Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-01-16 / 4. szám

4-ik szám. JNIyírvidék. 1916. január 16 5 Mindezek pedig arra vezetik gondolkodó lelkünket, hogy hazánk és nemzetünk fenmaradása, boldogulása érdekében, szükséges a nemzeti és faji érzés ápolása, erősítése. Két ok sarkal közelebbről e szent kötelességre. Az egyik az, hogy köztudomás szerint, utóbbi időben, olyan szellemi irányzatok (megvallom, én mindig szellemtelennek tartottam, mert belátó gondolkodást nem vettem észre nálok) léptek fel nálunk, főként és földszint járó irodalomban, rossz papiroson rossz betűkkel, nyomott lapokon és külömböző szinü füzetekben, mely szellemi irányzat, a nemzeti érzést, faji öntudatot szinte kiirtani törekedett. Szó sincs róla, — ez a kifejezés: nemzeti érzés, faji öntudat, a maga igaz jellegében és értékében, mint összetartó, kölcsönható, munkás nemzeti erő, a mily. szent és boldogító; ellenkezőleg, ha csupán részleges érdekek fegyvere, vagy takarója, annál károsabb, sőt nemzetpusztitó. De ha az aranyat sárba ejtjük, nem taposunk rá azon a cimen, mert bepiszkolódott, hanem felvesszük és megtisztítjuk. Okos ember legalább igy. szokott tenni. Minden értékes dologgal igy szokott tenni. Különösebben szükség volna a községek népe szivébe bevinni s ápolni a hazafias, magyar faji érzést. Mert a faluk népének élete nagyon sivár és szinte csoda, hogy olyan hazafiértékek maradtak meg nála, mely értékekről ma sokat beszélnek és irnak ma, a nagy értékpróbák révén. Hova lehetne ez értékeket fejleszteni, megfelelő gondozás mellett! Ha nem egyedül a korcsma volna a nép kaszinója! Ha iskolázása nem csupa értelmi vesszőfutás, hanem a nemesebb érzések gyakorlati fejlesztése is, főként hazafias ünnepélyek, — és pedig ,ahol többféle iskola van, együttesen, kirándulások, versenyek stb. utján. Én megpróbáltam e közös ünnepélyeket, kirándulásokat s mondhatom, hogy nemcsak a gyermekeknek, hanem a velők részt vevő sok szülőnek is, felejthetlen örömet, tanúságokat szereztünk, a lelkes tanítók együttes munkája által. Még mindig őstelevény a mi népünk kedélyvilága, van ott bizony sok gizgaz, mérges bürök, hangzik is most elég emlegetése ennek, főként az élelmezés terén; — de hát hasogattak-e? tisztogattak-e ? azt az őstelevényt, megfelelő müvelőeszközökkel, hogy dus aratást, tiszta magot várhassunk! Erről sokat lehetne és kellene is beszélni, — főként cselekedni és azt hiszem, hogy a Turáni társaság e téren szánthatna még barázdákat, a nemzeti aratás reményéhez. A másik körülmény, a mi a szükséget indokolja, hogy ha a jó Isten, a Gyóni Géza-féle magyar lelkek erejével, átsegíti nemzetünket e vértengeren, mi a német nemzeti erővel, összekapcsolódásba jutunk, még erősebben. A verebek is csiripelnek már erről, a kunyhók fedeléről is. Vajon nem sokszoros szükségünk van-e tehát, hogy tiszta, erős faji érzésünk, a maga körforgási pályáján tartsa meg hazánkat, nemzetünket ? ! Azt hiszem, a gondolkodó lelkeknek erről ennyi is elég. A miket itt leirtani, részletes kifejtéssel sokat lehetne beszélni, de most inkább csak gondolatanyagokat vetettem papírra, közös sorsunk érdekében. Hasznos volta e születendő társaságnak, már szükséges volta által is bizonyítva van. Csak azt említem meg, hogy minél több alkalmas eszközt találnánk e társulás által is, egymás megismerésére, annál inkább belátnánk emberi sorsunk közös voltát, hogy nagyon is, egymásra vagyunk utalva, bárminő sorsban és foglalkozásban élünk is. Mily sok panasz, elégedetlenség, gyanúsítás hangzik fel manapság a közélelmezés indokából! Vajon ki oldozgatta, lelke türelmével, belátásával, a közélelmezés összekötő szálait? Ki látja meg és ki látja be, hogy e főfontosságu köztársadalmi ügy is, egyedül a kölcsönösség nagy élettörvénye alapján oldható meg. Nemcsak most, a reánk szakadt ezer baj között, hanem emberi életünk folytonosságában. A termelés, az elosztás, a fogyasztás, az életszükség, a szervezettség — s még a mi százféle közbevettetés vagyon, az emberi élet utján, mind az egymásrautaltság, az összetartás minél mélyebb érzésében és megértésében kereshet és találhat megfelelő megoldást. E nélkül nem termelhet a fiskális — ész annyi paragrafust, hogy a csalók elé kellő drótakadályt építsenek belőle. Gondolkodjanak ezek felett, a kik gondolkodni is szeretnek. Andrássy Kálmán. SZABAD LÍCEUM. Dr. Vág Sándor előadása. A debreceni főreáliskola fiatal tudós tanára, aki jelenleg a debreceni egyetemen is tart francia irodalmi előadásokat, igen szép és kapcsolatában eredeti témát választott. Voltaire nagy szellemének megnyilatkozásait a háborúval kapcsolatban még nem ismertük s igy előadásától sok uj dolgot vártunk. Tényleg az előadó minden tekintetben sikeresen oldotta meg a feladatát. Előszőr Voltaire pályáját ismertette tömör összefoglalásban, egyáltalában nem élezve ki a nagy harcosnak az egyház ellen folytatott küzdelmét. Általában ki kell emelnünk, hogy az előadó nagy tárgyilagossággal kezelte témáját, óvatosan kerülte azon részeket, melyek talán Voltaire-rel kapcsolatban egyesek érzékenységét megsérthette volna és hangsúlyozta a nagy francia gondolkodónak az egyházzal szemben való elfogult álláspontját. Előadásának főrészét Voltaire azon müveinek ismertetése képezte, melyek a háborúval vagy a világbékével függnek össze. A sok érdekes dolog közül kiemeljük Voltarie Mikromegos c. novellájának lendületesen lefordított novelláját. Kitűnő szatírával irji Voltarie amint a Mars-lakó óriás csodálkozva nézi az apró emberek céltalan harcát egymással. A magas nivóju előadást Voltaire imájának művészi lefordítása fejezte be. Ebből is megláthattuk, hogy Voltaire még sem volt olyan hitetlen, mint amilyennek feltüntetni akarják. A közönség mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatta végig dr. Vág szép stílusban megírt tanulságos fejtegetéseit. F. hó 20-án csütörtökön d. u. 6 órakor a főgimnázium dísztermében dr. Kende Zsigmond, a nyíregyházi barakk bakteorológiai laboratóriumának vezető orvosa „Hogyan győztük le a járványoltat ebien a háborúban ? cimen előadást tart. Belépődíj 20 fillér. — Koszorú szalagok nyomfca nagy irott betűkbe!, valódi arany nyomással, Szabolcsvíírmegye területén egyedül lapunk nyomdájában készül. Szabolcsvármegye alispánjától. 143—916 K. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza r. t. város polgármesterének. Hirdetmény. Tudomásul vétel, miheztartás és azonnali közhírré tétel végett közlöm, hogy a m. kir. minisztérium 4291—1915 M. E számú rendelet értelmében a disznózsír, szalonna, sertéshús és sertéshúsból előállított termékek árait az 1916 évi január hó 16-ik napjától kezdődőleg — 1916 évi február hó 15-ig tartó időre, a következőképen állapítottam meg. I. Nyíregyháza város területén Maximális árak 1916 január hó 16-tól 1916 február 15-ig bezárólag: Sertészsír olvasztott 650 f kg. Háj és nyersdisznózsir 610 f kg Nyers szalonna 590 f kg. Nyers sertéskaraj és comb 400 f kg. Egyéb sertéshús 380 f Kg. Va sertés fej és láb nélkül szalonnával 450 f kg. Sózott szalonna 610 f kg. Füstölt vagy paprikás szalonna ... 670 f kg. Főzött és abált szalonna 670 f kg. Húsos csemege szalonna 670 f kg. Füstölt sonka egészben 700 f kg. Főtt sonka 800 f kg. Disznósajt 550 f kg. Friss kolbász 550 f kg. Füstölt kolbász 600 f kg. Füstölt sertéshús 540 f kg. Füstölt oldalas 480 f kg. Vörös hentesáru készítmények (felvágott) 750 f kg. Ki nem préselt szalonna pöre ... 350 f kg. Kipréselt szalonna tepertő 200 f kg. Hurka 250 f kg. Kocsonyahúsok, zsigerek 180 f kg. II. Kisvárda, Nagykálló és Nyírbátor községek területén: Sertés zsír olvasztott 650 f kg. Háj és nyers disznózsír 610 f kg. Nyers szalonna 590 f kg. Nyers sertéskaraj és sonka 360 f kg. Egyéb sertéshús 342 f kg. Vs sertés fej és láb nélkül szalonnával 450 f kg. Sózott szalonna 549 f kg. Füstölt vagy paprikás szalonna ... 603 f kg. Főzött és abált szalonna .. . 603 f kg. Húsos csemege szalonna .. .. 603 f kg. Füstölt sonka egészben 630 f kg. Főtt sonka 720 f kg. Disznósajt 495 f kg. Friss kolbász 495 f kg Füstölt kolbász 539 f kg. Füstölt sertés hus 486 f kg. Füstölt oldalas ' 432 f kg. Vörös hentesáru készítmények (felvágottak) '. 775 f kg. Kinem préselt szalonna pöre ... 315 f kg. Kipréselt szalonna tepertő 179 f kg. Hurka 225 f kg. Kocsonyahúsok és zsigerek 162 f kg. III. 3000 (háromezer) lakosnál többet számláló többi községek területén : Sertés zsir olvasztott 650 f kg. Háj és nyers disznózsír 610 f kg. Nyers szalonna 590 f kg. Nyers sertéskaraj és comb 324 f kg. Va sertés fej és láb nélkül szalonnával 405 f kg. Egyéb sertéshús 308 f kg. Sózott szalonna ... 495 f kg. Füstölt vagy paprikás szalonna ... 540 f kg. Főzött és abált szalonna 540 f kg. Húsos csemege szalonna 540 f kg. Füstölt sonka egészben 527 f kg. Főtt sonka 648 f kg. Disznó sajt 449 f kg. Friss kolbász 449 f kg. Füstölt kolbász 486 f kg.