Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-09-03 / 70. szám

2 70-ik szám. JNIyíryidéií £ 1916. szeptember ó. Ma a Jónak és Igaznak táborában küz diink, s diadalunk biztos ma is, csak le­gyünk teljes mértékben bizalmatlanok az ellenséggel szemben, s a legtökéleteseb­ben, a leghívebben bizakodók az Igazság végső győzelmében. Csak a henye, a szunyókáló optimiz­mus ideje járt le; ezen pedig nem érde­mes kétségbeesni. P. Y. k nemzeti jövedelem gyarapítási. A mai történelmi idők nem alkalma­sak nagyobb, országos akciók kifejtésére, lia csak azok nem a háborúval függnek össze. Nem is óhajtom én, hogy alábbi eszmém a háború alatt valósuljon meg; de már most gyüjthetjük az erőt annak háború utáni minél tökéletesebb megvaló­sításához. Ma, midőn létünk forog kockán, csak egy pont felé irányithatjuk figyelmünket s ez: ellenségeink legyőzése. Azonban már most tanácsos, sőt szükséges háború u­táni berendezkedésünkkel foglalkozni, mi­vel az egyszerre reánk zuduló események és teendők között sok lényeges kérdés el­kerülheti figyelmünket. Közérdekű, gazdasági, kulturális és egyéniségünket kifejezésre juttató teendő­ink közé kell sorolnunk háború után, für­dőink, gyógyforrásaink és természeti szép­ségeink iránti külföldi érdeklődés felkelté­sét. Erre a mindenkori kormányok kevés, vagy éppen semmi gondot nem fordítot­tak, minek következtében a dúsan jövedel­mező források elhanyagolt állapotban, ki­aknázatlanul hevernek. E téren nagy fel­adat vár reánk háború utáni berendezke­désünknél, mely annyival is inkább kell, hogy eredményre vezessen, mivel az elle­nünk harcoló államok iránti ellenszen­vünk, jó ideig érezhető módon fog ural­kodni rajtunk; de főleg, mivel tudtára kell adni a világnak, hogy fürdőink, termé­szeti szépségeink ugy gyógyhatás, mint látványosság tekintetében versenyeznek a külföldiekkel. S ma, mikor a külföld ér­deklődése mindinkább felénk fordul: bi- , zonnyal mi magunk is mindent el fogunk , követni, hogy hazánk páratlan hatású hév- ! vizes, sós és különféle savas fürdői mi- j nél nagyobb látogatottságnak örvendjenek ! a mi körünkben is. Nemcsak gyógyhatás tekintetében áll­ják ki fürdőhelyeink a külföldiekkel a ver senyt, (Pöstyén, Csiz, Herkulesfürdő, Tus­nád, Szováta, Kovászna, stb.) hanem ter­mészeti szépség, kellemes üdülés és elő­kelő, fényes berendezés tekintetében is, (Balatoni fürdők, Tátrafüred, Cirkvenica, Tréncsénteplicz, Herkulesfürdő) amely szempontból még a legkényesebb igénye­ket is kielégítik. Helyesen jegyzi meg egy kiváló, a ma­gyar fürdői viszonyokat ismerő orvosta­nár: Magyarországon olyan fürdőhelyek vannak, melyek felvehetik a versenyt bár­melyik külföldi fürdővel. Nagy bűn volna, ha ezt a magyar közönség most sem ven­né észre. Hiszen mérhetetlen nemzetgaz­dasági érdekek is fűződnek fürdőink fel­lendüléséhez. Joggal elvárhatjuk, hogy a közönség most helyrehozza a multak hi­báit. Ez nemcsak hazafias kötelesség, de elsőrangú nemzetgazdasági érdek is. Már az előbbi években is — 1911—13. 30—35 ezer volt nálunk az idegen fürdő­vendégek száma, mit most még fokozni lehetne, mivel az olasz és francia üdülő helyek nemcsak nálunk, hanem sok sem­leges állam és nagy szövetségesünk előtt is elvesztették vonzóerejüket. E téren most beválthatjuk a «ne adjuk pénzünket kül­földre» elvet, sőt sok külföldi pénzt hoz­hatunk országunkba. Gyógyvizeinknek is nagy közönsége van külföndön; azonban egy kis összeköt­tetés keresésével, vagy külföldön létesitelt telepekkel (raktár) nagyobb piacot teremt­hetnénk azoknak, melyből nagy gazdasági előny is háramolhatnék hazánkra, amel­lett, hogy e téren is ismertté tenné ha­zánkat. Á Ferencz József, Hunyady János, Parádi, Előpalaki, Borszéki, Lulii, Bikszá­di, Margit, Polenai, Szolyvai, Salvátor, stb. stb. amellett, hogy bizonyos bajokra egyedüli orvosságok, sokirányú, kiváló hatásuk elismert; emellett, mint üdítő ita­lok is széles körben ismeretesek. Érdekesen ismerteti a Neues Wiener Tagblatt egyik számában Paul Bufcson, ismert osztrák iró a monarchia szépsé­gei között Magyarország szépségeit. Magyarország annyira tele van —irja többek közölt — csudákkal és szépségek­kel, hogy egy emberi élet nem elegendő arra, hogy akárcsak a legkiválóbbakat meg lehessen ismerni. Ezután a turisták utjokban bizonnyal felkeresik Magyaror­szágot is, mely kint csak kevéssé ismert. Egy német ember, kivel egyszer a lőcsei templom csudálatra méltó gótikájának mérhetelen kincseit szemléltük, egész oda volt az elragadtatástól és nem tudta meg­érteni, hogy ezekről a gyönyörűségekről milyen keveset beszélnek. Sok éven át, ha utazni akarunk (mi osztrákok), a szom­szédba (Magyarországba) kell ellátogat­nunk és bizonnyal nem valljuk annak ká­rát; rejtett kincsekre fogunk ott bukkanni. Csak kevesen ismerik a világ egyik leg­pompásabb útját az Aldunán; a magyar alföldi pusztát, legelésző nyájával és dé­libábjával; hallottátok-e már a kurucok tárogatóját, mikor régi idők panaszát sír­ja ? Moltke, a nemrég elhalt német vezér­kari főnök mondta: «Az olaszok árulá­suknak következményeit háború után is keservesen fogják érezni. Háború után ugyanis a népek vándorlásának áradata a szövetséges országok felé veszi útját s ebben az útban fel fogja keresni Magyar­ország gyönyörű vidékeit is.» Egy kiváló földrajz tanár azt mondot­ta: Előbb Magyarországot ismerem meg, csak azután megyek külföldre. — Nálunk annyi szépség, és tanulmányozni való tárgy van, hogy az ember az egész földön együttvéve nem talál annyit! Turisták, kutatók számára tényleg annyi természeti szépség kínálkozik ná­lunk, amennyi sehol, egy országban sem található. Csak a Balaton vidékére, az Aldunára, a Vág völgyére utalunk, nem is említve az egész Erdélyt, melynek min­den pontja egy elragadó természeti kép; a tihanyi visszhang, a sok világhírű bar­lang: aggteleki, déményfalvai, dobsinai, homoródi, torjai stb., a ránki gájszirok; |a sok felvidéki várkastély, mely mind egy­egy történelmi kor; a sok szép templom, melyekben a régi építőművészet világhírű remekei találhatók; mindezek páratlan kincsek és mégis mily kevéssé ismerete­sek; mert elhanyagoljuk őket. Nincsenek sem maguk, sem a környékük ellátva és felszerelve úgy, hogy alkalmasak lenné­nek idegenek odavonzására, illetőleg el­látására. Nincsenek hozzá jó utak és köz­lekedési eszközök, sem pedig alkalmas szállóhelyek, melyek tanyát adhatnának a kíváncsiaknak. Csak a dobsinai barlan­got említem, anely Dobsinához 24—26 km.­re van és semmi jármű a bérkocsin kívül, mely drága és kényelmetlen, de még sem áll elegendő számban rendelkezésre. — Igy van ez legtöbb helyen, melynek oka sokszor egyesek és csoportok financiális kapzsiságában keresendő. (A dobsinai jég­barlanghoz vezethetendő vasútnál a ksod­vasut főrangú részvényeseinek érdekelt­sége a tiltó ok.) Háború után mindezekre jpagy gondot kellene fordítanunk, nemcsak azért, mi­vel ez nagyban szaporítaná a nemzeti jö­vedelmet, hanem főleg mivel a külföld­del ismertetné meg országunkat. Az il­letékes körök figyelmének kell ezek felé fordulni és első sorban a közlekedési uta­kat és eszközöket javítani s olyanok kezé­be adni azok intézését, akik azokat min­den tekintetben fejleszteni, vonzóvá tenni törekednének. Első sorban azonban — mint min­denben, úgy itt is — főurainknak kell jó példával elől járniok és az eddigi olasz és francia Biviére helyett a magyar ny^a­raló helyeket keresni fel, mely bizonyára a külföld előkelő köreire is vonzó hatást gyakorolna és magával hozná mindazon előnyöket, amelyek a nagyszámú idegen itt tartózkodásával járnak, melyekből úgy. országunkra, mint annak lakosaira: az egyesekre, mérhetetlen előnyök háramol­nának. Ipszilou. 4 Balla Jenő polgármester a következő hirdetményt bocsájtotta ki: A termény és liszt mikénti megszerezhetéséről. A m. kir. kormány 2117—1916. M. E. számú rendeletének 24-ik szakasza foly­tán ismételten közhirré teszem a követke­zőket: A termelőkre vonatkozó szabályok. A termelők a saját házi és gazdasági szükségletükön felüli terményeiket csak azoknak adhatják el, akik a saját részük­re vásárlási igazolványt kapnak, vagy pe­dig a Hadi Termény részvénytársaság megbízottjainak, akik ebből a célból iga­zolványi könyvecskével vannak ellátva. A termények ára meg van állapítva. A megállapított árak túllépése szigorú bün tetés alá esik. Ha valaki bármely oknál fogva töb­bet kdott a terményért a megállapított ár­nál és azt a trendőrségnél följelenti; a ve­vőt büntetés nem éri. Különben a vevőre is ugyanaz a büntetés vár. Az eladó a vevőtől mindig vegye át a vásárlási igazolványt, ha pedig terményét a Hadi Termény r. t. bizományosának adta el, tőle «Termény átvételi elismer­vényt* kérjen, mert csak ezekkel tudhatja későbben igazolni, hogy fölösleges termé­nyét hova tette. A vevőkre vonatkozó szabályok. Terményt vásárolni csak a városhá­zán kérendő vásárlási igazolvány mellett lehet. Ezt az igazolványt az eladónak át kell adni. ' Terményt vásárolni csak október 15-éig lehet. Nyíregyházi lakosok terményt Nyír­egyháza város határában, továbbá a da­dai alsó — tiszalöki — és nyírbogdányi járásban fekvő községekben vásárolhat­nak. BANYAYE művésziesen fest és tisztit mindennemű női és férfi ruhát, — gallért és kézelőt hófehérre mos, tükörfényesen vasal. — Gyászruhák soronkivül — 24 óra alatt — készülnek. Vidéki megrendelések pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetnek. Felvételi üzlet: Nyíregyháza, Széchenyi-út 2. Műhely: Kis-tér2, (Apollóval szemben.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom