Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-03-26 / 24. szám

Nyíregyháza, 1916. március 24. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 21. szám. A Szabolcsvármegye! Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyel Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyed­évre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak féiár. Szerkesztőség es Kiadóhivatal: SZÉCHENYf-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 138. POSTACHgQUE 280M. Kéziratokat nem adunk vissza. !• -ül .'• • RlfÉstáse"; árfsKtöáí Martat 9iluiiittat.-ir.it. Legolcsóbb hírd»i*» 1 K. Híswtí ÚS btatetáMk sora fej f. A ayittíér soronként 55 f> Apró ülr-irtitck 10 uMt l K, minden további szó 5 fll'éf. fMtaj batfivel siedett ketsse-essn siámít Anyavédelem. Mikor ezt a szót leirom s az anyaság nemzetfenntartó jelentőségét elgondolom, szeretném, ha mindenki azt a mélységet érezné lelkében, amely az én egész való­mat áthatja, s azzal a felelősséggel gon­dolna e nagy érdek szolgálatára, amely nélkül áldásos célokat megvalósítani nem lehet. Jelentőség dolgában az anyavédelem egyenlő értékű a honvédelemmel, különö­sen most, amikor éppen a honvédelem végtelen sok áldozatot követel s a veszte­ség pótlásának szüksége az anyaságnak em beriebb méltánylására kötelezi a társadal­mat. Mert vájjon nevezhető-e méltányosnak az az elbánás, amely az erők egyensúlyá­nak helyreállítását a gyermekáldástól vár­ja, de a teher viselésére hivatott anyákat minden segítség nélkül hagyja? Emberiesen gondolkodunk-e akkor, a mikor a sötét bűnnek, könyörtelen sze­génységnek vagy átkos tudatlanságnak ál­dozataivá tesszük a jövőnek uj meg uj nemzedékeit, amelyek vagy világra sem jöhetnek, vagy az életrevalóság teljes hi­ányának bélyegét hozzák magukkal? Igazán meg kell döbbennünk, mikor számszerűleg kimutatva áll előttünk az anyavédelem elmulasztásának vagy lelki­ismeretlen kezelésének természetes követ­kezménye, az óriási gyermekhalandóság. Bizonyára számtalan ok hatásának eredője ez, s az apák bűnétől kezdve a nyomorúság kényszeréig annyi forrásból áll elő, hogy ezek egyikében vagy másiká­ban akaratlanul is mindnyájan részesek­nek érezhetjük magunkat. De ha ez igaz, akkor igazán itt az ideje annak, hogy a kétségtelenül felismert baj orvoslásáról is gondolkozzunk és gondos­kodjunk. xNem terjeszkedem itt ki arra, mit te­het az iskola, mit tegyen az orvos: ez a szakemberek dolga, s én azt hiszem, hogy e tekintetben a hozzáértők készséggel vál­lalkoznak a szükséges felvilágosításra. Kü­lönösen érdemes munkát azok fognak vé­gezni, akik az anyaság megkönnyítése dol­gában útbaigazító tanácsokkal is fognak szolgálni. De máris rá kell mutatnom arra a mozgalomra, amely az anyaság biztosítása érdekében a Stefánia-szövetség szociálpo­litikai szakosztályában indult meg s min­den tekintetben érdeklődésünkre tarthat számot. Arról van szó, hogy a munkásbizto­sitási törvényt a biztosított munkás fele­ségére s háztartásában levő leányára is ki kell terjeszteni, s az anyaságot akként kell védelmezni, hogy a gyermek születését megelőzőleg és követőleg bizonyos ideig az anya ne csak munkamentességet élves­zen, hanem állami segélyben is részesül­jön. Bizonyos, hogy ilyen értelmű törvény is csak részben oldaná meg a kérdést, de tagadhatatlanul ott fog bele, ahol közvet­lenül nyújtja a kivánt segítséget addig is, mig a köztudatba nem megy. át az anyaság elhanyagolásában rejlő nemzeti veszede­lem. Sok időnek kell elmúlnia addig, mig nem kényelmi szempontok fogják szabá­lyozni a családok szaporodását, mig nem lesz elismert az úgynevezett törvénytelen gyermek joga, amig nem látunk megbe­csülhetetlen nemzeti értéket az egészséges emberanyagban. De hogy a legnemesebb hivatását tel­jesítő anya rendszerint káros hatású kör­nyezetben is végzett fnunkában görnyed­jen, a megfelelő intézmények, vagy hiva­tásos egyének hiánya miatt orvosi segít­ség nélkül maradjon, idő előtt újból mun­kába állani kényszerüljön, s mindezek a­lapján és egyéb okokból is gyermekének első táplálására képtelen legyen: ez igazán az öngyilkossággal határos vétke az állam­nak és társadalomnak, s bizony semmivei sem menthető embertelenség. Jogos tehát, s nemcsak dicséretünkre, hanem anyagi támogatásunkra is minden­ben 0rdjem.es femi nista-egye^Üiíletünkji ek; az a törekvése, amelyet eszközeihez ké­pest szerény keretek között ugyan, de an­nál nagyobb odaadással az anyaság védel­mére indított meg s amely városunk ré­széről hatósági méltánylásban is részesül. Nyilvánvaló ugyanis, és ezt kívánom teljes erővel hangsúlyozni, hogy az anya­ság védelmének csupán anyagi biztosítá­sát várhatjuk az államtól; az anyaság meg­értő gondozása, elismerő felkarolása és em beri megdicsőitése a társadalom köteles­sége. * # * NNO Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0,* este^ 6.** Debrecen-felé reggel 5Í2, este 92*. Csap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8 4 5. Yásárosnamóny-felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622. Hyíraűony-feié este 712. Nyíregyházára érkezik : Szerencs-felől reggel 6 4 7,*** este 832.**** Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5. Csap-felől reggel 6 5 3, este 82Z. Mátószalia-felől reggel 6 0 3. Yásárosnamény-felői reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3?. Nylradony-feiői reggel 6 5 1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csat­lakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. "" Budapestre induló személyvonathoz van csat­lakozása ; Budapestre érkezik reggel 6 óra 50 pkor. **" Budapestről jövő személyvonathoz van csat­lakozása; Budapestről indul éjjel 10 óra 05 perckor. Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatla­kozása ; Budapestről indul d. u. 2 órakor. Rükkantj3ínk és az ípargyakorlás. Az immár 32-ik életévét megért ipar­törvény sok hibás rendelkezéséről sok szó hangzott el már. Az alábbiakban azonban nem ilyenfajta panasz fog hangzani, bárha — a rokkantak ipari oktatása nyomán — erre is lenne alkalom. A rokkantak ipari oktatásáról voltam már szerencsés e lapok hasábjain szólani. Azokból láthattuk ,hogy az ipari pályákon minő előnyösen helyezkednek el — az iparra való megfelelő oktatás révén — rokkantjaink. Beá mutattunk azokra a hiá­nyokra, amelyek a rokkantak ipari mun­kája közben a munkásbiztositás terén mu­tatkoznak; most vizsgáljuk meg, vájjon a rokkantak miként mehetnek át az ipari foglalkozások terére a fennálló törvényes keretek között, nem-é szükséges kivételes rendelkezések statuálása, avagy van-é ez irányban is teendő? Ha azt kívánjuk megállapítani, hogy; az önálló ipargyakorlás minő keretek kö­zött lehetséges, nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy az ipar törvény <az ipar­szabadság nagy elvére lévén alapítva, — iparát mindenki szabadon űzheti. Ámde ez a «szabadság» bizonyos «korlátok» kö­zött mozog. Egyéb korlátozások e cikk ke­retében bennünket nem érdekelvén, csu­pán arról kell megemlékeznünk, amely a képesítésre vonatkozik. (Az ipari képzettség — nem önálló ipargyakorlást feltételezve, — a «tanoncbizonyitvány» felmutatásával megszerezhető munkakönyvvel igazolható. Munkakönyvet köteles kiadni az iparható­ság annak is, aki — bár tanonc nem is volt — szakbavágó munkára alkalmaztatott, akár iparosnál, akár pedig gyárban. A hadi rokkantak oktatása, a közös költségek terhére, egy évig terjedhet, bel­tételezhető, hogy ezalatt az egy év alatt, a rokkant megtanulhatja választott mes­terségét? Ha bizonyos mértékig meg is tanulja, kérdés, hogy olyan mértékben le­hetséges-é ez, amennyire az ipar Szempont­jából szükséges? Itt ugy látszik, intézke­dések lennének teendők, hogj' a rokkant választott mesterségében «alaposan» ké­peztessék ki, mert ellenesetben keresőké­pessége nem fogja megütni a kívánatos mértéket. Ha t. i. az illető valamely ipari műhelyben nem fog megfelelhetni a vá­rakozásnak, ez valószínűleg a bér kicsiny, voltában, vagy pedig a munkás elbocsáj­tásában fog kifejezésre találni, ami elkerü­lendő lenne. De ugyanígy elkerülendő pre­ventív intézkedésekkel — itt hathatósabb vagy. továbbtartó oktatással — a darabszá­mos munkára vállalkozni kívánó munkás­nak kevesebb keresete is. Ámde kérdés egyáltalában, hogy, a rok­kantiskolákban szerzett képesítés megfe­lel-e azoknak, amiket a képesítés tekin­tetében a törvény, kiván? A 3Ü986—1914. K. M. sz. határozat kimondotta, hogy a ka­tonai szolgálat ideje alatt a csapattestnél teljesített munka a műhelyben, vagy gyár­ban teljesített ipari munkát nem pótolja és a hiányzó képesítés igazolására kiegé­szítésül sem fogadható el. Ez a határozat megváltoztatandó lenne a «hadi rokkan

Next

/
Oldalképek
Tartalom