Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-07-29 / 60. szám

60-ik szára. J#ÍRYXDBK, 1915. julius 29. 5 élelmiszerektől, melyet elsősorban az odakény­szeritett tisztviselők éreznek meg, mert a pol­gári lakosság csendesebb tájakra vonulhatott a „nincs" elől. Éppen ezért csak helyeselni tud­juk a nyíregyházai állami tisztviselők mozgal­mat, akik a véghetetlen drágaság alatt feljaj­dulva, az államtól élelmiszereknek az ide való szállítását és részletfizetés mellett való szétosz­tását kérik, mert ők azért nem bűnhődhetnek, hogy Szabolcsmegye bele esett a kárpáti harcok idején a hadtápkörzetbe és igy a katonaság a készleteket felhasználta. Memorandumukat már eljuttatták a kormány megbízottjához s egyben a napokban szétküldött köriratukban hasonló eljárásra buzdítottak az ország különböző ré­szeiben nyomorgó kartársaikat. Az igazság azonban azt hozza magával, hogy a megyei, városi és községi tisztviselők is részesüljenek az állam jóakaratában, mert az általuk intézett ka­tona adó is közrendészeti ügyek állami teendők tulajdonképpen. — Jó tanács. Egyik olvasóink német­országi észletei alapján ajánlja, hogy gyümöl­csös kosarainkat ne csak fedjük be tüllel, ha­nem azt pálcikákkal a gyümölcs felett 3—4 centiméternyire tartsuk. Igy még kolera járvány esetén sem fertőzhetik meg a legyek gyümöl­cseinket, melyekhez másképpen a laposan fekvő tüll lyukacskáin hozzáférkezhetnének. A tapasz­talat beigazolta azt is, hogy fáján levő gyü­mölcsön a baktériumok hamarosan elpusztul­nak épugy, ahogy a penész és rothadás spórái semmisülhetnek meg azokon. A mai nehéz meg­élhetési viszonyok között a gyümölcsféléket kiküszöbölni nem lehet, de nem is kell, amikor azok elővigyázatosan kezelve a betegségek ter­jesztői nem lehetnek. A szivarfogdosás tilalmat természetesen a hidegen fogyasztott ételne­müekre is ki kellene terjeszteni. — Szökött foglyok. Kislétáról Seherebt­sehenkó Harion oroszfogoly, 3 társaivai meg­szökött. Ez a kimondhatatlan nevü ember őr mester volt az atyuska hadseregében és ugy Ő mint társai Josefstadtból kerültek Krón László birtokára. Életkoruk 22—30 éves, ter­metük-jközép. Meglátszott rajtuk már munkába állásukról, hogy igazi oroszok, akik ellentétben a lengyel származású foglyokkal meggyőző­désből harcoltak a minden oroszok cárjának képzelt igazáért, aki nevezettekre, vagy bármely szökevényre felhívja a csendőrség fi­gyelmét személyenkint 10—20 kor. jutalomban részesül. — A nyíradonyi jegyzőséghez hadmen­tes adóügyben gyakorlattal bíró kisegítő munka erő kerestetik 3 hónapra havi 125 K, javadal­mazással. Ajánlatok a nyíracsádi főszolgabíró­hoz cimzendők. 254-3-1 — Kóbor kutyák csatangolnak szerte, gazdátlanul, különösen az esti órákban. Este, ha végig megy az ember az utcán, 3—4 kutya fut ki egy-egy udvarból, melyek az est csönd­jében élelem után szimatolnak. Ebből látható, hogy nagyon sokan, kik kutyát tartanak, nem törődnek azzal, hogy annak enni is adjanak; ennek következménye aztán a mindinkább el­szaporodó veszetségi eset is. Nagyon helyesen tenné a rendőrség, ha ezek kőzött a kóbor ebek kőzött esténkint razziát tartatna a sinté­rekkel, s összefogdostatná a közbiztonságra napról-napra veszélyesebbé vált kóbor ebeket. — Vessünk tarló-répát aratás után. Az erőtakarmány félékről igyekeznünk kell ezidén kellő időben és kellő módon gondoskodni, mert élőrelátható, hogy az összes takarmányfélék ára akár miként alakuljon is a politikai helyzet, a tél bekövetkeztével sem lesz olcsóbb mint a jelenben. A gazda tehát akkor cselekszik helyesen, ha kétszeres termelést folytat ezidén vagyis nyomban aratás után egy második oly termék megmiveléséhez fog, a mellyel az állat­állomány téli takarmányozásának nehézségeit tudja leküzdeni. E célra legalkalmasabb nálunk a tarló-répa termesztése, mert ahol egyik-má­sik kisgazdánk az elmúlt évben is aratás után tarló-répát vetett, annak a télen a takarmányo­zás alig; okozott gondokat. A tarló-répa veté­séhez aratás után nyomban hozzá kell látnunk. E végből csekélyen leforgatjuk a learatott terü­letet, s nagy termés biztosításául k. holdan­ként legalább 150 kg. szuperfoszfátot szórunk rá. Két-három hét multáo aztán mélyebben szántjuk meg a talajt, jó apróra elbotonáljuk, s belevetjük a répamagot olymódon, ahogy azt a tavaszi répánál is megszoktuk. Tarió­répavetéshez megbízhatóan jó vetőmagot a Ma­gyar Mezőgazdák Szövetkezete utján (V. Alkot­mány-u. 29.) szerezhetünk be legjutányosabban. — Dr. Richter-féle Auker Liniment Gapsici compos. Ez a szer az Anker-Pain-Expel­ler pótlására szolgál, rendkívül bevált háziszer, amelyet mint fájdalomcsillapító bedörzsölés köszvény, rheumatikus fájdalmaknál, meghűlés­nél, megbénulásnál, Ischiasnál stb. a legjobb eredménnyel alkalmaznak. Az Anker-Liniment nagy elterjedsége a legjobb bizonyítéka ezen szer kitűnőségének, s egy házban sem szabad hiányoznia. Ezen szer különösen olyan egyének­nek ajánlatos, akik sokat tartózkodnak a sza­badban akik gyakori időváltozásnak és igy könnyen meghűlésnek vannak kitéve, igy pl. katonak, gazdászok, erdészek, vadászok, főld­mivesek, halászok, hajósok, kivándorlók stb. és azonkívül turistáknak megerőltető túrák előtt és után, egyáltalában mindenféle utazó egyének­nek, mert ez a szer gyors és biztos segítséget nyújt. A harctéren levő katonák számára ez egyáltalában nélkülözhetetlen. Tábori levélben könnyen küldhető. Kapható gyógyszertárakban, vagy közvetlen dr. Richter „Zum Goldenen Lőwen" cimü gyógyszertárától. Prág. I. Elisa­bethstrasse. 5. Szétküldés naponta. — Kisegítő iskolák. Az elemi iskola nem alkalmas arra, hogy a gyenge tehetségű gyermekek korlátolt erejét fejlessze s beleillessze a társadalmi életbe, felhasználja a nép gazdasági életébe. A ki­segítő iskolák különleges berendezkedésükkel haszna vehető embereket képeznek azokból a szánalmas gyerekekből, kik az iskola, s később a társadalom terhei, a guny céltáblái, legtöbbször a börtön prades­tinált lakói. Éltes Mátyás a budapesti áll. kisegitő­iskola igazgatója kimutatta a .Gyermek'' c. lapban, hogy hány megyében mennyi kisegitő-iskola kellene. Szabolcsvármegyében 7 kisegitő-iskolára lenne szük­ség és pedig : Büdszentmihály, Kisvárda, Nagykálló és Nyírbátorban egy-egy osztályú; Polgár és Uj­fehértón két-két osztályú s Nyíregyházán öt osztá­lyura. Kisegítő-iskolák vannak: Budapest, Kecskemét és Debrecenben 3 osztályú, kisegitő-iskola van 1908-tól s ezen kivül hazánkban még hét helyen van 1—3 osztályú kisegitő-iskola. Éltes Mátyás szerint kisegitő-iskolát mindazokban a községekben, városokban kellene alapítani, ahol a 6 —11 éves gyerekek száma az 1000-en felül van, ahol tehát a legkisebb, l'5 0/o mellett is, legalább 15 gyönge­tehetségű található. — Ebzárlat. A ló kórház közelében elő­fordult és már közölt veszettségi esetnek foly­tatása van. Több gyanús kutyát irtottak ki a napokban, melyek 3 gyermeket meg is martak, de a veszettség beigazolást nem nyert. A meg­martakat rendőrségünk felküldte a Pasteur in­tézetbe. — Oltás. A városházán lévő orvosfőnőki szobában, naponta 4 órától bárkit ingyen be­oltanak kolera ellen. Az oltás fájdalommal nem jár, rosszullétet nem szokott okozni és már eddig is, a hivatalos szolgálatban állók közül igen sokan vettek igénybe. — Táplálkozás és Jellem. Egy angol orvos szerint, ha hónapokon át marhahússal táplálkozik az ember: bátcrr, sőt vakmerő lesz. A disznóhús pesszimistává, búskomorrá teszi az embert A bárány­hustól szerencsétlennek érzi magát s a borjúhús huzamosabb élvezetétől izmai elernyednek erébe, jeHeme tönkre megy. Birkózók, atléták borjú, bárány és csirke hust nem esznek, mig a papucshősök ezeknek a húsoknak a tisztelői. Szolidságot, szelle­met és nőies gyöngeséget a tej, tojás huzamosabb élvezete nyújt. Aki pedig hónapokon át csak vajjal él, flegmatikus lesz. A növényevők kitartóbbak mindenben, mint a huservők. — Kolera. Mult számunkban már közöl­tük, hogy Nyíregyházán a polgári lakosság kö­zött négy koleragyanus eset fordult elő. A felküldött váladék megvizsgálása alapján az or­szágos bakteorológiai intézet egy esetben hatá­rozottan megállapította a kolerát, egy esetbea a beteg nem volt abban, két esetben pedig a vizsgálat még folyamatban van. — Gombamérgezés. Érpatakon Oiori Ilona, Odori Gizella és Berki István merges gombát ettek es mielőtt orvosi segélyben ré­szesülhettek volna, mindhárman mérgezés tü­netei között meghaltak. — Yadak a fedezékben. Nem a nyugat : harctérről beszélünk, ahol a müveit angolok vadjai a kultura szent nevében fedezékeikből lövöldöznek a „barbár" németekre. A mi kárpáti igazi nagy vadjainknak szenteljük e pár sort. Csodálatos az álla­tok értelmi nyilvánulása és alkalmazkodó képessége. Felvidéki erdővédjeink és vadászaink adnak hirt arról a csodálatos jelenségről, hogy az erdőrengeteg vadjai a háború következtében megtanulták a fedezékkere­sés előnyeit. Szeptember végétől egészen az idei május közepéig fevídékünk állandó ágyutüzben és puskaropogásan élt Az erdők vadjai a szarvasok, az őzek, a vaddisznók, a rókák nyugalma álandóan meg volt zavarva, a röpködő golyók nem egy nemes vadat teritettek le. Elmúlt fejünk felől a háború köz­vetlen vihara. Békés, nyugalmas napok köszöntöttek be felvidékünkre. Erdővédjeink és vadászaink most már ki-kijárogatnak az erdőkbe, hogy muszka helyett most már vadat is ejtsenek. És vadászat közben csodálatos tapasztalatokra jutottak. Azelőtt, ha vadra lőtt a vadász, a vad ész nélkül rohant, száguldott erdőn-bokron keresztül. Most ha a lövésre került vadra elsüti a vadász a puskáját, a golyó süvitésére a vad nem rohan el vakon a világba, hanem hirtelen beveti magát a sürü erdőbe és meg áll egy fedezéket nyújtó fatörzs, vagy egyéb eltakaró alkalmatoság mögött. A háborús világ tüzében tehát a vadállatok is rájöttek a fedezékkeresés hasznára. És most a puskalövésre a vadak nem rohannak világba, hanem fedezékbe állanak. Igy beszélik ezt felvidéki erdővé­deink és vadászaink. — Katonák exhumálása tárgyában a bel­ügyminiszter 53902. sz. alatt rendeletet adott ki. E szerint a harctéren elesett, vagy egész­ségügyi intézetekben elhaltak holttestének haza­szállithatásáért a folyamodó tartózkodása sze­rint illetékes katonaparancsnokságnál kell folya­modni, (nálunk a helybeli állomás parancsnok­ságnál) mely azt a hadtápparancsnoksághoz továbbítja. Exhumálások csak külön sírokból történhetnek. Kívánatos azonban, hogy a haza­szállítás lehetőleg a háború utánra halasszák el, mely időben a vasutak 50%-os szállítási kedvezményt adnak. — Köztisztasági vizsgálat. A háború folytán előállott gyakori személyváltozások megkönnyítik a ragályos betegségek elterjedését. Ebből kifolyólag városunkban házról-hazra menve tisztasági vizsgálatot tart rendőrségünk, a város határának déli részében levő tanyákat Krecsányi Lajos, az északi részében levőket pedig Juhász Etele alkapitány orvosi segédlettel vizsgálja meg. — Ne fogjunk kezet. Járványos világban élünk. A különféle bacillusok, baktériumok itt élnek és grasszálnak közöttünk. Ezeknek az egyik emberről a másikra átplántálása a legkönnyebben a kézfogás által történik. Egy orvosi gyülekezetben történt, hogy kézdesinficiálási módot beszéltek meg. Az egyik orvos fölkérte kolégáját, mosná meg teljesen tisztára a ke­zét. Megtörtént. És erről az orvosilag tisztára mosott kézről a bacillusok ezreit tenyésztette tovább a kétel­kedő doktor. De hát lehet most tiszta kézről beszélni ? A keztyük viselése volna egyik védelmi mód a bacillusok terjesztése ellen de ezt nyáron nem min­denki szereti. Maga a keztyü pedig olyan tanyája volna a különféle ragályt te.-jesztő mikrobáknak, hogy azokat nem lehetne eléggé gyakran változ­tatni és elégetni. Nem részletezem a különféle (izzadó, stb.) kezeket. Egyszerűen ajánlom, hogy a saját és környezetünk érdekében ne fogjunk kezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom