Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-01-07 / 2. szám
Nyíregyháza, 1915. január 7. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 2. szám. A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Az állami segély. Hétköznapok délutánjain tömegesen szoronganak az asszonyok a városháza emeleti folyosóján a városi adóhivatal pénztára előtt. Mindenikük kezében kis könyvecske. Ott várják sorját, ott dulakodnak érte, ki juthasson előbb a pénztárhoz, a részükre folyóvá tett állami segély felvelietése végett. A hadbavonult rendőröket helyettesítő huszárok alig tudnak köztük annyi rendet teremteni, hogy akinek más dolga van a városházán, végig mehessen a folyosón. Nem régiben még nagyobb volt a tolongás. Százával állottak a folyosón, a lépcsőházban és a városháza kapujában. Mindenik ajtóhoz huszárt kellett állítani, hogy csak kisebb csoportokban bocsássák be őket. Ujabban azt a rendet hozták be a városházán, — nagyon helyesen — hogy csoportokba osztották be a segélyt élvezőket könyvecskéik száma szerint s egy délután csak az arra a napra utaltak jelentkezhetnek. Azóta kisebb a tolongás. Hogy hányan kapnak segélyt immár Nyíregyházán, nem tudjuk. Hír szerint számuk meghaladja a másfélezret. Ez a szám azonban napról-napra növekszik, mert segélyért jelentkeznek immár a legújabban besorozott és bevonult népfelkelők itthon maradt családjai is. Ami Nyíregyházán történik az eddig másfélezret meghaladó számú családdal, ugyanaz történik a községekben megfelelő arányban. Az állam segélyben részesíti a hadbavonultak itthon maradt és segélyre szoruló családtagjait az egész országban. A segély az úgynevezett átvonulási élelmezési illetéknek megfelelő összegekben van megállapítva. Ezen az alapon Nyíregyházán és Szabolcsvármegyében a segély összege napi 62 fillér, minden 8 évesnél idősebb családtag után; a 8 évesnél fiatalabb családtagok után pedig ennek a fele. Akiknek nincsen saját házuk, vagy ingyenes lakásuk, azok részére még külön lakásilleték is jár. A megállapított segélyeket első izben a bevonulás napjától kezdődőleg egy összegben, később pedig két hetenként kapják kézhez. Hát mindez igen szép, humánus cselekedet az állam részéről. — Ha valaki, úgy a mindnyájunkért a harctérre mentek itthon maradt családjai érdemlik meg azt, hogy róluk, eltartásukról az állam gondoskodjék. Az állam eleget is tesz ennek a feladatának. Alig mentek el az első izben behívottak, már is kibocsátotta a kormány a segély folyósítása iránti rendeletet. Nem csak ezt tette, hanem arra kötelezte a városokat és községeket, hogy a jelentkezőket azonnal írják össze s az összeírásokat késedelem nélkül küldjék el a pénzügyigazgatóságoknak a segély megállapítása végett. Szóval gondoskodás történt arról is, hogy a jogszerűen járó segélyek, kellő gyorsasággal a segélyre szorúlók kezei között legyen. A segélyek folyósítása tekintetében — egyes szórványos esetektől eltekintve, nem is lehet panasz. Ellenben ha kissé gondolkozni kezdünk a fölött, hogy .ajjon az állam támogatása elérte-e kitűzött célját, már kevésbbé lehetünk az eredménnyel megelégedve. Az állam célja az volt, hogy a hadbavonultak itthonmaradt családjai ne szenvedjenek szükséget a miatt, mert a családfő, a család eltartója a haza védelmére távol van. Azt akarja az állam, hogy a harctéren küzdő családapák nyugodtak legyenek a felől, hogy mig ők odavannak, azalatt családjaik nincsenek a nyomornak, a nélkülözésnek kitéve, mert az állam gondoskodik róluk. Sajnosan kell tapasztalnunk, hogy az állam jóakarata nem mindenütt ment teljesedésbe. A segélyt megkapják a családok, de a pénzt igen sok családban nem ugy tekintik, mint a távollevő családfő keresetének pótlását, hanem mint egyszerű talált pénzt, amelyhez dolog nélkül jutnak. Csak kérni kell, csak egy kicsit ácsorogni kell, mikor fel akarják venni; egyébként fáradság nélkül kapják meg és épen ezért nem értékelik kellőképen. Már a Nyirvidékben is olvashattunk alapos kifogásokat a segélyre igényt formálók ellenében. Széltére beszélik azt is, hogy a könnyen szerzettnek vett pénz sokakat dologtalanságra csábit. Hallani lehet, hogy egyszerű falusi asszonyok, kik azelőtt bevásárlásaiknál az olcsót keresték, mióta az állami segélyt kapják, nem elégesznek meg az üzletekben az olcsóbb dolgokkal. A cifrábbat, a drágábat keresik. Hallani lehet olyan nyilatkozatokról is, hogy az itthonmaradt feleség azt kívánja, vagy legalább mondja: bárcsak mennél tovább tartana a háború, mennél tovább lenne oda a férje, mert hiszen mig itthon volt, sohasem volt olyan jó dolga mellette; sohasem volt annyi pénze. Bizony jó lenne a dolognak e fölött a része fölött is gondolkoznia az arra hivatottaknak. A kormány már utasította a gyámhatóságokat, kisérjék különös figyelemmel az állami segélyben részesülő családok gyermekeit, ha vájjon az anya a kapott pénzből kellően gondozza-e azokat ? Vájjon teljesitik-e a közgyámok ezt a feladatukat ? És vájjon a felnőttek nagy része nem szorul-e szintén ilyen gyámkodásra ? Vájjon a községi elöljáróknak és a lelkészeknek, tanítóknak s általában mindenkinek, aki a néppel érintkezik, nem volna-e hivatásuk, hogy a segélyben részesülőket jóakaratú tanácsokkal felvilágosítsák arról, hogy a kapott segélyt ne tékozolják el, fordítsák hasznos dolgokra, vagy ha feleslegük van belőle, amint hogy lehet és van, azt tegyék félre, takarítsák meg ? jr mm uimtw mm A meghatalmazások bélyegköteiezettsége. Az uj polgári perrendtartással kapcsolatban gyökeres változások állottak be az igazságszolgáltatással kapcsolatos illetékek tekintetében is. Az összes beadványok és jegyzőkönyvek, Ítéletek és határozatok bélyegilletékét tettemesen íölemelte az egyidejűleg életbe lépő s a törvénykezési illetékekről szóló 1914. évi XLIII. t.-c. Ugyanez a törvény egyik paragrafusában kimondja, hogy a meghatalmazásokra ugy a polgári ügyekben, mint a bűnügyekben, közigazgatási vagy bármely más ügyben bélyeget kell ragasztani. Még pedig ha a meghatalmazásban a meghatalmazott dija is ki van kötve, a dij nagyságához mérten a II-ik fokozat szerinti bélyeget kell felragasztani, ha pedig a dij nincsen kikötve, minden meghatalmazásra 1 K 50 filléres bélyeg szükséges. Eddig a meghatalmazásokra bűnügyekben nem kellett bélyeg, más ügyekben pedig csak 1 koronás bélyeg volt szükséges. S0KJW Nyíregyházi Cementárúipar Részvénytársaság Szabolcsvármegye legrégibb Cementárú és Műkőgyára Építési vállalat. Széchenyi-út 19. Sürgönycím: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kérjen ajánlatot. 285-50 Telefon szám 104. Pontos címre kérjük ügyelni. EBBEBB BÉB'BEC&B ÉBBKBKBB KCBBBBBB BE.BÉBBEB bkbíseűbb a»BEBB 3ÉEEE h: 'A
