Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-21 / 84. szám

Nyíregyháza, 1915. november 11. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 90. szám. A Szabolesvármegyei Községi jegyzőit és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész éwe 10 K, Fél évre 5 K, Negyed érre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak féíár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. T«lefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyílt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A Dardanellák. Irta: Pröhle Vilmos. % „Nincsen a föld kerekségének olyan pontja* amely Stambulhoz fogható volna, akár e cso­dás helynek természeti szépségét, akár törté­nelmi emlékeit, akár évezredes műkincseit te­kintjük* irja a rodostói Kemál bej, a török irodalom örök büszkesége, a török nemzeti szellem lánglelkü felébresztője. Ugyancsak ő hangoztatta szakadatlanul, hogy ha a hadi technika ki fogja használni a természetadta előnyöket, Stambult soha semmiféle ellenség meg nem közelitheti. Két mesés szépségű tengerszoros, a Bosz­porusz, meg a Dardanellák szorosa kapcsolja bele a harmadfélezeréres Stambult a világfor­galomba s a Dardanellák szűk utján belül ott van még a Márvány-tenger, melynek déli part­jai a török fővárosból beláthatatlanok s igy a föld kerekségének legvédettebb városa minden elzártsága és védettsége mellett is olyan, mintha nyilt tenger mellett feküdnék s ugy te­kintene ki rengő-ringó habok fölött a végtelen messzeségbe. A modern kor közlekedési eszközei még távolról sem tudtak a költőiség régióiba emel kedni: vasút, gőzhajó még ma is túlságosan technikai izü kifejezések és Stambul költőisé­gén se a kőszénfüst, se a vonatok dübörgése, se gőzhajók kürtjeinek bömbölése nem tudott változtatni, annyi ott a sehol másutt fel nem található báj és varázs, oly kiapadhatatlan a természet igaz költészete. Ha valaha igaz volt, hogy Páris Francia­ország, ugy II. Mohamed óta megdönthetetlen igazság, hogy Stambul Törökország, abban az értelemben, hogy egyrészt középpontja a török szellemi életnek, másrészt nincsen török férfi végy nő, aki inkább száz halált ne vállalna, mint azt a gondolatot, hogy Stambul idegen kézre jusson. És V. Mohamed szultán uralkodása alatt elérkezett a sok vérzivatart látott Stambul leg­nagyobb erőpróbája. A világ két legnagyobb tengeri hatalma egyesült védelmi műveinek megvívására; hó­napokon át szakadatlanul bömböltek az ágyuk ezrei, öt világrész gyermekei hullottak rakasra a Dardanellák partjain, vagy szállottak alá ha­jóstul a tenger fenekére: de a Stambul meg­közelíthetetlen, megvíhatatlan maradt, mert amit Kemál várt, az beteljesedett: a hadi technika kihasznált minden előnyt, amit a természet a török főváros védelmére nyúj­tott, s hozzá német ész és török hősiesség egye­sült erővel szállt érette sikra. Tisztelet és hála a Dardanellák hős védői­nek ! Az ő önfeláldozásukon tőrt meg Anglia gőgje, s a Dardanellák a jó öreg Kárpátokkal, ! meg a Wacht am Rheinnal együtt időtlen­időkig fogják hirdetni, mire képes a hon­szerelem. Azt mondják, még pedig méltán, hogy a nevetségessé válás kész halál. Hát nem-e ka­cagni való ebben a borzalmas világháborúban, ha nem az, hogy az angol törvényhozásban egy angol lord ugy nyilatkozott, hogy Bolgár­országnak a háborúba való beavatkozása ked­vező alkalmul kínálkozik a Dardanellák ostro­mának abbanhagyására. Hónapokon át erőlködött az entente, hogy uj szövetségest szerezzen, mert érezte, hogy a maga ereje fogytán van. s ma az angolok kénytelenek annak örülni, hogy uj ellenségük akadt, mert igy módjukban van a dardanellai kudarcot leplezni. Bizonyára ezzel függ össze az is, hogy Anglia, Oroszország és Franciaország annyira siettek Bulgáriának hadat üzenni, mikor annak idején egyáltalában nem tartották sürgősnek, hogy Itália Törökországnak is, Németországnak is hadat üzenjen. Ha még egy szövetségest találnánk kapni, megtörténhetik, hogy Anglia nemcsak a Dar­danellák elleni akcióit fújja le, hanem cserben­hagyja szövetségeseit minden harctéren, sőt talán maga Grey ur készül ugy fogalmazni a hires angol parlament számára való jelentését, hogy az entente ellenségeinek szaporodása in­dokolttá tenné az Egyesült. Királyságnak a szö­vetségből való kilépését. És amilyen jeles dip­lomata Grey ur, kész lesz még annak a kije­lentésére is, hogy ő komolyan sohasem akarta a Dardanellákat Oroszországnak megszerezni. Bevonulási hirdetmény. A népfölkelésre kötelezetteknek az 1886. évi XX. illetőleg 1915. évi II. törvénycikk alap­ján történt behívása folytán az 1873., 1874 és 1875 évben született, továbbá a népfölke­lésről vagy a hadiszolgáltatásokról szóló tör­vény alapján kirendelt (igénybevett), de ezen szolgálatból időközben elbocsátott összes 1873 — 1897. évi születésü egyének (munkások, ko­csisok, hajcsárok, stb. ha a megtartott nép­fölkelési bemutató szemlén, vagy utóbemutató szemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra al­kalmasnak találtattak, 1915. évi november 3 án — amennyiben névszerint felmentve nincse­nek — a ^népfölkelési igazolványi lapon fel­tüntetett m. kir. honvéd kiegészítő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak. Hasonlóan behivatnak 1915. évi november 3-ára azon 1872., 1873., 1874. évi és fiatalabb születésü A) alosztálya {katonai­lag kiképzett) népfölkelésre kötelezettek, kik nép­főlkelesi fegyveres szolgálatra egy izben már behivattak és bevonultak, de elszabadságoltat­tak. Ezen népfölkelésre kötelezettek a tartóz­kodási;heIyükhöz legközelebb eső honvéd pót­zászlóaljhoz tartoznak bevonulni. Mindazok az egyének, kik önkéntes belé­pés folytán a honvédségbe vagy a cs. és kir. közös hadseregbe (akár mint egyévi önkéntesek is) már besoroztattak, tekintetnélkül arra, hogy mely születési évfolyamba tartoznak, tényleges szolgálatra szintén 1915. évi november 3-án kötelesek bevonulni. Az 1873., 1874. és 1875, évi születésü és a szemlén alkalmasnak osztályozott, valamint a még be nem vonult és föl nem mentett A) alosztáiyu népfölkelésre kötelezett azon hivatá­sos gőz- vagy motoreke gépészeknek és fűtők­nek tényleges szolgálatra való bevonulása, kik ily gépeknél tényleg alkalmazva vannak, beiga­zolt alkalmaztatásuk esetében a községi elöljá­róságnál (városi hatóságnál) személyesen előter­jesztendő kérelmükre az illetékes kiegészítő parancsnokság által 1915. évi november 30 ig elhalasztatik. A bevonulók bevonulásuk alkalmával le­hetőleg erős lábelit, evőeszközt, tisztító eszközt, gyapjúból készült alsóruhát és lehetőleg gyap­júból készült harisnyát (kapcát) hozzanak ma­gukkal. A bevonulás napján elfogyasztott éle­lemért 1 korona térítési összeg jár. A lábbeli és gyapjúból készült alsóruhák, amennyiben a katonai szolgálatban használha­tóknak minősittetnek, értékük szerint meg fog­nak téríttetni. A bevonulás alkalmával a népfölkelési igazolványi lap birtokosa a vasutakon har­madik (gőzhajón második) osztályon ingyen utazik ; ez a népfölkelési igazolványi lap azon­ban a vasúti-, gőzhajó állomáson jóval a vooat vagy hajó elindulása előtt az állomás jegypénz­táránál lebélyegzendő. Azon behívott népfőlkelésre kötelezett, aki a kitűzött határidőre és helyre be nem vonul, karhatalommal vezettetik elő s a katonai be­hívás iránt tanusitatt engedetlenség megbünteté­séről szóló 1890. évi XXI. t. c. 4. § a értel­mében két évig terjedhető börtönnel büntettetik. A magyar királyi honvédségbe vagy a cs. és kir. közös hadseregbe önként belépni óhajtó népfölkelésre kötelezett a törvényes korlátok között a csapattestet maga választhatja, a tény­leges szolgálatra történt bevonulása után azon­ban csak azon csapatte&thez kérheti felvételét, a hová mint népfölkelésre kötelezett beosztását nyerte. Azon népfölkelésre kötelezettek, kiknek a népfölkelési igazolványi lapjok szerint Újvidékre kellene bevonulniok, figyelmeztetnek, hogy a közös hadsereghez beosztottak ne Újvidékre, hanem Pécsre, az oda áthelyezett cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnoksághoz, a honvédséghez beosz­tottak pedig Újvidék helyett, Szabadkára, a 6. honvéd gyalogezred pótzászlóaljához vonuljanak be. Kelt 1915 évi oktober havában. Vasúti menetrend. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reg. 6 4 7, d. u. I 2 2*, este 822*. Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5, este 8*2. Csap-felől reggel 6 5 3, este 821 Mátészalka-felől reggel 6 0 5, este 712. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0, d. u. 5 2 0. Polgár-felől reggel 6 3 7, d. u. 5 0 6. Hyíradony-felöl reggel 6 5 1, este 6*2. Nyíregyházáról indul : Szerencs-felé reg. 7 1 0*, d. u. 4 0 8*, este Debrecen-felé reggel 5Í2, 7 2 0, este 922. CSap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé reggel 7 1 6, este 8 4 5. Yásárosnamény-felé reggel 7 1 0, este 8 5 0. Polgár-felé reggel 7 2 0, este 622. Hyíradony-felé reggel 7 2 0, este 722. *) Gyorsvonatu csatlakozással Budapestről — illetve Budapestre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom