Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-01-16 / 4. szám

4 4 ik szám. JfítranDÉK 1916. január 16. Nagy gondot okoz még gazdáinknak, állataik takarmányozása. A mult évben betakarított takarmány minősége rossz volt, miért is gazdáinknak állataik erőben való tartására nagyobb mennyiségű erőtakarmányra van szükségük. — Eddig a gazdák a felügyelőség által nyert utalványra a Korpaközpont által az erőtakarmányok minden akadály nélkül kiszolgáltattak, de ujabban mint értesülök, a kiszolgáltatás ellen panaszok merültek fel. Sertés állományunk fejlesztésére a m. kir. állami ménes birtokból községek részére 51 darab tenyészkant rendeltem, a kanok meg is érkeztek és kedvezményes árban ki is osztattak . Mczey Béla kir. állategészségügyi felügyelő jelentette, hogy a vármegyei állatállomány egészségügyi viszonyai december havában kedvezőek voltak, fertőző állatbetegségek csak kis számban, szórványos alakban jelentkeztek. 11 mi Hagy Ákosunk. Megemlékeztünk annak idején arról, hogy a 11. honvéd huszár hadosztály mily hősiesen viselkedett a Pripjet mocsarai között. Minden oldalról hullott az elismerés és a csodálat a mi honvéd huszáraink felé és természetesen a ll-es honvéd lovas hadosztályhoz beosztott peremartoni Nagy Akos ezredes is részesült a jól megérdemelt és csak ritkán kijáró elismerésben. A mi polgárságunk épen oly meleg szeretettel, rajongó büszkeséggel veszi körül Nagy Ákost — mint huszárjai. Csodálatosan közvetlen és meleg egyénisége az egész város Nagy Ákosává tette a zamatos magyar nyelvezetű és lebilincselő modorú huszárezredest. A következő sorokat egyik napilapból vettük át: A cartoryski és a siemkovicei győzelmet a hadjárat legszebb fegyvertényei közé sorozhatjuk. És büszkén jegyezzük föl: mind a két győzelemben magyar katonáknak volt oroszlánrészük. Siemkovicénél az erdélyi hon • védhadosz'ály harcolt az élén, a Pripjet mocsarai közötti harcokban pedig a tizenegyedik honvédhuszár-hadosztály tüntette ki magát, úgyannyira, hogy a Bug-hadsereg főparancsnoka, Linsingen vezérezredes, most, amikor a hadosztály kivált a hadsereg kötelékéből, különös melegséggel emlékezett meg a honvédhuszárok kiváló teljesítményeiről. A napokban pedig sikerűit megszereznünk a német főparancsnok hivatalos eredeti táviratának hiteles fordítását, amely így hangzik: Nagy ezredes ur csoportja! Gehrok né met tábornok kegyelmes úrtól, kinek vezetése alá volt beosztva Nagy Ákos csoport, a következő távirat érkezett: A beresana magaslat vitéz védőinek a legteljesebb elismerésemet és a legőszintébb szerencsekivánataimat küldöm. Ez a csapatoknak is tudomására hozandó. Amidőn Nagy Ákos más megbízatással távozott a ll-es honvéd lovashadosztálytól, főparancsnokától a következő hivatalos átiratot vette: Op. Nr. 1617—4. M. kir. 11. honv. lovashadosztály. Galusia, 1915. november 17. Méltóságos peremArtoni Nagy Ákos huszárezredes urnák ! A parancsnokságok felsőbb helyről elrendelt változások következtében Méltóságod a 11. honv. lov. hadosztálytól megválik. Én ezt a változást nehéz szívvel veszem tudomásul. Méltóságod parancsnoklásának egész ideje alatt, de különösen a Bersana harcok nehéz napjaiban nov. 3. és 4-én a nehéz körülmények között tetterős, igazán céltudatos és a változó körülményeknek mindig megfelelő vezetéssel gyarapította érdemeit. Csak ezen kiváló katonai erényeknek köszönhető, hogy a hadosztály az ő nehéz feladatát meg tudta oldani. Méltóságod a hadosztálynál töltött rövid idő alatt nemcsak Parancsnoksága teljes bizalmát nyerte el, hanem megszerezte magának összes alattvalói szeretetét és ragaszkodását is. Most midőn méltóságod a honvédhuszár hadosztálytól távozik kellemes kötelességemnek tartom ugy a magam és Risztjeim, valamint a legénység köszönetét, a legfelsőbb szolgálat nevében kifejezni. Czitó s. k. vezérőrnagy. Legutóbb megrongált egészsége helyre állítása végett haza szabadságolták Nagy Ákost. Pár hetet töltött csak itthon nem várta meg szabadságideje leteltét, hanem önként jelent kezett szolgálatra és ment viss?a a frontra az őt nehezen váró huszárjai közé . . . A háború. (.á „Nyirvidék" eredeti távirata)Badape-t, január 14. (Hivatalos jelentés) Délkeleti hadszíntér: A montenegróiak, fővárosukat feladva, déli es nyugati arcvonaluk összes pontjain megkezdték a visszavonulást. Csapataink, őket üldözve, a budua—cettinje— grab—grahovói vonalon tul nyomultak elő és Bilektől keletre és Aftovácnál is montenegrói területre nyomulnak be. Grahovónál 3 löveget legénységével együtt zsákmányoltunk, ezenkívül 500 puskát, egy gépfe/yvert, sok lőszert és más hadiszert. Bsranénái és Ip6ktől nyugatra nincs ujabb esemény. Montenegró fővárosa birtokunkban van. A megvert ellenséget üldöző csapataink tegnap délután bevonultak Cettinjébe, a montenegrói király székvárosába. A város sértetlen, a lakosság nyugodt. Orosz hadszíntér: Az ellenség tegnap reggel óta ismételteD mfgkiséríi, hogy besszarábiai harcvonalunkat Toporoucnil és Rarencetól keletre áttörje. ÖL nagy támadást intézett vo nalaink ellen, az utolsót ma, a reggeli órákban, de minden egyes esetben a legsúlyosabb veszteségekkel kellett visszavonulniok. Az oroszok visszaverésében újra kiváló része volt tüzérségünk remekül vezetett ellenállhatatlan tüzelésének. A Keletgaliciában és a besszarábiai határon folyamatban levő csata kezdete óta a Pflanzer-Baltin baró tábornok hadseregének és Bothmer gróf tábornok osztrák-magyar csapatainál 5100 nál több oroszt fogtunk el, kőztük 30 tisztet és zászlóst. Karvilovkánái, Volhiniában portyázó különítményeink néhány oroszt tábori őrsöt ugrattak szét. Olasz hadszíntér: A délnyugati harcvonalon nincs jelentősebb esemény. Egyes pontok Malborghetnél és Raiblnál az ellenség tüzérségének tüze alatt álltak. Az olasz repülők tevékenysége Trieszt vidékére is kiterjedt. Egy, Piranóra dobott bomba nem okozott kárt. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Berlin, január 14. (Hivatalos jelentés.) Nyugati hadszíntér: A harci tevékenység zivataros esőzés folytán szórványos tüzérségi, kézigránát- és aknaharcokra szorítkozott. Keleti és balkáni hadszíntér: Különös jelentőségű esemény nem történt. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. fű*?" Nagyon kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy a küldött pósta befizetési lapok utján utalják át az előfizetési díjakat ; kinek-kinek csekélység az a pár korona, nekünk pedig létkérdés a mai viszonyok között. Turáni társaság. ígéretemhez képest, folytatom tovább, egyéni nézetemet fejezve ki azon kérdésre; szükséges-e?., hasznos-e?., a magyar nemzeti érzés, a magyar faji öntudat,fejlesztése, ápolása. Nem hivatkozom nyomatékosan a vi lágháboru tanuságtételre, bár*ez is elég súlyos okokkal bizonyítja, hogy az úgynevezett világpolgárság, — legjobb esetben is, csupán a tisztes jóhiszeműség ábrándozása. Mert ha valami mélyebb élettani alapja volna, ugyan képzelhető-e, hogy a müveit nemzetek legműveltebbjei, kiket az ő magas müveltségök, szinte a nemzeti szük kereteken felül, az egyetemes kiválóság testvéri közösségébe kiváltságolt és ugy is mutatták az átlagmilliók előtt, hogy ők csakugyan boldog világpolgárok, — képzelhető-e, mondom, hogy ők magok rebbenjenek szét az első ágyuszóra, nemzetiségök szük fedezékeibe, igazán csuful megtagadva, meghazudtolva, minden korábbi kiválóságukat ? ! Magam részéről ezt tartom a világháború legsúlyosabb veszteségének, de másrészről egy nagy élettani törvény igazolásának. Igen, az életnek, bárminő formában jelenik meg, az egyetemes mozgás áramlatában, — az életnek törvénye van. És ezen a törvényen, a mi kis agyvelő tekercseink ilyen vagy amolyan vélekedése, semmit sem változtat. Ha az Isten neve előttünk e&y fapitykét sem ér s jobban észreveszi a mi idegducunk a természetet, sorsot, fátumot, öntudatlaút, — vagy kinek minő név illik szeme elé messzelátóul: — az a fő, hogy minő fogalma van a nagy mozgató erőről és akaratról? A közismert tény az, hogy mi magunk is a forgatagban forgunk, egy leheletünkkel, egy szivdobbanásunkkal sem rendelkezünk. S bizony, örökérvényű intelmet adott Salamon király fiának, midőn ezt hagyta meg neki: «édes fiam, vedd legfőbb örökségül tőlem, hogy az Istent féljed, az ő törvényeit megtartsad, mert ez az ember legfőbb java !» És aztán, az Isten örök törvénye szerint, a nemzet, a haza fogalma, nem csupán külső, testi ruhája egy tömeg embernek, mely nemzeti gyerekkorából és igy nemzet ruhájából is kinő, — hanem a nemzet, a haza, élő tartalom, mely még a földrajzi kerethez sincs elválhatlanul kötve, mert ha egy nemzet egyéneiben él a nemzeti és faji öntudat, hiábavaló a megliódílás, a százados elnyomatás, sőt a hazából való kikergetés is: — a nemzet él s alkalomadtán feltámad. Kell-e világosabb bizonyíték, mint az úgynevezett Balkánnépek példája, vagy akár a lengyel népé s legkiáltóbb példa pedig, a szétszórtságában is egy nemzet-testet alkotó zsidóság, melynek legműveltebb tagjai is, a nemzeti érzés és faji öntudat, szétszakithatlan erejével vannak összefűzve; s eljön az idő, midőn a régi prófétai jóslat szerint, a négy szelekről összegyűl, a nagyélet törvénye ellen vétkezett nép s a kiengesztelődött Jehova oltalma alatt uj életet kezd. Mert nemzetre, hazára, az emberiség életének szüksége van, — éppen az egyetemes emberi előhaladás érdekében. A nemzeteknek, mint az ég csillagainak, egymáskörüli forgásukban, van élet-utjok. S mikor a nyers anyagi erő széttépte a nemzeteket, akkor zavarta meg a nagy élettörvényt s addig nem is várható az állandó nemzetközi béke, mig a szétdúlt nemzetek együve nem helyezkednek. Persze csak azon nemzetek, melyeknek tagjaiban, az összetartozandóság érzete elég erős. De gondoskodás van arról, hogy az emberi élet fenmaradásának ezen faji ereje, ki ne haljon. Róma ledőlt s rabigába görnyedt ugyan, de helyette, illetve belőle uj nemzetek támadtak, mint az égi testek körforgásaiban a bolygók és mellékbolygók születése.