Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-12-08 / 98. szám

Nyíregyháza, 1915. december 8. Szerda XXXVI. évfolyam, 98. szám. A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton est*. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 L — Tanítóknak íélir. Szerkesstöség es Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 1S. POSTACHEQtlE 2955*. Kéziratokat nem aduni vissza. Hirdetése?: árszabás szermi ssfcrntttatnafe. LegoleaóM) hírd*Hs 1 H. Hlvsteíos hif^ité&sS sora ffi f. A nyílttár eoroakéat SO f> Apró hirdetései; ló szóig 1 H, minden toyábM szó 6 fillér. Vastag beterel cxectett kétBrereson számit Az idegen pénz. Szerbia fölött összecsaptak a hullámok. Ez tény és való, hogy a legvérmesebb szerb s a legvérmesebb angol, vagy francia sem meri és merheti azt mondani, hogy van Szerbia, hanem legfeljebb azt, hogy Szerbia még fel fog támadni, A valóság nyelvére fordítva ez azt jelenti, hogy Szerbia nincs, Szerbia meghalt; mert hát nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy valaki, vagy valami feltámadhasson, előbb meg kell halnia. Hátborzongató gondolat egy nemzet halála, s ha nem egy világháboiú legizgalmasabb jeleneteinek volnánk tanúi, bizonyára megérintené lelkünket az egyetemes, általános mulandóság lidércének fagyos szárnycsapása. Mert az ember tud érzékeny lenni, az ember tud elérzékenyülni, de — nem mindig. A lissaboni, a messinai földrengés, a Titanic pusztulása annak idején lehangolta, legalább ideig-óráig mélázóvá, búsan töprengővé tette az egész emberiséget. És ma, az elbukott Szerbia, a hordágyon menekülő Petár király külön értékelés nélkül — napi krónikával intéződik el. Ugyan miért ? Hát azért, mert olyan nagyjelentőségű dolgok vannak kockán, melyekkel szemben nem egy ember, nem egy koronás fő, hanem egy-egy nemzet sorsa is csak epizód. Egy planéta, egy egesz világ sorsáról, jövendőjéről van szó. Nem oly értelemben, hogy az angol le gyen-e a földgömb háromnegyed részét boritó vizeknek korlátlan ura, vagy hogy joga legyen ott más népek bárkáinak is korlátlan szabadsággal mozogniok, hanem oly értelemben, hogy van-e, nincs-e létjogosultsága a tisztességről, becsületről, hűségről a legjobb emberek lelkében kialakult értekfogalmaknak. Van-e, lehet-e remény arra, hogy azok az erkölcsi elvek, amelyek nélkül — miként arról már meggyőződtünk — ember ember mellett meg nem élhet, népek és népek közt is uralomra juthassanak, Szerbia a világtörténelem előtt, hogy ugy mondjuk levitézlett. Erkölcstelen volt; elbukott, miként elbukik az egyes ember is, ha erkölcstelen. Az az igazság érvényesült, amelyért vérünket patakokban ontottunk, s nem vak, természeti erők által felidézett katasztrófa történt, mint Lissabon, Messina meg a Titanic esetében, s ezért nincs ma érzelgés, bus töprengés Szerbia bukásán. De elmélkedni való mégis van ezen az eseten. Szerbiát a maga fiai ölték meg, s amely úíon Szerbia elbukott, azon az úton — ha fiai reávetik magukat — minden nemzet el fog bukni ezután i?. A szerbek — szerb papok, tanítók, költők, művészek, politikusok, katonatisztek, — pénzt fogadtak el orosz kézből, hogy szerb polgári jogaikat és szabadságaikat oly irányban gyakorolják, amely irány Oroszország céljainak, törekvéseinek megfelel. Nemde, hogy ott volt a hiba, hogy azok a szerbek, akik az idegen pénzt elfogadták, nem gondoltak arra, hogy a polgári jog- és szabadság arra való, hogy az ember azt akár személyes érdekeinek rovására is, hazája, nemzete érdekében érvényesítse és vesse latba ? Kaptak volna szerbek kizárólagosan szerb nemzeti célok érdekében orosz vagy francia pénzt ? Nem! Ezt kellett volna minden szerbnek tudnia, mikor az első orosz rúbelt csillogtatták a szeme előtt, s akkor ma a volt Szerbia nem volna elriasztó példa. Pedig azzá lett. Szövetségesei mondják róla. Nem ezekkel a szavakkal, de szakasztott ebben az értelemben. Francia politikus mondotta, hogy Szerbia balsorsa az entente-ra nézve kedvezőtlen hangulatot kelt a semleges országokban. Ez cicomátlan egyszerűséggel, kertelés nélkül való nyíltsággal azt jelenti, hogy Szerbia a meggondolás nélkül elfogadott idegen pénz révén független nemzeli államból elriasztó példává lett. Igaz, hogy mint ilyen, nagyon tanulságos. Pröhle Vilmos. i

if HVWWÍ nr

wn Bolgár miivész-est. Nyíregyháza a bolgár vörös-kerosztért. Nyíregyháza város és Szabolcsvármegye hazafias és áldozatkész közönsége é? polgársága annyiszor tanújelét adta már nemes és fenkölt gondolkodásának, hogy már nem is tartjuk szükségesnek ezt a tényt esetről esetre feljegyezni. Nem érdem ez, de kötelesség. Mindazonáltal jól esik nekünk minden egyes alkalomkor konstatálni azt, hogy Nyíregyháza és Szabolcsvármegye közönsége megteszi kötelességét, példát mutatva jár elől mindenütt ahol, a munka és áldozatkészség a mai gondterhes nehéz időkben oly szokatlanul nagy mértékben veszi igénybe és fordul nemes érzéseihez. Fel sem tűnik már nekünk, szinte természetesnek találjuk, hogy olt ahol valami nemes, szép, áldozatra kész, vagy hazafias aktió indul meg — ott látjuk első polgárunk dr. Ujfalussy Dezső főispán és katonai állomás parancsnokunk Schey Pál alezredes neveit. Az ő védnökségük és közreműködésük alatt készítenek elő most is egy nagyszabású művész-estét bolgár testvéreink és hü szövetségesünk vöröskereszt egylete javára. A gondolat maga már fenkölt és nemesen dobogó hazafias szivre vall. Hadd lássák vitéz és hozzánk és nagy német szövetségeseinkhez méltó bolgár testvéreink, hogy hazánk minden részében testvéri és segítő készséggel gondolunk reájuk és hősi katonáinkkal együtt küzdő bolgár szövetségeseink legemberbarátíbb intézménye — a vörös kereszt részére is — van nemcsak érző szivünk és szavunk, de segitő garasunk is. Legyünk ott, mindannyian e hó 14-én. kedden este a Korona nagytermében a nagy^ bolgár művész estén és áldozzunk tehetségünkhöz képest a nagy és nemes célra. Meg fog indulni országszerte — Nyíregyházát követve — a bolgár esték rendezése. Nyíregyháza város példáját fogják követni most is mint oly sok alkalommal város-testvéreink. A nagyszabású est műsorát jövő számunkban hozzuk, most csak annyit jelezhetünk, hogy elsőrangú művészi erők fogják az egyes számokat betölteni. Az est prológját dr. Vietórisz József irta és Klár Erzsi fogja elmondani. Dr. Domokos Andor h. miniszteri biztos egy hegedüszámmal Zsámboky Miklós gordonka művész egy gordonka számmal fog zserepelni. Teljesen díjtalanul jön le az estélyre Medgyaszay Vilma és Rózsa Lajos a m. kir. operaház tagja. Az estély iránt már is oly nagy és érthető érdeklődés mutatkozik, hogy kiki jól teszi, ha kellő időben fog jegyéről gondoskodni. Az estély 8 órakor kezdődik. Jegyek Jakabovits Fannyka k. a. dohánytőzsdéjében lesznek válthatók, Felülfizetések és jegymegváltások köszönettel fogadtatnak. A lenről és kenderről. , Minden szegénységünk, minden hiányunk most mutatkozik a maga teljes nagyságában. Egyoldalú gazdasági rendszerünk ^ítfbanyagolta a fonal növényeket, s ma a kőtéláru, ponyva, zsákhiány, de a fehérnemüefe^híáiiya is nagyon szembeötlő. is.'infciB A magyar talaj kiválóan alkalnláé^a kender és lentermelésre, s a múltban, hetit'is olyan régen a kisgazda házi hete&c&zéséből nem hiányzott a guzsaly, tiló, gereben, miotóla és szövőszék. A mai gyermek 'szótárából már hiányzanak ezek a szavak, s fát séöi tudják mifán terem az. 39;

í W * -Wií Még a 70 es 80-as évekbéh-'vídáiáak voltak a falusi fonóházak s keHsmes-fezópakösfást és hasznos mulatságot nyújtott a fonás, síJeány sokszor ügyességével, íttunkárátérmé&ségével hódította meg jövendő fiSttí párját. Ma; már a kisasszonyok majmotás^'S Mtritőeserek a kacérság foglalták el a, helyét.--"

3^™ novsen Ma a falusi estek sivárolf.'

1

0^^ A Ha össze is jönnék^ é'tíV' a legények találkozó helye a kór|sm&j s a leányok l^feljebb táncra vagy pletykáziisj'a, a'mások leszóllására gyűlnek egybe. a. - - £ ham Mová tüntet;

1!; -'kétíves Hiesélő^j.nótás esték?! «V9dloiA A házi ipart kiszorította az olcsó cseh,morva pamuí-ipar, 'é k

!

0na£y gazdaságot iioglalkoztak. ugyan némi kender éíÁébtermeléssel, de azok, is jó riszt felhagytak vele,-i mert a kpnHer" ' es csáfib á - ^váraknak kender'Vés lehterméltfá cs:tk

; a- gyáraknak ha

s,?Krí «Sí *

9aWö

1 Állami segélyt is nyújtottak a kender és lentermelés felvirágoztatására — a gyáraknak. .033*2,111? ,090 iménti' ; OBU ' fMlB 16dlev"nlv'

s MJECffi iraiílir ni ua7!>. 81 ioü os>£,: £ j