Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-09-03 / 70. szám

2 70-ik szám. JNIyíryidéií £ 1916. szeptember ó. Ma a Jónak és Igaznak táborában küz diink, s diadalunk biztos ma is, csak legyünk teljes mértékben bizalmatlanok az ellenséggel szemben, s a legtökéletesebben, a leghívebben bizakodók az Igazság végső győzelmében. Csak a henye, a szunyókáló optimizmus ideje járt le; ezen pedig nem érdemes kétségbeesni. P. Y. k nemzeti jövedelem gyarapítási. A mai történelmi idők nem alkalmasak nagyobb, országos akciók kifejtésére, lia csak azok nem a háborúval függnek össze. Nem is óhajtom én, hogy alábbi eszmém a háború alatt valósuljon meg; de már most gyüjthetjük az erőt annak háború utáni minél tökéletesebb megvalósításához. Ma, midőn létünk forog kockán, csak egy pont felé irányithatjuk figyelmünket s ez: ellenségeink legyőzése. Azonban már most tanácsos, sőt szükséges háború utáni berendezkedésünkkel foglalkozni, mivel az egyszerre reánk zuduló események és teendők között sok lényeges kérdés elkerülheti figyelmünket. Közérdekű, gazdasági, kulturális és egyéniségünket kifejezésre juttató teendőink közé kell sorolnunk háború után, fürdőink, gyógyforrásaink és természeti szépségeink iránti külföldi érdeklődés felkeltését. Erre a mindenkori kormányok kevés, vagy éppen semmi gondot nem fordítottak, minek következtében a dúsan jövedelmező források elhanyagolt állapotban, kiaknázatlanul hevernek. E téren nagy feladat vár reánk háború utáni berendezkedésünknél, mely annyival is inkább kell, hogy eredményre vezessen, mivel az ellenünk harcoló államok iránti ellenszenvünk, jó ideig érezhető módon fog uralkodni rajtunk; de főleg, mivel tudtára kell adni a világnak, hogy fürdőink, természeti szépségeink ugy gyógyhatás, mint látványosság tekintetében versenyeznek a külföldiekkel. S ma, mikor a külföld érdeklődése mindinkább felénk fordul: bi- , zonnyal mi magunk is mindent el fogunk , követni, hogy hazánk páratlan hatású hév- ! vizes, sós és különféle savas fürdői mi- j nél nagyobb látogatottságnak örvendjenek ! a mi körünkben is. Nemcsak gyógyhatás tekintetében állják ki fürdőhelyeink a külföldiekkel a ver senyt, (Pöstyén, Csiz, Herkulesfürdő, Tusnád, Szováta, Kovászna, stb.) hanem természeti szépség, kellemes üdülés és előkelő, fényes berendezés tekintetében is, (Balatoni fürdők, Tátrafüred, Cirkvenica, Tréncsénteplicz, Herkulesfürdő) amely szempontból még a legkényesebb igényeket is kielégítik. Helyesen jegyzi meg egy kiváló, a magyar fürdői viszonyokat ismerő orvostanár: Magyarországon olyan fürdőhelyek vannak, melyek felvehetik a versenyt bármelyik külföldi fürdővel. Nagy bűn volna, ha ezt a magyar közönség most sem venné észre. Hiszen mérhetetlen nemzetgazdasági érdekek is fűződnek fürdőink fellendüléséhez. Joggal elvárhatjuk, hogy a közönség most helyrehozza a multak hibáit. Ez nemcsak hazafias kötelesség, de elsőrangú nemzetgazdasági érdek is. Már az előbbi években is — 1911—13. 30—35 ezer volt nálunk az idegen fürdővendégek száma, mit most még fokozni lehetne, mivel az olasz és francia üdülő helyek nemcsak nálunk, hanem sok semleges állam és nagy szövetségesünk előtt is elvesztették vonzóerejüket. E téren most beválthatjuk a «ne adjuk pénzünket külföldre» elvet, sőt sok külföldi pénzt hozhatunk országunkba. Gyógyvizeinknek is nagy közönsége van külföndön; azonban egy kis összeköttetés keresésével, vagy külföldön létesitelt telepekkel (raktár) nagyobb piacot teremthetnénk azoknak, melyből nagy gazdasági előny is háramolhatnék hazánkra, amellett, hogy e téren is ismertté tenné hazánkat. Á Ferencz József, Hunyady János, Parádi, Előpalaki, Borszéki, Lulii, Bikszádi, Margit, Polenai, Szolyvai, Salvátor, stb. stb. amellett, hogy bizonyos bajokra egyedüli orvosságok, sokirányú, kiváló hatásuk elismert; emellett, mint üdítő italok is széles körben ismeretesek. Érdekesen ismerteti a Neues Wiener Tagblatt egyik számában Paul Bufcson, ismert osztrák iró a monarchia szépségei között Magyarország szépségeit. Magyarország annyira tele van —irja többek közölt — csudákkal és szépségekkel, hogy egy emberi élet nem elegendő arra, hogy akárcsak a legkiválóbbakat meg lehessen ismerni. Ezután a turisták utjokban bizonnyal felkeresik Magyarországot is, mely kint csak kevéssé ismert. Egy német ember, kivel egyszer a lőcsei templom csudálatra méltó gótikájának mérhetelen kincseit szemléltük, egész oda volt az elragadtatástól és nem tudta megérteni, hogy ezekről a gyönyörűségekről milyen keveset beszélnek. Sok éven át, ha utazni akarunk (mi osztrákok), a szomszédba (Magyarországba) kell ellátogatnunk és bizonnyal nem valljuk annak kárát; rejtett kincsekre fogunk ott bukkanni. Csak kevesen ismerik a világ egyik legpompásabb útját az Aldunán; a magyar alföldi pusztát, legelésző nyájával és délibábjával; hallottátok-e már a kurucok tárogatóját, mikor régi idők panaszát sírja ? Moltke, a nemrég elhalt német vezérkari főnök mondta: «Az olaszok árulásuknak következményeit háború után is keservesen fogják érezni. Háború után ugyanis a népek vándorlásának áradata a szövetséges országok felé veszi útját s ebben az útban fel fogja keresni Magyarország gyönyörű vidékeit is.» Egy kiváló földrajz tanár azt mondotta: Előbb Magyarországot ismerem meg, csak azután megyek külföldre. — Nálunk annyi szépség, és tanulmányozni való tárgy van, hogy az ember az egész földön együttvéve nem talál annyit! Turisták, kutatók számára tényleg annyi természeti szépség kínálkozik nálunk, amennyi sehol, egy országban sem található. Csak a Balaton vidékére, az Aldunára, a Vág völgyére utalunk, nem is említve az egész Erdélyt, melynek minden pontja egy elragadó természeti kép; a tihanyi visszhang, a sok világhírű barlang: aggteleki, déményfalvai, dobsinai, homoródi, torjai stb., a ránki gájszirok; |a sok felvidéki várkastély, mely mind egyegy történelmi kor; a sok szép templom, melyekben a régi építőművészet világhírű remekei találhatók; mindezek páratlan kincsek és mégis mily kevéssé ismeretesek; mert elhanyagoljuk őket. Nincsenek sem maguk, sem a környékük ellátva és felszerelve úgy, hogy alkalmasak lennének idegenek odavonzására, illetőleg ellátására. Nincsenek hozzá jó utak és közlekedési eszközök, sem pedig alkalmas szállóhelyek, melyek tanyát adhatnának a kíváncsiaknak. Csak a dobsinai barlangot említem, anely Dobsinához 24—26 km.re van és semmi jármű a bérkocsin kívül, mely drága és kényelmetlen, de még sem áll elegendő számban rendelkezésre. — Igy van ez legtöbb helyen, melynek oka sokszor egyesek és csoportok financiális kapzsiságában keresendő. (A dobsinai jégbarlanghoz vezethetendő vasútnál a ksodvasut főrangú részvényeseinek érdekeltsége a tiltó ok.) Háború után mindezekre jpagy gondot kellene fordítanunk, nemcsak azért, mivel ez nagyban szaporítaná a nemzeti jövedelmet, hanem főleg mivel a külfölddel ismertetné meg országunkat. Az illetékes körök figyelmének kell ezek felé fordulni és első sorban a közlekedési utakat és eszközöket javítani s olyanok kezébe adni azok intézését, akik azokat minden tekintetben fejleszteni, vonzóvá tenni törekednének. Első sorban azonban — mint mindenben, úgy itt is — főurainknak kell jó példával elől járniok és az eddigi olasz és francia Biviére helyett a magyar ny^araló helyeket keresni fel, mely bizonyára a külföld előkelő köreire is vonzó hatást gyakorolna és magával hozná mindazon előnyöket, amelyek a nagyszámú idegen itt tartózkodásával járnak, melyekből úgy. országunkra, mint annak lakosaira: az egyesekre, mérhetetlen előnyök háramolnának. Ipszilou. 4 Balla Jenő polgármester a következő hirdetményt bocsájtotta ki: A termény és liszt mikénti megszerezhetéséről. A m. kir. kormány 2117—1916. M. E. számú rendeletének 24-ik szakasza folytán ismételten közhirré teszem a következőket: A termelőkre vonatkozó szabályok. A termelők a saját házi és gazdasági szükségletükön felüli terményeiket csak azoknak adhatják el, akik a saját részükre vásárlási igazolványt kapnak, vagy pedig a Hadi Termény részvénytársaság megbízottjainak, akik ebből a célból igazolványi könyvecskével vannak ellátva. A termények ára meg van állapítva. A megállapított árak túllépése szigorú bün tetés alá esik. Ha valaki bármely oknál fogva többet kdott a terményért a megállapított árnál és azt a trendőrségnél följelenti; a vevőt büntetés nem éri. Különben a vevőre is ugyanaz a büntetés vár. Az eladó a vevőtől mindig vegye át a vásárlási igazolványt, ha pedig terményét a Hadi Termény r. t. bizományosának adta el, tőle «Termény átvételi elismervényt* kérjen, mert csak ezekkel tudhatja későbben igazolni, hogy fölösleges terményét hova tette. A vevőkre vonatkozó szabályok. Terményt vásárolni csak a városházán kérendő vásárlási igazolvány mellett lehet. Ezt az igazolványt az eladónak át kell adni. ' Terményt vásárolni csak október 15-éig lehet. Nyíregyházi lakosok terményt Nyíregyháza város határában, továbbá a dadai alsó — tiszalöki — és nyírbogdányi járásban fekvő községekben vásárolhatnak. BANYAYE művésziesen fest és tisztit mindennemű női és férfi ruhát, — gallért és kézelőt hófehérre mos, tükörfényesen vasal. — Gyászruhák soronkivül — 24 óra alatt — készülnek. Vidéki megrendelések pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetnek. Felvételi üzlet: Nyíregyháza, Széchenyi-út 2. Műhely: Kis-tér2, (Apollóval szemben.)