Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-03-26 / 24. szám
Nyíregyháza, 1916. március 24. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 21. szám. A Szabolcsvármegye! Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyel Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak féiár. Szerkesztőség es Kiadóhivatal: SZÉCHENYf-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 138. POSTACHgQUE 280M. Kéziratokat nem adunk vissza. !• -ül .'• • RlfÉstáse"; árfsKtöáí Martat 9iluiiittat.-ir.it. Legolcsóbb hírd»i*» 1 K. Híswtí ÚS btatetáMk sora fej f. A ayittíér soronként 55 f> Apró ülr-irtitck 10 uMt l K, minden további szó 5 fll'éf. fMtaj batfivel siedett ketsse-essn siámít Anyavédelem. Mikor ezt a szót leirom s az anyaság nemzetfenntartó jelentőségét elgondolom, szeretném, ha mindenki azt a mélységet érezné lelkében, amely az én egész valómat áthatja, s azzal a felelősséggel gondolna e nagy érdek szolgálatára, amely nélkül áldásos célokat megvalósítani nem lehet. Jelentőség dolgában az anyavédelem egyenlő értékű a honvédelemmel, különösen most, amikor éppen a honvédelem végtelen sok áldozatot követel s a veszteség pótlásának szüksége az anyaságnak em beriebb méltánylására kötelezi a társadalmat. Mert vájjon nevezhető-e méltányosnak az az elbánás, amely az erők egyensúlyának helyreállítását a gyermekáldástól várja, de a teher viselésére hivatott anyákat minden segítség nélkül hagyja? Emberiesen gondolkodunk-e akkor, a mikor a sötét bűnnek, könyörtelen szegénységnek vagy átkos tudatlanságnak áldozataivá tesszük a jövőnek uj meg uj nemzedékeit, amelyek vagy világra sem jöhetnek, vagy az életrevalóság teljes hiányának bélyegét hozzák magukkal? Igazán meg kell döbbennünk, mikor számszerűleg kimutatva áll előttünk az anyavédelem elmulasztásának vagy lelkiismeretlen kezelésének természetes következménye, az óriási gyermekhalandóság. Bizonyára számtalan ok hatásának eredője ez, s az apák bűnétől kezdve a nyomorúság kényszeréig annyi forrásból áll elő, hogy ezek egyikében vagy másikában akaratlanul is mindnyájan részeseknek érezhetjük magunkat. De ha ez igaz, akkor igazán itt az ideje annak, hogy a kétségtelenül felismert baj orvoslásáról is gondolkozzunk és gondoskodjunk. xNem terjeszkedem itt ki arra, mit tehet az iskola, mit tegyen az orvos: ez a szakemberek dolga, s én azt hiszem, hogy e tekintetben a hozzáértők készséggel vállalkoznak a szükséges felvilágosításra. Különösen érdemes munkát azok fognak végezni, akik az anyaság megkönnyítése dolgában útbaigazító tanácsokkal is fognak szolgálni. De máris rá kell mutatnom arra a mozgalomra, amely az anyaság biztosítása érdekében a Stefánia-szövetség szociálpolitikai szakosztályában indult meg s minden tekintetben érdeklődésünkre tarthat számot. Arról van szó, hogy a munkásbiztositási törvényt a biztosított munkás feleségére s háztartásában levő leányára is ki kell terjeszteni, s az anyaságot akként kell védelmezni, hogy a gyermek születését megelőzőleg és követőleg bizonyos ideig az anya ne csak munkamentességet élveszen, hanem állami segélyben is részesüljön. Bizonyos, hogy ilyen értelmű törvény is csak részben oldaná meg a kérdést, de tagadhatatlanul ott fog bele, ahol közvetlenül nyújtja a kivánt segítséget addig is, mig a köztudatba nem megy. át az anyaság elhanyagolásában rejlő nemzeti veszedelem. Sok időnek kell elmúlnia addig, mig nem kényelmi szempontok fogják szabályozni a családok szaporodását, mig nem lesz elismert az úgynevezett törvénytelen gyermek joga, amig nem látunk megbecsülhetetlen nemzeti értéket az egészséges emberanyagban. De hogy a legnemesebb hivatását teljesítő anya rendszerint káros hatású környezetben is végzett fnunkában görnyedjen, a megfelelő intézmények, vagy hivatásos egyének hiánya miatt orvosi segítség nélkül maradjon, idő előtt újból munkába állani kényszerüljön, s mindezek alapján és egyéb okokból is gyermekének első táplálására képtelen legyen: ez igazán az öngyilkossággal határos vétke az államnak és társadalomnak, s bizony semmivei sem menthető embertelenség. Jogos tehát, s nemcsak dicséretünkre, hanem anyagi támogatásunkra is mindenben 0rdjem.es femi nista-egye^Üiíletünkji ek; az a törekvése, amelyet eszközeihez képest szerény keretek között ugyan, de annál nagyobb odaadással az anyaság védelmére indított meg s amely városunk részéről hatósági méltánylásban is részesül. Nyilvánvaló ugyanis, és ezt kívánom teljes erővel hangsúlyozni, hogy az anyaság védelmének csupán anyagi biztosítását várhatjuk az államtól; az anyaság megértő gondozása, elismerő felkarolása és em beri megdicsőitése a társadalom kötelessége. * # * NNO Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0,* este^ 6.** Debrecen-felé reggel 5Í2, este 92*. Csap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8 4 5. Yásárosnamóny-felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622. Hyíraűony-feié este 712. Nyíregyházára érkezik : Szerencs-felől reggel 6 4 7,*** este 832.**** Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5. Csap-felől reggel 6 5 3, este 82Z. Mátószalia-felől reggel 6 0 3. Yásárosnamény-felői reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3?. Nylradony-feiői reggel 6 5 1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csatlakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. "" Budapestre induló személyvonathoz van csatlakozása ; Budapestre érkezik reggel 6 óra 50 pkor. **" Budapestről jövő személyvonathoz van csatlakozása; Budapestről indul éjjel 10 óra 05 perckor. Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatlakozása ; Budapestről indul d. u. 2 órakor. Rükkantj3ínk és az ípargyakorlás. Az immár 32-ik életévét megért ipartörvény sok hibás rendelkezéséről sok szó hangzott el már. Az alábbiakban azonban nem ilyenfajta panasz fog hangzani, bárha — a rokkantak ipari oktatása nyomán — erre is lenne alkalom. A rokkantak ipari oktatásáról voltam már szerencsés e lapok hasábjain szólani. Azokból láthattuk ,hogy az ipari pályákon minő előnyösen helyezkednek el — az iparra való megfelelő oktatás révén — rokkantjaink. Beá mutattunk azokra a hiányokra, amelyek a rokkantak ipari munkája közben a munkásbiztositás terén mutatkoznak; most vizsgáljuk meg, vájjon a rokkantak miként mehetnek át az ipari foglalkozások terére a fennálló törvényes keretek között, nem-é szükséges kivételes rendelkezések statuálása, avagy van-é ez irányban is teendő? Ha azt kívánjuk megállapítani, hogy; az önálló ipargyakorlás minő keretek között lehetséges, nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy az ipar törvény <az iparszabadság nagy elvére lévén alapítva, — iparát mindenki szabadon űzheti. Ámde ez a «szabadság» bizonyos «korlátok» között mozog. Egyéb korlátozások e cikk keretében bennünket nem érdekelvén, csupán arról kell megemlékeznünk, amely a képesítésre vonatkozik. (Az ipari képzettség — nem önálló ipargyakorlást feltételezve, — a «tanoncbizonyitvány» felmutatásával megszerezhető munkakönyvvel igazolható. Munkakönyvet köteles kiadni az iparhatóság annak is, aki — bár tanonc nem is volt — szakbavágó munkára alkalmaztatott, akár iparosnál, akár pedig gyárban. A hadi rokkantak oktatása, a közös költségek terhére, egy évig terjedhet, beltételezhető, hogy ezalatt az egy év alatt, a rokkant megtanulhatja választott mesterségét? Ha bizonyos mértékig meg is tanulja, kérdés, hogy olyan mértékben lehetséges-é ez, amennyire az ipar Szempontjából szükséges? Itt ugy látszik, intézkedések lennének teendők, hogj' a rokkant választott mesterségében «alaposan» képeztessék ki, mert ellenesetben keresőképessége nem fogja megütni a kívánatos mértéket. Ha t. i. az illető valamely ipari műhelyben nem fog megfelelhetni a várakozásnak, ez valószínűleg a bér kicsiny, voltában, vagy pedig a munkás elbocsájtásában fog kifejezésre találni, ami elkerülendő lenne. De ugyanígy elkerülendő preventív intézkedésekkel — itt hathatósabb vagy. továbbtartó oktatással — a darabszámos munkára vállalkozni kívánó munkásnak kevesebb keresete is. Ámde kérdés egyáltalában, hogy, a rokkantiskolákban szerzett képesítés megfelel-e azoknak, amiket a képesítés tekintetében a törvény, kiván? A 3Ü986—1914. K. M. sz. határozat kimondotta, hogy a katonai szolgálat ideje alatt a csapattestnél teljesített munka a műhelyben, vagy gyárban teljesített ipari munkát nem pótolja és a hiányzó képesítés igazolására kiegészítésül sem fogadható el. Ez a határozat megváltoztatandó lenne a «hadi rokkan