Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-09-03 / 70. szám
1916. szeptember 3. JStYÍRfflDÉK. 70-ik szám. 3 Idegen helyen történő vásárlás esetén a termény beszállításához szállítási igazolvány szükséges, amit az illető főszolgabíró urnái lehet megszerezni. Az őrletési szabályok. A terményt bármely malomban csak a terményből kiveendő 10 százalék vám ellenében lehet megőretni. A malom 100 kilogramm búzából 75 kilogramm és 60 deka lisztet, továbbá 12 kilogramm és 60 deka korpát tartozik kiadni. Száz kilogramm rozsból pedig 76 kilogramm és 50 deka lisztet és 11 kilogramm és 70 deka korpát. A búzából lehet- finom tésztalisztet, főzőliszlet és kenyérlisztet készíttetni, a vagy egyféle lisztet. A rozsból csak egyféle lisztet. A malom az őrésért sem pénzt nem követelhet, sem a korpát vissza nem tarthatja. A hatósági ellátásra Vonatkozó szabályok. Akik maguk terményt szerezni nem tudnak, vagy nem akarnak, hatósági ellátásra a városházán jelentkezzenek. Jelentkezni csak szeptember hó 15-éig lehet. Aki elkésik, magának tulajdonítsa, — mert azt többé a hatósági ellátandók közé felvenni nem lehet. Kivételt csak azok képezhetnek, akik vásárlási igazolványt váltottak ki, de a terményt szeptember hó 15-ig megvenni nem tudták. Ezek ha a vásárlási igazolványt visszaszolgáltatják, még október 15ig beiratkozhatnak halósági ellátásra. A fölöslegek bejelentése. Az a termelő, aki terményét már kiesé pelte és a fölösleget el nem adta a saját szükségletén és az el nem adott részen felüli mennyiséget szintén köteles a városházán késedelem nélkül bejelenteni. Mindezen szabályok meg nem tartása kihágás, melyre hat hónapig terjedhető elzárás és kétezer koronáig terjedhető — pénzbüntetés vár. • w-T. f Tww ^i wi www rw r w rv wi r i Wi Wi I 'i 'i ' A háború. (A «Nyírvidék» eredeti távirata.) Budapest, szeptember 1. Hivatalos. Románia elleni harcvonal: Orsovánál és Herkulesfürdőnél az ellenséget tegnap is visszavertük. Egyébként sehol sem fejlődtek ki jelentékenyebb harcok. Nagyszebeni és Sepsiszentgyörgyöt az általános helyzetnek megfelelően már tegnapelőtt kiürítettük. Keleti hadszintér : Károly főherceg lovassági tábornok hadsereg harcvonala: Bukovinában és Keletgaliciában az oroszok újra támadnak. A Kárpátokban és Stanislaunál mindenütt visszavertük őket. A Dnjesztertői északra, a Zlota-Lipa torkolatának szögében az ellenség huszonnégy kilométer szélességben támadott. — Mariampoltól északra és Zawalownál összes rohamai meghiúsultak. Horozankánál harcvonalunkat a helységen tul nyomta vissza. Zborownál egy erős orosz támadást, miután kisebb helyi sikert ért el, ellentámadásunk megállított. Lipót bajor herceg, vezértábornagy hadsereg harcvonala: Böhm-Ermolli vezérezredes hadserege Perepelnikinél egy orosz előretörést hiúsított meg. — Terstyánszky vezérezredes hadseregénél az ellenség egyes helyeken behatolt állásainkba. Német csapatok ellentámadása azonban újra visszavetette, mely alkalommal 2 tisztje, 407 főnyi legénysége esett foglyul. Kasowkától délnyugatra az ellenség egy előretörése meghiusult. Olasz hadszintér: A tengermelléken tegnap a Monté Sanlo és a tenger közti harcvonalunk több szakaszát az olasz tüzérség időnként élénk tüz alatt tartotta. Salcanotól délre és Lokvicától nyugatra az olasz gyalogság támadásra indult, tüzelésünk azonban az ellenséget mindenütt hamar visszaverte. Délkeleti hadszintér: Nincs nevezetesebb esemény. Ilöfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Nyugati harctér: Berlin, szeptember 1. Hivatalos. A Sommetól északra az angolok egyes kézigránáttámadásoktól eltekintve, erős tü zérségi tevékenységre szorítkoztak. A franciák támadási szándékát Maurepas és Fleury között tüzelésünk megakasztotta. Ellentámadásokkal a Longouval és a Delville erdő mellett korábban elvesztett területet ismét elfoglaltuk. A Sommetól délre az utóbbi napok előkészületei után várt francia támadások este megkezdődtek, az ellenséges Barleuxi Poyecourli arcvonal ellen fejtették ki a legnagyobb nyomást. Az Estres Soyecourli szakaszon elkeseredett közelharcra került a sor. Szász ezredek elszánt ellentámadásai az ellenség kezdetleges lépéseinek hamar véget vetettek. A csatlakozó arcvonalon ellenfeleink több helyen élénk tüz és járőrtevékenységet fejtettek ki. A Somine területen hat, a Maas mellett pedig egy repülőgépet lőttünk le. Egy másik repülőgép védő lüzünkben Yperntől keletre lezuhant. Keleti harctér: Lipót bajor herceg, vezértábornagy arcvonala: a helyzet a tengertől egészen a Lucktól nyugatra elterülő vidékig általában változatlan. Lucktól délnyugatra az oroszoknak sikerült tért nyerniök. Német csapatok ellentámadása elől azonban súlyos veszteségek mellett, ismét megkellett hátrálniok. Két tisztet és 407 főnyi legénységet elfogtunk. Ma reggel uj támadások következtek, amelyeket visszavertünk. A Brodyból és Tarnopolból erre vezető vasutvonalak között az orosz tüzérség tüze észrevehetően megélénkült. A déli vasútvonal mellett az ellenség előnyöket ért el. Egyébként részben német csapatok ellentámadásával visszavertük. Károly főherceg, lovassági tábornagy arcvonala: A heves harcok a Nosow melletti Zlota-Lipa és a Dnjeszter közti 24 kilométer széles arcvonalon zajlottak le. E szakasz keleti részén orosz támadások arcvonalunk előtt összeomlottak. Tovább délnyugatra az ellenséges nyo másnak némileg engedtünk. A Dnjesztertől délre vitéz liesseni ezredek a Stanislaui szakaszon megtörték az oroszok rohamát. A Kárpátokban az ellenség részlettámadásai Stepanski ellen és atlól délkeletre eredménytelenek maradtak. Sipottól délkeletre keletporoszországi csapatok állásaikat túlnyomó ellenséges erők megfeszítéseivel szemben kivétel nélkül megtartották. Balkán hadszintér: Az Ysepanska-Planinán és a Moglena arcvonalon szerb támadások összeomlottak. Ludendorf, első főszállásmefter. (Miniszterelnökség sajtó osztálya.) A közönség köréből/" Ha normális, háború ment időben minden helyesen gondolkodó ember az «idő pénz» közmondást szent igaznak tartotta, mennyire inkább szükséges ezt az arany igazságot — mindnyájunknak — követni és másokkal is lehetőleg követtetni, hogy a háború okozta súlyos és nehéz feladatunknak mindannyian megfelelhessünk. Mégis mit látunk : hogy olyan hatalmas testületek, mint aMáv. és a Debreczen—nyírbátori vasutak üzletvezetősége nem ismeri el ennek az alap-igazságnak létjogosultságát. Mert ha elismerné ugy nem állította volna úgy be menetrendjét, hogy reá kényszerítse Szabolcsvármegye közönségének egy tekintélyes részét Nyírbátortól és vidékétől le egészen Hajduvármegye határáig, de meg Hajdúnak ezen részén lakóit is, hogy ahelyett, hogy Bátorból délután i/ 2l órátóli/24-re Nyíregyházán lehessen, — kénytelen legyen drága idejéből 5 órát részben az uton és részben Debreczenben felesleges várakozással eltölteni és fél 4 helyett csak 3/48-ra érkezni Nyíregyházára. Az előtt pedig, amikor Debreczenből az esti 7.20-as vonat nem indult, meg is kellett Debreczenben az utasnak hálni, ki erről a vidékről akart Nyíregyházára jutni. A dolog úgy áll, hogy Nyíregyházáról Bátorba csak egy vonat megy este 8.45-kor, Bátorból szintén csak egy vonat jön vissza felé hajnali 4.35-kor indulva. Tehát akinek Nyíregyházáról Bátorba reggel csak fél óráig is dolga vani - annak ha 50—100 korona fiáker bért nem akar fizetni, kétszer kell meghálnia. Eljöhet ugyan a Nyírbátor— debreczeni vonattal is, amely indul déli 12.31 perckor, ezen vonat a parlagi keresztezés Máv. vonalát csak 2.43-kor éri el, de a Debreczenből 2.20-kor induló vonat 2.35-kor hagyja el a parlagi állomást és igy 8 perccel későbben érkezik be Parlagra és nem nyer csatlakozást, hogy 3.35-kor Nyíregyházán lehessen. Kénytelen vagy ott a pusztán 7.44-ig, 5 órát várakozni vagy Debreczenbe utazni. Debreczenből csak 7.20-kor este indulhat haza Nyíregyházára hová este 8.40 érkezik. — Ez előtt pedig ott is kellett hálnia, amikor ezen vonat nem volt üzemben. Hogy mily nagy közérdek fűződik ahhoz, különösen most a háborús időben, hogy a nyíregyháziak haza jöhessenek, ha már este kénytelenek voltak Bátorba menni, legalább másnap délután, 3.35-re valamint Bogát, Gelse, Mihálydi, Szakoly, Adony, — (mert az Adony—Nyíregyházi vasút is sokat szünetel). Aradvány stbi és a környékbeli lakosok is ne legyenek kényszerülve Debreczennek anélkül is szűkös kenyerét, élelmi szerét fogyasztani, — bővebb magyarázatra nem szorul. Mert ha talán a jóvilágban a két üzletvezetőség azért állította igy össze a menetrendjét, hogy Parlagi pusztáról Debreczenig is fizessen a közönség, vagy az idegen forgalomból Debreczen hasznot merítsen az ma már megszűnt és könnyű lesz a dolgon segíteni, ha csak valami különös mélyebbre ható vasúti politikai okok nem akadályozzák azt, amit alig lehet feltételezni. Kérdem tehát a mélyen tisztelt üzletvezetőségtől, hogy nem indulhatna Bátorból 10 perccel jókorább vagy Debreczenből 10 perccel később. — Vagy Bátorból 5 perccel később és Debreczenből 5 perccel hamarab a vonat, hogy 2 perc a Bátoriról a Máv.ra átszállás maradjon a közönségnek és ez által minden utas 5 órai munka időt nyerjen. Inkább emeljék fel a tarifát, szívesen megfizeti az utazó közönség Parlagtól Debreczenig és Debreczentől a Parlagig a vasúti jegyet, hogy 5 órát idejében nyerjen. De sok efféle dolgon lehetne segíteni egy kis jóakarattal. Lipthay Jenő. * E rovat alatt közlöttekért a felelősség a beküldő illeti, Szerk.
