Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-05 / 71. szám

71-ik szám. 1915. szeptembe r 5. 3 Lipót bajor herceg tábornagy had­csoportja Pruzanytól északra üldöző had­oszlopunk a mocsár-szorosokon való át­jutásért harcol. Mackensen tábornagy hadcsoportja : Üldözés közben elfoglaltuk a Nasioldat Sieletc és Bereza kartuska mellett és Antopol környékét 30 kilométernyire. Kobrintól keletre vissza osztrák-magyar csapatok a Buboló Dubovojétől délre keletfelé nyomulnak előre. Délkeleti hadszíntér : Bothmer gróf tábornagy hadseregébe harcolva kö­zeledik a Szereth-szakasz felé. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Levél a harctérről. Theisz Kálmán nyíregyházi tanitó jelenleg a Bug-hadseregben küzd, s legutóbb onnan irta Nyíregyházán lakó szüleinek az alábbi sorokat: 'Julius 18-án reggel 5 órakor 2 századunk elindul t a pihenő helyéről azzal a feladattal, hogy keresse fel az ellenséget, amely egy óri­ási nagy erdőségben rejtőzik. Körülbelül délelőtt Val2-kor bukkantunk az orosz kozákok előőr­őrseire, természetesen rögtön rajvonalba fej­lődve mindkét század felvette a harcot az orosszal. Megkezdődött az óriási golyózápor mindkét részről, a sürü erdőben, ahol embert alig lehetett látni, csak a golyók irányáról le­hetett sejteni, hogy hol van az ellenség. Az ellenség es mi közöttünk ugy 2—300 lépésnyi széles gabona tábla volt és ezen keresztül tü­zeltünk egymásra. A mi szakaszunknak jutott a nagy golyózápor közepette az a feladat, hogy az oroszokat oldalba kapjuk. Át kellett tehát mennünk a gabonatablán az oroszok oldalára és ott lefeküdve rögtön elástuk ma­gunkat. Mint mondom, a rém bokros, sürü erdő nem engedte az ellenséget látni, viszont ők sem láttak bennünket, de az ellenség sürü golyózápora kezdetben szembe jött velünk, majd lassan oldalba és egyszerre csak hátba kapott bennünket és oly közel lehetett mögöt­tünk, hogy lövedékjeik füstjétől szinte trüsz­kőltünk, ekkor éreztük, hogy itt nagy baj lesz és nem is csalódtunk, mert egyik oldalunk csakhamar lihegve jelenti, hogy be vagyunk kerítve az oroszoktól és századunk töB'bi sza­kaszai, kik a gabonatábla túloldalán marad­tak, máris vonulnak vissza, miközben az oro­szok a gabonatáblán felfejlődve teljesen elvág ták szakaszunkat attól, hogy csatlakozva szá­zadunkhoz velük vonulhassunk mi is vissza. Szakaszparancsnokunk Radnai zászlós ur és több társunk már holtan terültek el a csata­téren, én vettem át a szakaszparancsnokságot és egy káplárom volt segítségemre. Gondol­kodni való idő nem volt, rögtön cselekedni kellett. A gabona táblán át nem mehettünk, kénytelenek voltunk tehát az oroszoktól el­árasztott erdőoldalba még jobban befelé hú­zódni és ekkor találkoztunk a mindszorosabbra összeszorítani szándékozó svarmléniával. Most következett a hadd el hadd. Nieder Lebhaft schiesen! Az orosz rajvonal füzünkben ketté szakadt és mi egérlyukat nyerve, 34-en ein­zel abfallenben áthuzódtunk laufschrittben a támadt résen. Most egy sejtett direkcióban, melyben visszavonuló századunkat sejtettük, futottunk az átláthatatlan, végtelen erdőben és körülbelül másfél órai folytonos futás után le­telepedtünk egy tisztáson, egyrészt hogy pihen­jünk, mert már teljesen ki voltunk merülve, másrészt, hogy sietve beszéljük meg a további teendőket, hiszen térkép nélkül abban az óriási rengetegben még higgadt gondolkodással is könnyű eltévedni, hát még olyan izgalmak kőzött könnyen megtörténhetett volna. Mig igy egyik is, másik is igyekszik jó tanáccsal szolgálni közös sorsunkat, egyszerre a bokrok mögül előre ugrott egy orosz csapat, ami 30—40 lépésnyire lehetett tőlünk, ettől megfutott csapatom, amit kénytelen voltam én is meg­tenni és további jó óra hosszat mentünk a rengetegben, amikor egy tisztásra érkezve széj­jel néztünk, szemben velünk 5 — 600 lépés­nyire észrevettünk mozgó alakokat; távcsövünk nem lévén, nem gondolhattunk másra, mint­hogy ellenséges patról. Amint tovább folytat­juk velük szemben utunkat, mind több és több ellenséges fej bukkant elő a sűrűségből, akik minket várnak-lesnek. Embereim behúzód­tak az erdő sürü bokrai mögé, de én és káp­lárom már kimerülve ugy is alig cammogtunk, tehát menekülésre többé nem gondolhattunk, rábíztuk magunkat arra, amit a sors hoz és haladtunk a patrók felé és 32 emberem is csatlakozott utánnam. 300 lépésnyire voltunk már csak és még nem lőttek ránk, de ekkor már mi is derült arccal konstatálhattuk, hogy ezek saját ezredünk patroljai. Természetesen kimondhatatlan volt az öröm, azonnal jelent­keztem az illető század parancsnokánál, aki azonnal gondoskodott menázsinkról és este volt, mire a következő faluban beállottunk a saját századunkhoz. Micsoda örömmel fogad­tak bajtársaink. Megéljeneztek, amikor 33 em­berből álló szakaszom élén bemasiroztam az udvarba ; hiszen ők már mindnyájunkat elve­szettnek hittek, már a jegyzőkönyv is fel lett véve rólunk. Burger Ferivel azóta nem talál­koztam, de llarmossal igen, még az este. Gondol­hatják kedves szüleim, mennyire összevoltunk törve az izgalmaktól és a fáradtságtól, mikor este 10 kor lefeküdhettünk, de már éjjel 12 kor auf volt és szakadó esőben, koromsőtétségben újból elindultunk, de most már 4 század, hogy megtisztítsuk azt az erdőt, ami sikerült is. Azóta kedves szüleim igen sok és súlyos ütkö­zetben volt részem, de hála legyen a jó Isten­nek nincsen semmi bajom, a tempót jobban birom bármiből, mint akárki. m ji > mmt mrvw wwm Kinevettük őket Kinevettük a mi katonáinkat békeidőben. Fényesre, ragyogóra kitisztított gombjaik, elő­írásos hajtókáik, s öltözetük minden apró cseprő részében az aggodalmasságig vitt pontosság, kér­lelhetetlen szigorú tisztaság olyan furcsák vol­tak nekünk civileknek. Felszerelésük is kefétől a tábori konyháig a komikummal volt határos, nem is szólva az e?redek sokcsillagos felapró­zásáról. Egyszóval a nagy gyermekek játéká­nak vettük az egész ügyet, hiszen ki gondolt valamikor világháborúra, s épen ezért nem vettük komolyan, ahogyan ígazságszerint kellett volna. A kacagásból azonban véres komolyság lett. A nagy nekikészűlődések végre elérték igazi céljukat, az éleslővéses nagygyakorlatot, vagy ha akarod a háborút, ahol tényleges el­lenség áll szemben, keményhangú ágyukkal, élesfüttyü golyókkal, s kétségbe nem vonható szándékkal. Itt a baklövések után nincs nyug­díjazás, mert az ügyetlenséget azonnal hono­rálja maga az ellenség. A kimosolygott felsze­relés pedig minden porcikájában nélkülözhe­tetlen társa lesz a katonának. A háború tehát igazolta a katonákat. Iga­zolta volna akkor is, ha véletlenül nem túl­nyomó számú ellenséggel állanánk szemközt s ha netalán nem halmoznák egymásra a győzelmi pálmákat, mint most, hanem kevesebb sikerrel volnának kénytelenek beérni. Igy az egész ka­tonai szervezet a maga csodálatos aprólékos­ságával, mindenre kiterjedő figyelmével, gondos akadékoskodásával s mindent beolvasztó fegyel­mével a világ legjobb katonájával avatta a ma­gyar bakát. Hogy ez a lelagadhatatlan valóság, azt hisszük, fölösleges bizonyítanunk. D. Háborús rendeletek. Az árpagyöngy előállítása és legmagasabb ára — A salétrom készletek lefoglalása hadi célokra — A főzőkészülékek térítési dija — A gabonavásárlások határidejének meghosszabitása. A Budapesti Közlöny szeptember 1-iki száma a háború esetére szóló kivételes intéz­kedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján kiadott ujabb három rendeletet köxöl. A minisztériumnak az árpagyöngy előállí­tásáról, forgalomba hozataláról cs legmagasabb árának megállapítását ól szóló rendelete értel­mében az árpagyöngyöt előállító iparvállalatok az 1915. évi szeptember 1. előtt kötött szerző­déseik alapján szállítandó árpagyöngy-mennyi­ségeketv meglevő készleteikből a szerződésileg kikötött minőségben szeptember hó 15-ig bezá­rólag szállíthatják és ez ideig készeladásokat is teljesíthetik, mások az eddigi árpagyöngyfajtá­kat 1915. szeptember 30-ig bezárólag is érté­kesíthetik. Árpagyöngy előállításával takarmány­lisztet előállítani tilos és egynemű korpa elvo­nása után, amely magában foglalja a feldolgo­zás közben nyert lisztet és hulladékot is, 100 kg. hektoliterenkint 61 kg.-os sulyminőségü árpából 59 kg. árpagyöngyöt szabad előállítani. Az árpagyöngyfajtákért követelhető legmaga­sabb árakat a következőkben állapította meg a minisztérium: a finom árpagyöngy ára 90 ko­rona, a közönséges árpagyöngy és törmelék ára 52 korona 70 fillér. — Ezeket az árakat, amelyek magukban foglalják a rakodó állomás­hoz való szállítás költségét is, 100 kg.-os tiszta súlyra, zsák nélkül és készpénzfizetés mellett történt eladásra kell érteni. Ezek az árak szep­tember 1-én lépnek érvénybe. Kicsinybeni, a közvetlen fogyasztás célját szolgáló eladásnál csak olyan árat szabad számítani, amely a leg­magasabb árnál nem aránytalanul magasabb. Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter a közélelmezés és állattartás céljára szolgáló gabonabevásárlások határidejét hosszab­bítja meg rendeletével, mely szerint a közvetlen gabonavasárlásra engedélyt nyert vármegyei és városi törvényhatóságok, valamint rendezett tanácsú városok 1915. október hó 31-ig bezá­rólag, nagyobb ipartelepek, közlekedési és egyéb vállalatok, fogyasztási szövetkezetek, menhelyek, internátusok, kórházak, gyógy-, büntető- és javitónevelő és egyéb közintézetek pedig 1915. október 15 napjáig bezárólag vásá­rolhatják be a részükre engedélyezett gabona­mennyiségeket. Á honvédelmi miniszter az 1915. szeptem­ber 1-én a magyar szent korona országaiban meglevő 100 kilogrammnyi vagy ennél nagyobb salétromkészleteket hadicélokra igénybevettnek je­lenti ki. Akik ilyen készletek birtokosai, vagy akik ilyen készleteket mások részére őrizetben tartanak: kötelesek ezeket a készleteket szep­tember 15-ig a rendeletemben megnevezett kato­nai intézetek részére beküldeni, még pedig a chile, azaz nátron és ammon salétromkészlete­kat a cs. kir. lőporgyárnak Blumauba a norge, azaz mészsalétromkészleteket a cs. és kir. tüzér­ségi anyagszertárnak Wöllersdorfba, a kali salétromkészleteket a cs. és kir. tüzérségi anyag szertárnak Grácba, a déli vasút Kalsdorf állo­mására kell feladni. Az átvett salétromkészletek­ért a katonai igazgatás az alábbi térítéseket fizeti 100 kg.-monként: chile salétromért 33, mészsalétromért 28, káli salétromért 64, am­monsalétromért 91 koronát. Ugyancsak a honvédelmi miniszter bocsá­tott ki még egy rendeletet, amelyben a katona­págnak átadott fözökészletekért járó térítést az átvételi bizottság által megállapított vörös-, illetve sárgaréz súlyának minden kilogrammja t után 4 koronában állapította meg. Ebbe a térí­tésbe be vannak számítva a főzőkészülékek leszerelésének és a községen belül kijelölt gyűj­tőhelyre való szállításának a költségei. — Használjunk hadisegély pósta bélye­geket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom