hatása alatt telt el Nyíregyháza város életében is. Ugy a város közigazgatásában, mint a város lakosságának összes életviszonyaiban éreztette hatását az a világtörténetben páratlan ádáz küzdelem, amely Európaszerte folyik a nemzetek között, fegyverrel épugy, mint gazdasági téren. Teljes elismeréssel lehet és kell azonban megállapítanom, hogy miként a harctereken küzdő vitéz katonáink odakint, — az itthonmaradtak idehaza mindenekben és minden irányban teljesítettek a reájuk hárult szerfölött megnehezedett feladatokat. Mindenkire fokozott íelelősség, fokozott gondok, fokozott munka várt idehaza s büszkén jelenthetem a tekintetes Képviselőtestületnek, hogy Nyíregyháza város közönsége nem csak megállotta helyét minden téren, hanem örök időkre emlékezetes vállvetett munkásságot fejtett ki minden irányban. Nagy és nehéz feladat várt a lefolyt évben a város tisztviselőkarára. Fölötte megnehezítette e feladatok teljesítését az a körülmény, hogy a városi tisztviselők és alkalmazottak jelentékeny césze hadbavonult és a megsokasodott munkát az itthon maradiaknak, részben ideiglenes, be nem gyakorolt segitő munkaerőkkel kellett ellátni. Hadbavonult egy tanácsnok, Oltványi Ödön, a főmérnök: Nagy Elek, az egyik árvaszéki ülnök: dr. Májerszky Jenő, a Il-od >ljegyző: Rajtik Miklós, a közigazgatási gyakornok: Juhász Mihály, a műszaki tiszt: Kovács Tibor, a műszaki rajzoló: Oberlánder Gusztáv, az utibiztos: Stépán István, az alszámvevő: Nagy József, a házipénztári ellenőr: Motoska Sámuel, az irattárnok: Gaal Elek, a közvágóhidi felügyelő: Körmötzy Imre, az egyik állatorvos: Kondrács Ágost, egy írnok, három végrehajtó, négy napidíjas irnok, egy kisegítő végrehajtó, a gőzfürdői gépész, nyolc hites, tiz hajdú, négy lovas kézbesítő, két kocsis, két közvágóhidi hetes, két szegényházi felügyelő, egy útkaparó, két vámszedő, egy polgári biztos, egy rendőrszakaszvezető, két lovasrendőr és huszonegy közrendőr. Összesen 81 városi alkalmazott. Ezenkívül huzamos betegsége miatt 1915 május hó 6-ika óta szabadságon volt Kertész Bertalan rendőrkapitány. 1915 julius hó 1 óta Murányi Géza kiadó és 1915 október 1 óta a gazdasági intéző helyettesíti a felfüggesztett községi birót. A távollevők munkájára a városi mérnöki hivatal személyzete helyett volt alkalmazva egy helyettes mérnök és egy helyettes utibiztos, a többiek munkáját akként igyekeztünk ellátni, hogy részben ideiglenes napidíjas leányok alkalmaztattak, kik az itthon maradt tisztviselők felügyelete és utmatása szerint dolgoznak, a hadbavonult kézbesítők, hajdúk és rendőrök helyett pedig ideiglenes napibéres alkalmazottak látják el a felmerülő tennivalókat. Az ügyforgalomról a következőket jelenthetem : A közigazgatási iktatókönyvbe beiktatott ügyiratok száma 32531 volt, szemben az 1914 évi 26365 számmal. A többlet tehát 6166 E többlet leginkább a katonaügyeknél állott elő a gyakori bemutatószemlék és behívások következtében. Gyarapodás mutatkozik a főjegyzői és a pénzügyi tanácsnoki feldolgozás alá kerülő ügyeknél is, mig az aljegyzői ügykörnél nagyobb mérvű apadás következett be. különösen az iparügyekben szintén a háborúval kapcsolatban bekövetkezett jforgalomcsökkenés miatt. Az árvaszéki iktatókönyvbe iktatott ügyeknél szintén szaporodás mutatkozik. Az 1915 évben iktatott ügyek száma 6969 volt, szemben az 1914 évi 6262-vel. Az adóügyi iktatókönyvbe iktatott ügyek száma tetemes csökkenést tüntet fel. Az 1915. évben iktatott ügyek száma 9704 volt szemben az 1914 évi 14017 számmal. Az apadás örvendetes, mert legnagyobb részben a felső hatóságok sürgetéseinek elmaradásával van öszszefüggésben, ami viszont annak az eredménye, hogy a hivatal az ügyeket kellő gyorsasággal igyekezett a megcsapant létszám mellett is feldolgozni. Hasonlóképen apadást tüntet fel a rendőrkapitányi hivatal ügyforgalma. A rendőrségi iktatóban az 1915. évben 9630, mig az 1914. évben 10703 volt az iktatott ügyek száma A kihágási iktatókönyvben pedig 1915-ben 1334, mig 1914-ben 1866. Az előbbiben tehát 1073-mal, az utóbbiban 532-vel kevesebb. Nagymérvű apadást tüntet fel a községi bíróság ügyforgalma. Mig 1914-ben az iktatott ügyek száma 4045 volt, addig 1915-ben csak 1607. Tehát 2438-al kevesebb. A többi iktató könyvek forgalma a következő volt: 1915-ben 1914-ben Közgyűlési 481 523 Anyakönyvi 272 325 Központi választmányi 8 77 A népmozgalmi adatokban is feltűnő hatása mutatkozik a háború következményeinek. Az állami anyakönyvben születési eset az 1915- év folyamán 1075 jegyeztetett be, mig 1914-ben 1555. Az 1915. év folyamán tehát 480 gyermekkel született kevesebb Nyíregyházán, mint 1914-ben. Házasság 1915-ben 161 köttetett, mig 1914-ben 276. Tehát 1915-ben 115-tel kevesebb. Ellenben haláleset 1915-ben 1299 jegyeztetett be, mig 1914-ben 1087. Tehát a bejegyzett halálesetek száma 1915-ben 212-vel több. Ezekhez a szomorú adatokhoz nem szükséges bővebb fejtegetéseket fűznöm. A háború következményei erősen éreztették hatásukat a város pénztárának jövedelmeiben A közgazdasági forgalom megcsappanása visszatükröződik a forgalommal kapcsolatos bevételek megapadásában. A sorompóknál szedett kövezetvámból az 1915 év folyamán a költségvetésileg előirányzott 28,000 korona helyett csak 23882 korona folyt be, 5623 koronával kevesebb, mint 1914-ben. A vásári és piaci