Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-22 / 67. szám

2 67-ik szám. JSÍYÍRVIDÉK. 1915. augusztus 22 amelyeket a külföld már régebben meg is valósított. Számadatokkal bizonyítják az ez irányú eredményeket, s pénzértékben tudják kifejezni, ami ez uton mint nemzeti kincs gazdagította egyik vagy másik nemzetet. A baktériumok nemcsak a vizben, levegőben, növényi és állati szervezetekben, de a talajban is élnek. A talajban élő baktériumok közül bennünket, a mezőgazdaság szempontjából kétféle bactérium erdekei: a nitrificáló és denitrificáló bactérium. A mitrificáló baktériumok nitrogén szükségletüket a talaj ammóniájából, illetve salétromsóiból, szénszükségletüket a levegő szénoxidjából, illetve szénsavassókból assimilálják. A növények is felbontják a levegő széndioxidját a levélben levő clorofil segítségével. Mig a növény ezen folyamathoz a napfény energiáját Igényli, addig a baktérium nem okvetlen igényli a napenergiát, de az ehhez szükséges energiaforrást az ammónia és salétromsav oxidálása utján nyeri. A nitrificáló baktériumok mezőgazdasági szempontból nagyon fontosak, mert ezek a talajba került szerves vegyületeket nytrogénné alakítják át, szóval nitrificálják, gazdanyelven szólva a növények táplálására alkalmassá alakítják át. Nitrificátionak nevezzük a nitrátnak, salétromsónak, nytrogéntartalmu szerves anyagokból baktériumok munkája következtében való keletkezését, mig ennek ellentéte a denitrificatio, amelyet a talajban élő denitrifikátó baktériumok végeznek, azaz a denitrificáló baktériumok a nitrátokat nitritekké redukálják, az utóbbiakat oxigénjüktől megfosztják és a nytrogént felszabadítják. (Nevezhetjük nytrogén pusztitó baktériumoknak.) A talajba került szerves anyagok különféle baktériumok munkája folytán korhadni, rothadni kezdenek ; erre a rothadási folyamatra szükség van, mert csakis a rothadó anyagban lép fel a nitrificáló baktérium. A rothadast előidéző baktériumok termelik a bomló anyagból az ammorniat, s ezen ammóniából alakítják a nitrificáló bactériumok a nitritet, majd a nitriótokat. Eszerint kétféle bactérium szükséges a mitrátok előállításához; a rothadást előidező nitrit vagy nitrozó bactérium és a nitrát vagy nitrobactarium, hogy a talajban a nitrótok felhalmozódjanak. A szerves anyag lehet a trágya, vagy a leforgatott tarlórészek, vagy bármely állati vagy növényi bomlásnak ki tett anyag, s minél több kerül ezekből a talajba, annál több a korhadó anyag, annál tökéletesebb lesz a bactérium telep. Ez magyarázza meg az istálótrágya termésfokozó hatását, jóllehet, az istálótrágya más chémiai alkatrészeket is tartalmaz, amelyeket a növény igényel. Az istálló trágyával igen sok phosphor, káli, késznytrogén, stb. is kerül a talajba, s igy az istállótrágya részben mint direct trágya szerepel, a bomlás révén elszaporodó nitrát bactériumok folytán mint indirect trágya is szerepel. Ez teszi érthetővé, hogy az erdei talajok, valamint a mentesített rétitalajokj oly gazdagok nytrogénban, s ezért nevezzük ezeket buja vagy kövér talajoknak. Az erdei talajoknál a lehulló levelek, gályák, elkorhadt fák szolgáltatják a szerves anyagot, a réteknél a temérdek vízi növények elhalt gyökere és szárai. Az erdei hulladékoknál a természet munkáját sietteti a őrlőszú, a hangya, a gombák. A nitrificáló tehát a gazda szempontjából értékes baktérium a meleget szereti s a jól szellőzött talajt. Jó lesz ezt megjegyezni, mert ez a titka annak, hogy a nyáron felszántott és elberenált, tehát jól szellőzött és kellő nedvességgel saturált talajban gazdagon szaporodik a nitrificáló bactériuma és igy az a gazda, aki tarlóját jókor leszántja, a tavaszi vetések alá már a nyárfolyamán, a talaját a legdrágább anyaggal, a nytrogénnal gazdagítja. Eddig a gyakorlat és tapasztalat igazolta ezt, most már okát is tudjuk adni. A denitrifikáló, tehát a gazdára káros a talaj nitrogénfogyasztó baktériumok a rosszul szellőzött talajban élnek, ez az oka, hogy a fel nem szántott talajok kisoványodnak s ennek a kisoványodásnak a gazda maga tudatlanságával és hanyagságával legfőbb előmozdítója. A denitrificáló bacillusok a túlságosan megért, tehát összetömődött istállótrágya nitrogénjét is felemésztik, innen van, hogy a trágya ha túlérett, értékében csökken. Az istállótrágyát féligézett állapotban kell a szántófőidre hordani. A nitrificáió baktériumoknak a gazda szempontjából van egy véghetetlen fontos jelentőségük. Ugyanis a pillangós virágú növényeknek az a sajátságuk van, hogy gyökerükön gumók képződnek (borsó, bab, lencse, lóbab, csillagfürt, herefélék, földi mogyoró stb.) s ezek a gumók nitrogénnel vannak tele, s a földben visszamaradó gumók a talaj nitrogén készletét nagyban gazdagítják. Innen van, hogy amely gazdaságok okszerűen járnak el és sok pillangós növényt termelnek, dus talajokkal rendelkeznek. Beigazolást nyert, hogy ezeket a nitrogén gumókat bizonyos bakteriumi fertőzések okozzák s igy amit eddig csak tapasztalásból tudtunk, hogy a pillangósak talajgazdagitó tulajdonsággal birnak, ma már tudományosan is meg tudjuk fejteni. A nitrogén trágya a legdrágább, s legnehezebben beszerezhető, minő fontossággal bir tehát az a körülmény, hogy részint a műveléssel, részint bizonyos növények termesztésével a talajban megtudom kötni a [nitrogént, szinte kiszámíthatatlan hasznot jelent ez. Teljesen terméketlen sívó homokon is igen nagy termést érhetünk el, ha csillagfürtöt, tehát nitrogén gyűjteményt vetünk s azt virágzás közben zöldtrágyaként a talajba szántjuk. Ezt a műveletet nevezik zöldtrágyázásnak. Zöldtrágyázásra alkalmas minden pillangós vírágnővény, de dus talajokon letakaríthatjuk a trágyanővényt, sőt magnak is meghagyhatjuk, már ezzei is gazdagítottuk talajunkat, elég, ha a növény gyökere a talajban visszamarad az ő gumóival. Megfigyelték, hogy nagyon sovány talajon nem diszlettek ezek a nitrogéngyűjtő növények. Megkísérelték a talajt olyan földdel behinteni, amelyben már diszlett a kérdéses nitrogéngyűjtő, s az eredmény meglepő volt! A sovány talajon a behintés után diszlett a kérdéses növény, sőt dúsan hajtott. A ráhintett földdel ugyanis odavitték a nitrogén bacillusokat s ezek ott gyorsan elszaporodtak s az odavetett növény gyökerén tanyát vertek. Ez adta a gondolatot, hogy a talajokat mintegy beoltsák, azaz nitrobakteriumban gazdag földdel behintsék s ezzel jó eredményt értek el s a műveletet elnevezték talajojtásnák. Ma már a talajbakteriumokat laboratóriumokban állítják elő s az ilyen baktériumokkal fertőzik, oltják a talajt. Poroszországban körülbelül 600000 hektárt (mintegy egymillióötszázezer magyar hold) termékenyítenek meg ilyen módon. Kiszámiiották, hogy a buzanövény 100 kilogram ásványos nitrogént használ fel a talajból, aminek értéke 144 korona, ha ellenben egy hektár területen hüvelyest termelünk, 150 kilogramm nitrogént kötünk meg, aminek értéke 216 korona. A baktérium fertőzésnél érdekes megfigyelést tettek, hogy a gumócskák baktériumával leginkább csak ugyanolyan faj növény fertőzhető, pl. babból babot, herével valamely herefélét, borsó bükkönnyel csak bükköny vagy borsót, mig a hosszú, nem hasonló növény a fertőzésre nem reagált. A tudomány kétféle baktériumot különböztet meg, a Bacillus radicicolát és a B. Beijczenekit (a tudós neve után). Szabolcsmegyében a zöldtrágyázásnak és talajojtásnak Blau Pál volt az úttörője, aki németországi tanulmányait gyakorlatilag értékesítette s igen eredményesen gazdálkodott. Sajnos, az ő nyomdokain nagyon kevesen haladnak, s akik haladnak, azok is csak azért teszik, mert az eredmény kézen fekvő, de kevesen teszik tudományos szempontból vizsgálatok tárgyává. Minő fontossága van ezeknek a nitrificáló baktériumoknak a természet háztartásában, ahol is a helyes egyensúlyt vannak hivatva fenntartani, elegendő, ha megemlítem, hogy nélkűlök a természetben, de kölönösen a talajban minden nitrogén elfogyna s az élet megállna. A természet bölcs és kifürkészhetlen munkájára vall, hogy nitrificáló baktériumok munkájával megakadályozza ezt a katasztrophát. Az ember ügyességétől függ, hogy ezt a munkát a természettől ellesse s ott concentrálja ezeket a lényeket, ahol neki arra szüksége van. A baktériumok elszaporodásának kedvező hamu és phosphorsav jelenléte. Sokan a phosphorsavas trágyák termésfokozó hatását nem minden alapnélkűl ezzel igyekeznek megmagyarázni. Ezen baktériumok életműködése utján fejlődtek a Chiliben található nagy kiterjedésű chilisalétrom telepek is. Mágócsy Dietz, a mészsziklák első telepeinek tekinti a nitrogén baktériumokat, mert életfeltételüket még ott is megtalálják s az ő bomlasztó oldóműködésük még terméketlen mészsziklát is alkalmassá teszik magasabb igényű növényi élet számára. Szomjas Gusztáv. Háborús jegyzeteimből. 1 világháború hatása az emberek foglalkozására. A meglepetések zűrzavaros idejét éljük. A nagy világkatasztropha: a speciális borzalmak fenségességében nagyszerű világháború nemcsak arra volt alkalmas, hogy a vendéglősnek az ebédért, — amit addig egy-két koronával honoráltunk — négy és őt koronát fizessünk, nemcsak arra volt alkalmas, hogy addig fényes ekzisztenciák, virágzó iparvállalatok és jóhirnévnek örvendő, becsületes magáncégek jussanak koldusbotra, nemcsak arra volt alkalmas, hogy a zavarosban halászóknak ezrei — részben tisztességgel, de túlnyomó része a tisztesség követelményeinek „fügét" mutatva — jelentékeny vagyont harácsoljon össze, de alkalmas volt arra is, hogy az emberiség millióinak a foglalkozását, a polgári életben való rendszeres tevékenységét megváltoztasssa. Az építészt, ki a házat már félig felépítette, művének abbahagyására kényszeritette. Az iró, költő, múzsája gyümölcsének kisebb, vagy nagyobb halmazát volt kénytelen a tűz martalékául feláldozni, vagy fiókba tenni és szorongó szívvel, titkos, epesztő sóhajok között várni a béke aranyidejének visszatértét. A szabó a nadrágot, amit félig megcsinált, jónak látta szegre akasztani, mert hiszen annak gazdája már bizonyára csukaszürke lakója volt valamelyik kaszárnyának, avagy talán hazája határának védelmezése közben valahol már ki is lehelte jobb sorsra érdemes lelkét. Ismétlem: a háborúval beállott számtalan ipari cikknek a keresetlensége, valamint az élelmiszerek árainak rohamos és aránytalanul nagy emelkedése az emberek nagyszámát rákényszeritette arra, hogy — részben önző, kapzsi vágyaiknak parancsszavától ösztönözve (ez az u. n.: „zavarosban halászókra" vonatkozik) Állandóan a lepagpu raktár: Btousok, harisnyák, keztyuk, blouse selymek, ruhahozzávalók, ruhadiszek, batiszt és csipkegallérok és más minden divatcikkekben: Koiin ignátz «mmmmb női és férfi divatáruhézában Nyíregyházán, Városháza palota. — Telefonszám: 129. tmmmtmmi-sa