Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-22 / 67. szám

A Szabolcsvárm egyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tór soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Szerkesztőség és Kiadóhivatal SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évse 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy saára ára 10 f. Tanítóknak félár. Nyíregyháza, 1915. szeptember 449. Vasárnap XXXVI. évfolyam, 73. szám. István király napján. Valamikor önkényt keletkezett szokásból és vallási kegyeletből, most törvénynél fogva nemzet ünnepünkké lett Szt. Istvánnak, a magyarok első apostoli királyának névünnepe s öt nappal megelőzőleg történt halálának évfordulója. Magyarország éghajlati viszonyában a természetben is jelentős ennek a napnak, az augusztus hó 20-ikának időszaka. Hazánk sok vándor madara a természettudósok s illetve ornythologusok szerint ezen a napon kezd gyülekezni vándorutjára, a nap is beszünteti kánikullai melegségét, vége szakad a tavaszi s nyári munkának, ezen évszakok tenyészetének s virágzásának s ezután már a nappalok egyre fokozódó hűvössége mellett, csak a földön és földben levő vetemények, gyümölcsök beérése s leszedése van hátra, hogy az átmeneti ősz után beköszöntsön a minden tenyészetet megakasztó tél. A hangulat, melyet ezeknek a természeti körülményeknek a találkozása s összehasonlása választ ki mindnyájunk lelkéből, odaillő Szt. István királyunk emlékének megünnepléséhez, odaillő történelmünk szomorú és örvendetesebb eseményeinek egybevetéséből keletkezhető érzésünkhöz, odaillő különösen történetünk mai nagy idő szakához, a páratlan győzelmek s nagy áldozatok mérlegeléséből táplálkozó lelkivilágunkhoz ! A magyar nemzet változatokban gazdag története sok ilyen elszomorító, másrészt dicsőségteljes és lélekemelő érzéseket szülő eredményekkel van tele. Igaza van a költőnek, amikor a nemzetéről azt énekeli: örüljön-é, busuljon-é nem tudja.. Európában immár ezer évet meghaladó időre terjedő történetére tekinthetvén vissza, most már mindinkább magasztalhatja és dicsőitheti első királyunk bölcsességét, államférfiúi éles látását, a mely tulajdonságokban egyébiránt Árpádházi nagy királyaink egyike sem szűkölködött s azt az apostoli működését, melylyel nemzetét a kereszténység felvétele által a nyugat-európai nemzetek sorába s ezek művelődési körébe iktatta, hogy ezen az uton nemzetének, államfentartó ereje mellett, fennmaradását biztositsa. De bármilyen eredményeket hozott is magával ez az átalakítás, annak idején, történetünk tanítása szerint, nagy ellenszenvet is támasztott az ősi hagyományokhoz, szokásokhoz és régi kultuszához ragaszkodó nemzetben s mélységes sebet ejtett annak lelkületén. A magyar népléleknek, az igazi nagyok és az idők szellemének megértéséről s ebben való nagy képességéről szolgáltat bizonyítékot, hogy az ellentétek dácára, melyek „első királyunk s az ő nagyjai közt, a kereszténység felvételének erőszakolása s ennek érdekében az ősi kultusznak még a magyarság külön művelődési körhöz tartozását tanúsító ős magyar rovásírásnak s a pogánykori nevek viselésének is könyörtelen kiirtása miatt keletkeztek, a magyar nemzet megértő lélekkel első keresztény királyának halálát már egyetértőleg gyászolta. A krónikások szerint: „Magyarország cziterája mindjárt gyászba borult és az egész nép jajveszékelve siratta szent királyát. A legények és lányok három évig nem táncoltak és díszes ruhát nem öltöttek." Az idő távolsága nemzete előtt csak nevelte és nevelheti első királyunk dicsőségét, utánna való sóvárgását s az ő koronájához való ragaszkodását. Az egymásután következő századok története alkalmat és okot is szolgáltatott mindezekre. Egyházi énekeik közé is már korán bevették őseink első keresztény királyunk után való sóvárgásukat: „Hol vagy István király, Téged magyar kiván. Gyászos öltözetbe, Te előtted sirván." Ha valamikor volt oka és alkalma a magyarnak erre a sóvárgásra, a mai nagy idők eseményei is csak szaporíthatják ezt az okot és alkalmat. Az ősök buzgóságával és kegyeletével fohászkodhatunk mi is ezekben a nagy és válságos napokban, Szt. István királynak emlékünnepén, kinek pogánykori nevét, mint azt más alkalommal bizonyítani fogom, épen vármegyénk egyik községének némi változást szenvedett helyneve őrizte meg, az ő pártfogásáért, ezer éven át fennmaradt szentjobbjának oltalmáért, az ő koronájának fényességéért, ennek a koronának hű fiai dicsőségéért, akik, mint egykor őseink, megértették az idő szellemét és testvéries egyetértéssel küzdenek Szent István király koronájának területi épségéért, hazánk sértetlen fennmaradásáért, „Magyarország államiságának egykori fényességében és teljességében való erősebb kidomboritásáért!" Mindezekért való buzgó imádsággal, egy szívvel és lélekkel fordulhatunk a népek legfőbb királyához is, most még inkább, mint bármikor, könyörögve azért is, hogy a magyar nemzetnek ebben a világháborúban megnyilatkozó tetvéries egyetértése legyen állandó, ez a testvéries egyetértés foglaljon mindnyájunkat állandóan egybe, mint ahogy egybefoglalja első szent királyunk dicső koronája már ezer év óta, a területén élő politikai magyar nemzet minden egyes tagját származás és felekezeti különbség nélkül! Ezeknek az eszméknek és gondolatoknak a kultusza emelje első nemzeti ünnepünk fényét és tegye örökké valóvá. K. I. & talaj baktériumokról. Dr. Anjeszky Aladár : „A Baktériumok természetrajza" cimü müvének nyomáu. Az ujabb tudományos mezőgazdasági megfigyelések a bakterologia terére is átterjedtek. A mezőgazdálkodás eleinte csak a növényélet megfigyelésére támaszkodott ; később a physika és chémia nagy előhaladása után már phyiskai és chémiai elveket is alkalmaztak az ujabb korban, amióta a mikroskopi vizsgálatok tökéletesedtek, a baktérium vizsgálatok átterjedtek a mezőgazdasági bakteroiogiára is, s többek közt a talajban élő baktériumok élettanának, s azok a növényéletére való hatásának tanulmányozására. Mig régebben Liebig vegytani vizsgálatairól csupán azt. allapitotta meg, miDő vegyialkatrészeknek kell a talajban előfordulni, s minő oldható mennyiségben, hogy a növényi szervezet felépüljÖD, s élhessen, addig az ujabb vizsgálatok a talaj baktériumok munkáját a növényélettan szempontjából tették vizsgálatok tárgyává, mennyiben árt, vagy használ egyikmásik, miként szaporítható a talajban, s minő az életmódja ? A vizsgálatok beigazolták, hogy talaj baktérium nélkül nincs növényi élet, s minél öntudatosabban szaporítom el a talajban a nekem szükséges baktériumokat, annál többet teszek a növénytermelés fokozása érdekében. Németország, Svédország vezet ezen a téren, s német tudósoknak köszönhetjük az ez irányú megfigyeléseket is, s a baktériologus tudomány eredményezte, hogy a silány német talaj a gazdag magyar talaj termés átlagát is túlszárnyalta. A talaj baktérium tudomány vizsgálata még uj, alig terjedt el a köztudatban. Némi sejtés élt a gondolkozó gazdák agyában, hogy lenni keli valami talajgazdagitó élőlénynek, vagy növénynek s a megfigyelések, a tapasztalatok igen helyesen a Nytrogén gyűjtő, u. n. pillangós növényekre mint talajgazdagitókra irányították a figyelmet, de csak a baktérium vizsgálatok adták meg a helyes feleletet, s igazolták tudományosan a gyakorlati megfigyeléseket. Gondolkodó, haladni vágyó magyar gazda sem maradhat meg a régi ide-oda ődöngő, setétben tapogatódzó álláspontján, s helyén való lesz, ha figyelmet fordítunk az ez irányú megfigyelésekre, s elsajátítjuk saját jóvoltunkból legalább azokat az elemi, gyakorlati ismereteket,