Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-12-08 / 98. szám
2 98-ik szám. JSÍYÍRVISÉK. 1915. december 8 Franciaországban megfordítva történt, ott ternelési praemiumot adtak, s volt is eredmény. Egyídőbsn, — mig tájékozatlanak voltunk — mi is belefogtunk a termelésbe, de a gyárak olyan mostoha elbánásban részesítettek bennünket, hogy felhagytunk vele. Alig vártuk, hogy szerződéseink lejárjanak, meglaposodott pénzerszénynyel és meggazdagodott tapasztalatokkal jöttünk rá, hogy ismét kijátszottak bennünket. Körülbelül ezen az uton van a dohány és cukorrépa termelés is, s rövidesen megérjük, hogy a cukor- és dohánybárók magok lesznek kénytelenek beállni termelőnek, ha gyáraikat bezárni nem akarják. Jóllehet az ipari növények termelése más országokban a legnagyobb jövedelmet adja, s az intensiv termelés kapcsán nagy ipari fellendülés észlelhető. A lentermelésre alkalmas minden szárazabb, szelíd talaj. Ezek a talajok nem termik a gazt és gyomot, holott a lennek ez a legnagyobb ellensége. A len kitűnően megmunkált, kerti művelésű porhanyó földet kiván, s akkor elég biztos termést ad. Egy magyar hold föld termése körülbelül 9—10 q. kóró és 2—3 q mag. A lenet sűrűn kell vetni, lehetőleg sűrű soros géppel, s vetőmagul a pernaui és rigai mag alkalmas. A lenet kézzel kell „nyűni", s keresztekben szárítani, s a magot gerebennel tépik ki, s a kóró sajtolva szállíttatik a gyárba. Eddig a gyár 9—11 koronán vette át a kórót, ami nincs arányban a reá fordított munkával. A lenet magnak is szokták termelni, azonban ez már nem nyújt olyan jövedelmet, mint a szál len. E célra a magyar lenet vetik. Jóval kevesebb vetőmagot kiván, s holdanként 4—5 q -t terem. Ez esetben a kóró értéktelen. A lenmagot olajütésre használják, s a múltban 20—28 koronán értékesült. A len legnagyobb ellensége az aranka. (Cuscula epilinurn.) E'. nem azonos a herefélék arankájával. Néha a mamestra hernyója lesz benne érezhető kárt. A kendertermelésre a mélyfekvésü réti föld a legalkalmasabb. A kendert is sűrűn kell vetni, s éréskor vágánccsal kell szedni s kévébe kötözve felállítani, s igy kerül a kendsrgyárba. A kender hozama magyar holdanként 40 °q. is lehet, pminek eddigi ára mmként 4 K volt. Ez sincs arányban a reá fordított költséggel, s ha tekintetbe vészük, hogy bácskai facipős sváb munkással kell szedetni, a munka nagyon drága. A facipőre azért van szükség, mert a kendertorzs a bört kikezdi. Ugy a kender, mint a len a talajt gazolja, ennek dacára a búzának jó előveteménye, mert a gazt tisztítja s igen egészséges szalmáju és kalászu búza terem utánna. A tulheves réti földben rendszerint megszorul a buzaszeme, s a kender nagyon megszelídíti az ilyen földet, s igen jól sikerül utána a búza. Kívánatos lenne s a kender és lenre nagyobb gondot fordítani, mert ezekért a külföldnek nagyon sokat adózunk, de kívánatos lenne az is, hogy a gyárak a haszonrészesedést a gazdára is kiterjesztenék, mert csak igy remélhető, hogy az jövedelmezően illeszkedjen bele a termelési ágak közé. Leghelyesebb beosztás az, ha a gyárak a termelő gazdák részvényeiből alakulnak, s igy a közvetett haszonból is kivehetik részüket. Ennek legnagyobb gátlója az, hogy a gazda nem rendelkezik kellő mozgatható tőkével, s akiknek van, azoknál hiányzik a vállalkozási kedv. Szomjas Gusztáv. Felhívás. A m. kir. miüisteriumnak az 1915. évi tengeri termésnek zár alá vételéről szóló 3511—915. M. E. sz. rendelet alapján a vármegyék 94000 mm. szemes tengeri lefoglalása és beszolgáltatása rendeltetett el. Tekintve, hogy a vármegye nem tengerit termelő vármegye és termésünk a más évek termésénél alatta maradt Szabolcsvármegye Gazdasági Intéző Bizottságának határozatából, annak kiküldöttjeivel a vármegyére kivetett tengeri mennyiség leszállítása végett a m. kir. földmivelésügyi minister urnái f. hó 4-én személyesen megjelentem és a termelők kérelmét kellően indokoltan előadtam. A m. kir. földmivelésügyi minister ur a vármegye küldöttjeit a legnagyobb jóakarattal fogadta és bár ő maga is kijelentette, hogy elismeri, hogy a fenti mennyiség beszolgáltatása az előadott okoknál fogva a gazdáktól bizonyos mérvű áldozatot kíván is, még sincs abban a helyzetben, hogy a kivetett mennyiséget csak egy mm.-val is lejebb szállítsa, mert a tengerire a hadseregnek van szüksége. A m. kir. földmivelésügyi minister urnák fenti kijelentése alapján hazafiságból is erkölcsi kötelessége a termelőknek a kivetett mennyiséget beszolgáltatni, mert a hadsereg élelmezésének biztosilása alapját képezi a háború sikeres folytatásának és befejezésének, e cél érdekében, ha szükséges, mindenünket is fel kell áldozni és most a tengeri termésünk beszolgáltatását a Haza érdeke követeli. Ismerve Szabolcsvármegyének hazafíasan gondolkodó és a haza érdekében a legnagyobb áldozattól vissza nem riadó gazdaközönségét, meg vagyok győződve, hogy e felhívásomra mindenki igyekezni fog egy bizonyos mennyiségű szemes tengerit a megállapított árban a hadsereg részére a községi elöljáróságoknál felajánlani, ugy hogy a kivetett mennyiségből még hiányzó 30000 mm. szemes tengeri rövid idő alatt biztosítva lesz. Azonban, ha ennek dacára 8 nap alatt ez meg nem történnék, figyelmeztetem a gazdaközönséget arra, hogy az elöljáróságoknak a hiányzó mennyiség ujabb lefoglalására a rendeletet kiadtam és tekintvén, hogy a tengeri biztosítására a m. kir. földmivelésügyi minister ur által záros határidő tüzetett ki, elrendelem, hogy minden termelő e felhívástól számított 8 napon belül összes tengeri készletét a községi elöljáróságoknál jelentse be, hogy annak alapján, amennyiben a hiányzó mennyiség az önkéntes bejelentéssel nem volna biztositható, a tengeri lefoglalása eszközölhető legyen. Figyelmeztetem, hogy, aki tengeri készletét be nem jelenti, fel nem tárja, vagy tengeri készletének menynyiségét, illetőleg a hatóságot bármiképen tévedésbe ejti, nem csak az 1914. évi L. t.-c. 9. §-ában megszabott legszigorúbb büntetéssel (pénzbüntetés ós elzárás) fog sújtatni, hanem a kihágási eljárás során az igy eltitkolt készlet elkobzásának is helye van. Amennyiben pedig a tengerire a hadseregnek és igy a Hazának van szüksége, állataik tartására és hizlalására, használjon fel a gazdaközönség burgonyát-, korpát-, napraforgómag-, tökmag-, lenmagpogácsát-, cukorszörpöt-, szárítóit répaszeletet-, szárított sörtörkölyt-, szeszgyári szárított tengeri-moslékot, burgonya-moslékot-, keményítő gyári szárított tengeriés burgonya-moslékot, melyek a korpaközpont utján a m. kir. gazdasági felügyelőség utalványával jutányosán beszerezhetők és ezekkel a tengerivel leendő etetés a legkisebb mérvre csökkenthető. Meg vagyok győződve, hogy e felhívásomnak kellő eredménye lesz és a szükséges mennyiség biztosítására a katonaság igénybevételét nem fog kelleni kérelmezni, mert a m. kir. földmivelésügyi minister ur is csak azért vállalta a hadsereg részére szükséges tengerinek a közigazgatási hatóságok utján való biztosítását ; hogy a termelök a katonai hatóságok rekvirálásától megkíméltessenek, mert amennyiben a katonaság által íog a tengeri rekviráltat ni, azok által semmit éle szükséglet figyelembe vétetni nem tog és a katonaság a termelőknél található összes tengeri készletet rekvirálni lógja. Egyben figyelmeztetem a termelőket, hogy a zár alá vett tengerit csak az esetben van jogom feloldani, ha a feloldott mennyiség helyett más termelőtől ugyanannyit sikerül lefoglaltatni, igy a beérkezett és beérkezendő íeloldási kérelmeket csak akkor fogom bírálat alá venni, ha e felhívásom alapján a bejelentés, illetve ez ujabb rekvirálás eredményét ismerni fogom. A feloldást csak az esetben togom nagyon indokolt kérelemre engedélyezni, ha e második rekvirálás nagyobb eredményt íog feltüntetni, mint amennyi a vármegyére kivettetett. Nyíregyháza, 1915. december 6. Mikecz Dezső, alispán. Vasúti menetrend. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reg. 6 4 7, d. u. I 2 2*, este 832*. Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5, este 8*2. Csap-felől reggel 6 5 3, este 82L Mátészalfca-l'elől reggel 6 0 5, este 72£. Vásárosnamény-felől reggel 6 3 0, d. u. 5 2 0. Polgár-felől reggel 6 3 7, d. u. 5 0 6. Nyíradony-felől reggel 6 5 1, este 6*2Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0*, d. u. 4 0 8*, este 926. DebreC8ü-felé reggel 5« 7 2 0, este 92!. CSap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé reggel 7 1 6, este 8 4 5. Yásárosnamény-felé reggel 7 1 0, este 8 5 0. Polgár-felé reggel 7 2 0, este 622. Nylradony-felé reggel 7 5 0, este 7i 2. *) Gyorsvonatu csatlakozással Budapestről — illetve Budapestre.
