Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-12-23 / 102. szám
Nyíregyháza, 1915. december 695. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 100. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZAltt 139. POSTACHEQUE 2955S. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. L-egolcsébb hirdetés 1 K. Hivatalos hirdetések sora 60 f. A nyilttér soronként 80 {• Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Erő születeti . A mai nagy időkhöz vezető gondolatként érdekes arra emlékezni, hogy éppen a Krisztus születésének idejében roppant meg a hatalma teljében mutatkozó latin faj büszke dereka, a nyers germán erő ütésétől. Iskolázott emberek tudják e dolgot s gondolatanyagul vehetik hozzá, hogy. ugyanezen időben szállott alá az örökkévalóságnak egy láthatatlan atomja, szegény, szülők első áldásaként, erőt hozván e földre, földi emberek lelkébe, mely erő hihetetlen terjeszkedési képességével, alkotó hatalmával, hamarabb kiveté sarkából az Augusztus bix-odalmát, mint a Germánhad elözönlé a Pó sikjait. Sajnálnivaló nemzeti életünk szempontjából iSj hogy iskolázott tudósaink, nem foglalkoznak behatóan a krisztianizmusban rejlő legyőzhetetlen erők természetével; — sőt az utóbbi időben, olyan húrokat is pengettek, üzleti tudományos füzetekben, hogy. a Krisztus vallása nem erő, hanem gyengeség; — jó a szegények vigasztalására, az öregek csalogatására, a papság hatalmának, gazdagságának istápolására,— de alapjában véve, butaság és gyengeség. Többször tapasztaltam, bogy az ilyen badarságok tudományos hirdetői, nemcsak hogy nem ismerik a Bibliát, hanem fogalmuk sincs ama magasabb erőkről, melyek emberi életünk vezetői. A betlehemi jászolban erő született. A Biblia egész tartalma erről tanúskodik, az egyszerű lélek által is felfoghatóan s a bölcsesség előtt is csodálatosképpen. Bizony a karácsony nem a gyermekjátékok, kényszerű kedveskedések, üzleti ünnepe, — mint a legtöbb jámborok gyakorolják. A karácsony a nagy. magunkbamélyedés ünnepe. Már maga az a tény, hogy egy szegény zsidócsalád szülötte, a semmiből, a porból pusztán lelkének teremtő erejével, ügybe fészkeli magát az emberi lelkekbe, a mint maga mondá: erjesztő kovászként, hogy lenézés, guny, üldözés, szellemi és anyagi fegyverek irtó hatalma dacára, 300 év alatt a föld legnagyobb anyagi hatalmát, a római császárságot megtöri,— holott e császárságban egyesülve volt minden, a mit emberi hatalom erősnek tart:- maga ez az egy tény eloszlat minden olyan felületes elménckedést, mintha a krisztiánizmus csupán gyermekek és gyámoltalanok hitegetője volna, A betlehemi jászolban erő született Epitő, alkotó, teremtő erő. Testileg is a Jézus oly szépségét, munkabírását mutatja 'az erőnek, mely igazi mintája a férfiasságnak. Egy mondat sincs az egész Bibliában, mely. lankadásról, elfáradásról, tanúskodik. Holott egyik tanítványa igy jellemzi életét: «szertejárt, mindenfelejót tevén.» S tényleg igy van. Soha egy zokszó nem jő ajakára, éhezésben, szomjuhozásban, fáradalmakban. Szellemi ereje magasabb rendű. Oly friss, oly ruganyos, mindig annyira a helyzet magaslatán áll, hogy játszva győzi le a legrafinirtabb gonoszságot is. Csodálnivaló bizonyságai olvashatók a Biblia minden lapján. Erkölcsi ereje a legmagasabb, —szinte foglyulvivő. Ez ragadta meg leghamarabb az elnyomott söpredéket, ez győzte le a világ bölcseit, hatalmasait. S mindez erők oly gyöngédséggel párosulva, hogy gyermekek, nők, megvetett aljanép, szinte hozzátapadtak, menésében akadályozták. Sohse olvastam ily megható jeleneteket, a világirodalom legelső termékeiben sem. S ennek dacára, minden oly egyszerű, oly természetes. A betlehemi jászolban erő született. Egy alkalommal igy nyilatkozott: «tüzet hoztam; e világba s mennyire óhajtom, hogy már lobbot vetne !» Más alkalommal, midőn pályája végzetét látva, tudva és önként ment keresztje felé, az őt visszatartani akaró legkedvesebb tanitványa ellen igy riadt fel diadalmas lelke : «Te sátán vagy, távozz tőlem, mert nem gondolsz arra, a mi isteni, hanem csak arra, a mi emberi!» Telve van a biblia ilyen példákkal, melyek azt mutatják minden látó lélek előtt, hogy a betlehemi jászolban erő született. Erő, bölcsesség, jóság. Ez az emberi élet teljessége. Azért is mondja egyik tanítvány róla : «Öbenne lakozott az élet teljessége. Az életmérkőzés nagy, világmérlegén leng most a latin és germán faj. Ezt mondják, igy írják a bölcsek. Azt látjuk, hogy a germán ős, nyerserőbe, mint életteljes vadalanyba, a krisztiánizmus édes gyümölcsét termő vesszője (amint maga tanit felséges példázatában) foganatosan be van oltva. Császárjától utolsó közkatonájáig, az anyagi-, szellemi-, és erkölcsi erő gazdag gyümölcseit mutatja. Tud élni emberül, r— tud meghalni emberül : azzal az erővel, mely. a betlehemi jászolban született. Bennünk, turáni fajban is van őserő... Mivé fejlődhetnénk, beoltva szintén a betlehemi jászolban születet tiszta, nemes, alkotó erőkkel! Berendezni ugy társadalmunkat, az óvodától az egyetemen keresztül a királyi trónig, hogy a betlehemi erők tápláló talajt találjanak emberi szivekben. Akkor lesz majd ünneplő karácsonyunk : békében szelid, harcban erős. Andrássy Kálmán. Leffler Sámuel. 1851—1915. Amíg élt, mindenki szerette; amint meghalt, mindenki siratja ! Valami különös búsongó érzés szállja meg a lelkünk, amidőn ami annyira szeretett kedves Samu bácsinkra gondolunk. Szinte nem hisszük, nem akarjuk hinni, hogy ez a mindig ifjú férfi, ki ugy a szivünkhöz nőtt, kinek kedves arca s alakja eltörölhetetlenül emlékünbe vésődött, ma már néma halott, kinek váratlanul összeroppant teste fölött immáron az imádott anyaföld domborul. Leffler Sámuelnek nemcsak meg vesztegetően behízelgő hangja, élénk szelleme, a figyelmet lebilincselő beszédmodora, gondolkozásának lendületessége s előadásának kedvessége symbolisálta előttünk a való életet, de a megjelenésével is a legutolsó időkig ugy hatott, mint maga az örök, az ifjú élet. Bóla beszélgetvén ugy, képzeltük oda — magunk körébe — őt, mint egy aranyszívű atyai barátot, kinek annyiszor érezett jóságánál csak atyai szive volt nagyobb. Es el kellett jönnie az órának, mikor távoznia kellett. Amidőn a beszédes ajakon hirtelen elhalkult a szó, elnémult a hang s amidőn az életnek csak szépségeit látó szemeknek fénye egyszerre megtörött. Pedig ugy szerettük volna, ha ez a szomorú vég még soká, soká elkerüli őt s ha az idő hozza meg a gondolathoz való megszokást, hogy neki is búcsúznia kell. Mélységes, igaz megrendüléssel szivünkben állunk meg az immár felhantolt sirhantja előtt. Elrajzik előttünk az ő színes életének tengernyi eseménye, amelynek mindegyike csak még kedvesebbé, még feledhetetlenebbé teszi előttünk öt. Látjuk azt a végtelen ambíciót, férfias tetterőt, törhetlen akaratot, mely egy gazdag lelkiélet folyamán mindig előre vitte s bámuljuk azt a művészetet, mellyel egész életét ugy keresztül küzdte, hogy csak barátokat szerzett s az irigységei már keletkezésében legyőzte. Csak egyben nem ismert engedékenységet az ő immár elpihent jóságos szive, és ez az ő hervadhatatlan örök érdeme : izzó hazaszeretete, magyarsága volt, melyet minden időben büszkén, fennen hirdetett. A nyíregyházi főgimnázium annyi ezernyi tanuló ifjúsága az ő ajakáról leste a legnagyobb áhítattal a magyarságnak hirdetni soha meg nem szűnt — époszát, magas hivatását... Ti reáboruló néma göröngyök, takarjátok be féltő szeretettel ői£ s a légben szerteszállva hirdessétek, hogy, emléke örök. •Hir