Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-07-22 / 58. szám
Nyíregyháza, 1915. augusztus 12. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 64. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. A drágaság. A harctéri események közlése mellett állandó rovatot kell nyitni a drágaságnak is. Bármennyire igyekszik is a hatóság leküzdeni az előbb a súlyos gazdasági válság következtében, egy év óta pedig a háború következtében uralkodó drágaságot, minden legnemesebb buzgalma is alig-alig jelent kézzel foghatóbb eredményt. Ez azonban csak látszólag van igy. A valóság az, hogy évtizedek során át eszmék tekintetében nem volt oly intenzív a termelés s nem volt oly igazán eiőteljes az igyekezet az egyesek és a testületek részéről, mint épen most, az utóbbi két-három év alatt. Látható eredménye ennek a megfeszített küzdelemnek már eddig is kettős alakban jelentkezett: az egyik az, hogy a közönség sokkal nagyobb érdeklődést tanusit a szociális bajok orvoslása iránt, a másik pedig az, hogy a harcoló államok mindegyikének városaiban egyértelmű a törekvés arra, hogy ne csak a közüzemek, de a fogyasztás is lehetőleg kommunizáltassék. Hogy ennek a már mutatkozó két jelenségnek idővel milyen nagy lesz a jelentősége, az még ma, előre szinte beláthatatlan. Mindenesetre eredményezni fogja azt, hogy az emberek a jövőben nem lesznek annyira érdektelenek más embertársuknak sorsa, jövője, megélhetése és életviszonyai iránt, másrészt az, hogy az önkormányzati testek is leszűrve a háborús idők által szolgáltatott tanulságokat, az okszerű gazdálkodás terére fognak lépni. Ki hitte volna például ezelőtt pár esztendővel azt, hogy Budapest, Temesvár, Pozsony, Nagyvárad, Kassa, Nyíregyháza és Magyarországnak valamennyi városa a közügyek intézése mellett nemcsak tanakodni és határozni fog afölött, hogy a minden téren felburjánzó uzsora ellen védekezzék, hanem e határozatot tettek és pedig erélyes tettek fogják követni és a városi magisztrátusok nem fognak visszariadni attól, hogy a közönség szükségletének biztosítására faraktárakat, mészárszékeket, lisztesboltokat stb. állítsanak fel? Örömmel értesülünk róla, hogy váró- j sunk vezetősége ebben a tekintetben sem marad el egy hajszálnyira sem a többi fejlődő városok megett. Örömmel vesszük tudomásul, hogy városunk közönségének ugy fában és szénben, mint a lisztnemüekben a hus és zsirnemüekben jelentkező szükséglete feltétlenül ki lesz elégítve. És a közönség nem lesz arra kényszerítve, hogy e tekintetben a haszonlesésnek áldozatul dobva uzsoraárakat fizetni legyen kénytelen. Igy már csak néhány nap választ el bennünket attól, hogy e tekintetben részleteket is közölhetünk. Erre vonatkozólag addig is csak azt hozhatjuk a közönség tudomására, hogy a város vezetősége minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy mindaz a szükséglet, amelynek kielégítése gondoskodása tárgyát képezi, valóban és ugy legyen kielégítve, hogy a város közönségét anyagi károsodás semmi tekintetben ne érhesse. Rákóczi népéről. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Az eshetőségek, az eredmények mérlegelése nélkül, önzetlen, igaz lelkesedéssel álltunk megtámadóink elé.Mi nem hívtunk segitsegül senkit, nem Ígértünk osztalékot senkinek ésnem követeltünk senkitől országuknak egy talpalatnyi területet sem, még arra sem gondoltunk és nem gondolunk, hogy ntkün.< is vannak véreink idegenben és idegen hatalom alatt, csak igazságunkban és a jó Istenben bíztunk eleitől fogva és viseljük a háborúval járó áldozatokat. Akár milyen is önzetlen és lelkesült volt is azonban a mi felbuzdulásunk, a melyet csak az ítélhet meg méltóan, akinek volt alkalma a magyarság nyilt lelkületébe bele pillantani, a mint bele pillantanak és megősmerii végre a magyar nép lelkét a harcterek vezetői, még is volt a mi lelkünk fenekén, nem ugyan számítás, de egy keves várakozás, hite és reménye annak, hogy ennek a világot rengető háborúnak lüze tisztító haiással lesz a mi társadalmi, politikai, hitéleti és erkölcsi állapotainkra is, a melyek évtizedek óta nyomással, elernyedéssel, sziute keserű lemondással kezdtek már lenni lelkivilágunkra. Soká vártunk és részben még most is csak várakozásban élünk, vagyunk és áldozunk lankadatlan kitartással a már esztendőre terjedő háború forgatagában. Volt idő, mikor az u. n. szállítási vállalatokban kipattant csalások özöne napfényre került, hogy várakozásunkban mármár csalódottnak kezdtük érezni magunkat. Ezeknek a szállítási és más vállalkozási visszaéléseknek mellék ágai, itt is ott is felfedezett tényezői olyan nagyságban mutatták a közerkölcsök lazaságát, hogy szinte félni kezdtünk, hogy annyi lazaságot ennek a nagy háborúnak a tüze sem fog megégetni, elpusztítani és közéletünket uj, tisztultabb érzésre és felfogásra vezetni, mint a hogy kiujul a mező, melynek elharapódzott gizzét-gazzát a gondos gazda tűzzel égeti és pusztítja ki ! Ami várakozásunk még sem volt és biztató felét látjuk annak, hogy nem is lesz hiába való. Ott jelentkezik a lelkek tisztulása, ahol jó formán kevésbé vártuk, a hol erősebb volt a csábítás, a hol minden eszközzel dolgoztak a vallás palástjába öltözött Bobrinszkyak, akiket ennek a nagy háborúnak ujabb muszka vezetői segitettek alávaló munkáikban. A beregi, a zempléni, a sárosi, a máramarosi, egyszóval ruthének, a Rákóczi népe, mint lelkiekben való legrégebb igaz testvéreink mégis hivek maradtak önmagukhoz, az ősi hagyományokhoz, a magyar hazához, ehez az országhoz, melyen kivül az emberi jogok és szabadságok élvezetére nézve, az ő számukra sincs hely, különösen nincs hely a vallási, társadalmi és politikai elnyomásban kancsuka által kormányzott cári birodalomban, sok ős néptörzsek igazi temetőjében! Igazán el sem tudnék magasztosabb, lélekemelőbb hatását találni ennek a nagy, vészteljes háborúnak, mint az emliiett rutének hetek, hónapok óla hallott nagy megnyilatkozását, hogy nem akarnak még neveztetni sem másnak, mint g. kath. magyarosnak, templomaikban, iskoláikban csak magyarul akarnak tanulni és imádkozni, még eddig használt Írásjegyeket, a cyrill hetüket is felakarjak cserélni a keresztény hitre téréssel magyar testvéreik által ezer évvel előbb az ős magyar írás helyett használatba vett latin, mindnyájunk által ma már magyarnak tekintett ab c-vel! Elmondhatjuk mindnyájan, mint a 48-as nagy időkben Kossuth Lajos tette, hogy meghajlunk ezer év óta velünk élő, velünk érző, velünk harcoló ruthén testvéreink és azok vezetői nagysaga előtt. Olyan nagynak látom Rákóczi népének ezt a megny^atkozasát, ennek a megnyilatkozásnak valóra válásért, hogy annál semmi más remélhető vívmányunk nem lehet nagyobb, mert minden remelhető vívmányunk, ennek a megnyilatkozásnak hatásán, ennek példáján és kővetésén építhető fel. Amidőn a népopera kérdésében bizonyos részről még ebben a nagy időkben is a nemzetköziség s ezzel rokon természetű tendenciák nyilvánulnak meg a magyar érzés, gondolkozás, magyar haza szeretet és kultúránkban is magyar mivoltuknak és eredetiségünknek rovására, jól esik Rákóczi népének magyar érzésére, magyar haza szeretelére gondolni és az említett irányban mesterkedőkkel szemben, ruthén testvéreink megnyilatkozására gondolni, ennek dicsőséges voltát, nagyságát és követésre való példásságát hirdetni mindenki előtt és minden helyen széles e hazában. K. I. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indulnak: Szerencs-felé reggel 7 1 0,* este Debrecen-felé éjjel I 4 3, d. u. 4 5 5. Csap-felé d. e. II 4 7. Mátészalka-felé este Yásárosnamény-felé este 8ü2. Polgár-felé este 622Nylradony-felé este l x±. Nyíregyházára érkeznek: Szerencs-felől reggel 6 4 7, este 8ü2.** Debreceü-felől d. e. 10 3 0, d. u. 5 4 2. Csap-felől éjjel 1222. Mátészalka-felől reggel 605. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Nyíradony-felől reggel 7°°. ') Gyorsvonati csatlakozása van Budapestre. ") Gyorsvonati csatlakozása van Budapestről.
