Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-01 / 61. szám

2 62-ik szám. , Nyíryidék. 1915. augusztus 5 A varos közgyűlése. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután 3 órakor tartotta meg julius havi közgyűlést, melyen a képviselőtestületnek tagjai tekintélyes számban jelentek meg. A közgyűlésen Balla Jenő polgármester elnökölt. . Az ülés első tárgya Szabolcsvármegye tőrvényhatósága bizottságának legutóbbi közgyűlésében hozott azon véghatározatának bemutatása volt, melyben jóváhagyta Nyíregyháza város képviselőtestületének a közélelmezés céljait szolgáló hús- és zsírszükséglet beszerzésére irányuló határozatát. A közgyűlés a törvényhatósági bizottság jóváhagyó véghatárczatát tudomásul vette. Még a múlt évben történt, hogy a képviselőtestület elhatározta, hogy a háború következtében jelentkezni szokott járványok eshetőségére való tekintettel a régi járványkórházat kibővíti s egyidejűleg egy modernül berendezett új járványkórbázat épit. A képviselőtestület e határozatának végrehajtása hosszabb előkészületeket igényel, ú<>y hogy a vonatkozó terveknek felülvizsgálása már csak akkor történt meg, amidőn Balla Jenő polgármester új állását elfoglalta. Minthogy az új járványkórháznak építése tetemes, a százezer koronát biztosan meghaladó kiadást rótt volna Nyíregyháza városára, s minthogy az ügy előkészítésénél bizonyos szempontok nem vétettek figyelembe, Balla Jenő polgármester rövid haladékot kért arra, hogy az ügyet s főleg a járványokra és kolera elleni védekezésre vonatkozó törvényes és kormányhatósági rendelkezéseket áttanulmányozhassa. A legközelebbi egészségügyi gyűlésen azután meglepetésszerűen hatott az új polgármesternek az a bejelentése, hogy tanulmányainak eredménye arról győzte meg őt, hogy az eddigi intézkedések téves irányban mozogtak, s hogy a városnak nem annyira új járványkórház kiépítéséhez fűződik közvetlen érdeke, hanem a kolerajárvány elleni védekezésre. Minthogy pedig a Jjárványkórház megépítésével és fölszerelésével fölmerülő költségek a törvény értelmében csak felerészben terhelik a várost, másik felerészben az országos betegápolási alapot terhelvén, minthogy továbbá a kolera védekezés összes költségei pedig az állami kincstárt terhelik, sem egyik, sem másik kérdésben a kormány előzetes hozzájárulása és engedélye nélkül határozni nem lehet. Az egészségügyi bizottság erre megbízta a polgármestert, hogy Budapestre fel utazván, a belügyminisztérium illetékes ügyosztályainak vezetőivel lépjen érintkezésbe. Amily meglepetésszerűen hatott Balla Jenő polgármesternek az említett egészségügyi bizottsági ülésen tett bejelentése, ép oly meglepetésszerűen hatott a belügyminisztériumban szerzett s az egészségügyi bizottságnak ujabb ülésén tudomásra hozott az az értesülése, hogy a kormány egyáltalában nem látja szükségét annak, hogy Nyíregyházán új járványkórház építtessék egyrészt azért, mert Nyíregyháza város e tekintetben az ország többi városai között a már létesített járványkórházának nagyságát tekintve kiemelkedő helyet foglal el, másrészt azért, mert a kormánynak e rendkívüli időkben e célra fordítható fedezete sincs — de különösen a polgármesternek azon bejelentett értesülése, hogy a kolera járvány elleni védekezésre Nyíregyházán egy megfelelő létesítésére azért nincs szükség, mert az itteni megfigyelő állomás nem katonai, hanem polgári jellegű, azt nem a katonaság, hanem a belügyi kincstár állította fel, s hogy semmi indoka és szüKsége nincs annak, hogy Nyíregyháza egyetlen fillért is fordítson e célból a kolera elleni védekezésre, mert az esetben, ha a városban kolera eset fordulna elő a lakosság körében, a megbetegedett polgári egyén nem csak bevihető, de egyenesen beviendő a megfigyelő állomásra. Az egészségügyi bizottság őrömmel vette tudomásul Balla Jenő polgármesternek értesüléseit, s javaslatára a képviselőtestület kímon dotta, hogy a .járványkórház kibővítése illetőleg új járványkórház építése tárgyában hozott korábbi véghatározatát hatályon kivül helyezi. E kérdéshez Kovács István kúriai bíró szólott hozzá, aki amidőn elismerte Balla Jenő polgármesternek kétsegtelen érdemeit, egyidejűleg kérte, hogy a jövőben az ügyek kellő előkészítés mellett kerüljenek megvitatás alá, mert az előkészület fogyatékossága idézte elő azt, hogy a képviselőtestület egy előbbi, immár jogerős határozatának hatálytalanítására kényszerült. Általános érdeklődés kisérte a tárgysorozat kővetkező pontját, melyet dr. Géczy Géza főjegyző ismertetett, s amelynek tárgya a város közönségének az 1916. év augusztus hó közepéig terjedő lisztszükségletének biztosítása volt. A magyar királyi kormány a folyó évi julius hó 16 án kiadott rendeletével az országnak összes búza, rozs, kétszeres, árpa- és zab termését zár alá helyezte. E zár alá vételnek jelentősége az, hogy termelő nem rendelkezik szabadon a saját és háztartása szükségletét meghaladó termésfeleslegével, hanem azt csakis a rendeletben meghatározott egyéneknek, illetőleg testületeknek adhatja el. Minthogy a kormányrendelet lehetővé teszi a nem termelők számára azt, hogy terményszükségleteiknek fedezéséről önmaguk gondoskodjanak, s minthogy Nyíregyházán a statisztikai számitások szerint mintegy 15000 olyan polgár van, aki saját szükségletéről egyszerre nem gondoskodhatik, a városra hárul az a feladat, hogy a közszükséglet biztosítása érdekében a megfelelő lépéseket megtegye. Elhatározta enuélfogva a képviselőtestület, hogy a belügyminiszternél kérelmezni fogja azt, hogy a városnak a kőzélelmezés biztosítására szolgáló szükségletét 10 000 mm. búzában és 5000 mm. rozsban állapítsa meg. Hogy a földmivelésügyi miniszterhez fölterjesztést intéz az iránt, hogy a termény menynyiséget Szabolcsvármegye egész területéről szerezhesse be ; Hogy a kereskedelemügyi miniszterhez fölterjesztést intéz az iránt, engedje meg, hogy e termésmennyiséget a város a közszükséglet biztosítására megvásárolhassa. Elhatározta továbbá, hogy nem kíván élni azzal a jovával, amely lehetővé teszi azt, hogy egyesek terményszükségleteik beszerzésétől elzárassanak, illetőleg abban korlátoztassanak. Elhatározta, hogy a közszükséglet biztosítására szolgáló termény mennyiség beszerzése céljából 550.000 korona erejéig hitelt vesz igénybe, s hogy az egész üzlet lebonyolításával a jövedekkezelőségi bizottságot bízza meg. Hasonló érdeklődést támasztott a város közönségének a most kővetkező téli idény alatt felmerülő fa és szén szükségletének biztosításának ügye, melyet ugyancsak dr. Géczy Géza főjegyző ismertetett. Az elmúlt 1914 évben a város közönsége a tüzelőanyag szükségletének kielégítése tekintetében oly nélkülözéseknek volt kitéve, melyek indokolttá tették, hogy a képviselőtestület maga vegye kezébe a város közönségének e tekintetben való biztosításáról leendő gondoskodást. A legnagyobb baj az volt, hogy hetek multak el anélkül, hogy kellő mennyiségű fa és szén állott volna a város közönségének rendelkezésére, ehez mellékesen hozzájárult az, hogy a faraktárosok a fa árát hihetetlen mértékben emelték, s hozzá, hogy számtalan panasz érkezett be a közönség részéről amiatt, mert a horribilis áron megvásárolt tüzelőanyag kiszolgáltatása tekintetében is szokatlan mérvű visszaélések történtek. Minthogy a tüzelőanyag-kereskedőkkel a téli idény alatt felmerülő közszükségiet biztosítása érdekében nem létesülhetett a kívánalmaknak megfelelő megállapodás, e tekintetben 1 is a képviselőtestületre hárult az a feladat, hogy a közszükséglet biztosításáról ő maga gondoskodjék. A szakosztályok véleményének és a tanács javaslatának elfogadásával elhatározta tehát a képviselőtestület, hogy a közszükséglet biztosítása érdekében 1000 wuggon I. osztályú és minőségű tüzelőfát és 50 waggon porosz szenet és 50 kocsirakomány elsőrendű minőségű salgótarjáni darabos szenet vásárol, kimondván, hogy egy hónapi szükségletének fedezésére egyetlen család sem vehet igénybe többet, mint 4 kbm. tűzifát és megfelelő menynyiségü szenet. E határozatnak kétségtelen előnye az, # hogy egyesek nem vásárolhatják össze a tüzelőanyagot, hogy a város által beszerzendő tüzelőanyag mennyiség a kereskedők árainak megállapítására mérsékeltető hatással lesz. Legfőképpen, hogy a legszegényebb ember is kepes lesz a maga szerény szükségletét elsőrendű tüzelőanyaggal s amellett kifogástalanul kiszolgáltatott mennyiségben biztosítani. Néhány kisebb jelentőségű ügynek letárgyalása után a képviselőtestület közgyűlése 4 óra 30 perckor véget ért. Az agrár munka eredménye. A főldmivelési értesítő 1915. évi július hó 18 iki számában a földmivelésügyi miniszter beszámol az idei termés eredményével és összehasonlítja azt a mult évi termés eredményével. Az 1914. évi aratás eredményét a négy főkalászosra vonatkozólag a következőkben adja : (Horvát es Szlavonország kivételével) átlag ösztermés learatott terület métermázsa buza (őszi és tav.) 5.637,134 5.08 28.641,091 rozs „ „ 1.855,179 5.81 10.772,656 árpa „ „ 1.902,280 7.47 14.209,914 zab „ „ 1.830,447 6.86 12.560,937 Ezzel szemben az 1915. évi aratásnak remélhető eredménye a m. kir. központi statisztikai hivatalnak a közleményei szerint a következő : (Horvát és Szlavonország kivételével) átlag összes termés learatott terület métermázsa buza (őszi és tav.) 5.875,979 7.82 45.970,000 rozs „ „ 1.850,293 6.97 12.900,000 árpa „ , 2.003,587 6.76 13.550,000 zab „ „ 1.877,054 6.63 12.400,000 Ennyi termés remélhető az idei gazdasági esztendőben a m. kir. központi statisztikai hivatal által feldolgozott adatok szerint. Az eredmény gyönyörű, összehasonlítva ezeket az adatokat, megállapítható, hogy a világháború ellenire, az idén a bevetett terület 381.872 kat. holddal volt több, mint az elmúlt esztendőben. Az idén a négy főKalászos össztermény 18.655,402 métermázsával volt több, mint az elmúlt esztendőben. A statisztikai adatok minden ékesszólásnál fényesebben beszélnek arról, hogy az idei gazdasági esztendőben milyen héroszi munkát végzett a földmivelő nép és, hogy a nagy gazdasági hadjáratban fenyesen vívta ki a diadalt. Verejtékes, gondterhes es nehéz küzdelemnek a gyümölcse ez. A gazdasági offenzíva megkezdése előtt jó hazafiak, kitűnő gazdák és igen komoly szakférfiak gondterhes érzelmekkel néztek a nagy és nehéz küzdelem elé, hogy az erősen megcsappant lelkes tábor képes lesz e a hozzá fűzött, reményeknek megfelelni. Kepes lesz-e a földmivelő nép egy egész ország és hű szövetségesünk termésszükségletét biztosítani. Mindenki nagyon jól tudta, hogy a világháború a főldmivelők táborából ujabb és ujabb hadtesteket fog elvonni, mert a haza védelme mindig több és több mezei munkás kezéből csavarja ki a kenyeret biztosító gazdasági szerszámokat. A munka fönséges volt; az eredmény bámulatos ! Blousok, harisnyák, keztyük, blouse selymek, ruhahozzávalók, ruhadíszek, batiszí és csSpkegalférok és más minden divatcikkekben: női és férfi divatáraházában Nyíregyházán, Városháza palota. — Telefonszám: