Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-05-30 / 43. szám

Nyíregyháza, 1915. junius 10. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 46. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivaíálos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fé! évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Oiasz szövetségesünk, aki felett harminc esztendőn át tartottuk oltalmazó karunkat, aki a mi barátságunknak köszönhette békéjét, haladását, anyagi és szellemi javakban való előremenetelét, aki egész birodalmat szerzett Afrikában, amelyre a mi támogatásunk nélkül még csak álmában sem gondolhatott, orvul támadott meg bennünket éppen akkor, amikor önként át akartuk neki adni a monarchiának olaszlakta határszéleit. Elérkezettnek látta a pillanatot, eldobta az álarcot, hogy orgyilkos tüzével hátbatámadja az egész Európának, az olasz nemzetnek szabadságát is fegyegető orosz óriással harcban álló monarchiát. De rosszul számított Tiz hónapi hősies küzdelemben megtanultunk a túlerővel szemben megállni. Feltartóztattak, megőröltük, futásra kényszeritettük keményebb ellenségeknek milliónyi hadát. Győztes seregeink nemes haraggal párosult utálattal fordulnak az áruló felé, hatványozott elszántságot, ujult erőt szegezve az uj ellenség mellének. Lovagias lelkének egész valójában felháborodástól remegve, tettrekész el szántságban égve áll az egész nemzet uj harc felé menő katonáink mögött. Mint annyiszor a múltban, az uj ellenség, az uj veszély ujult erővel váltja ki a magyar legdicsőbb tulajdonságait ; visszavonás, csüggedés, kishitűség nem látható sehol. Az •egész nemzet tettrekész önfeláldozó elhatározás. A kormány, amelyet ezekben a nagy időkben állított a nemzet élére az isteni gondviselés, érzi a felelősség súlyát, a feladat nagyságát, de érzi azt is, hogy mindenre képes és mindenre kész nemzetre támaszkodhatik, amelynek egyesíteni, szervezni és küzdelembe vinni kell minden erejét. Ezt várja a nemzet a kormánytól, ezt parancsolja saját kötelességérzete, ezt az egy célt szabad ismernie, hogy méltónak bizonyuljon a nemzethez, mely sorsának gondozójává tette őt. Ettől a gondolattól áthatva fordul a kormány a nemzethez azzal a felhívással, hogy bocsássa rendelkezésére minden téren, az egész vonalon összes erejét és a véráldozat mellett, amelyet oly pazar hősiességgel ont a haza oltárára, a nemzet gazdasági terén is adja a haza szolgálatába erőforrásait. A háború nemcsak vért, anyagi javakat is kíván. A győzelemnek gazdasági erőfeszítésünk is egyik előfeltétele. Teljes siker és teljes dicsőség csak annak a nemzetnek a homlokát övezheti, amely gazdasági téren is megüti a mértéket. Ezt az áldozatkészséget, ezt az elszántságot nyilvánította a nemzet a háború eddigi folyamán, zúgolódás nélkül tűrte a gazdasági bajokat, egymáson segítve igyekezett a hadrakelt munkáját is teljesíteni, fényes tanújelét adta a jószívűségnek, a felebaráti szeretet áldozatkész munkájának s az első hadikölcsönnek példátlanul álló eredményével ámulatba ejtette a világot. Éppen most, kevés nappal az olasz árulás előtt fordult a kormány a második hadikölcsönnel a nemzethez. Az eddigi eredmény a nemzet önbizalmának, gazdasági erejének, áldozatkészségének ujabb tanújele. De most az uj ellenség, az uj veszély láttára ujabb, fokozottabb erőkifejtés szüksége mutatkozik, ezért a kormány meghosszabbította a hadikölcsön eredetileg tervezett aláírási határidejét és a hadikölcsön tömeges jegyzésére hívja fel a nemzetet. A nemzetnek rettenthetetlen elszántságát ezen a téren is be kell bizonyítania. A hadikölcsönben való részvétel becsületbeli kötelessége mindenkinek, aki a szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik. A háború nagy tőkéket hozott forgalomba. Pénzzé tette a polgárok terményekben, állatokban és más árukban fekvő anyagi javakban. Ennek a pénznek egy részét fektesse mindenki a hadikölcsön értékeibe. — Annak fokozott, tömeges aláírása nemzeti cselekedet, mely hatványozza a nemzet élet halál harcában rendelkezésére álló anyagi és erkölcsi erőt. Budapest, 1915. május 27. Tisza István s. k. Csattanós falelet A második hadikölcsön jegyzése közben érkezett meg a perfid olasz hadüzenete. Az olaszok ealád magatartása a világháború egész eddigi folyama alatt, majd nyilt szerződés szegése, álnok orvtámadása, a végsőkig felháborította az ország közvéleményét. Ez a felháborodás már a hadikölcsönre történő jegyzéseknél megnyilatkozott. Sokan siettek jegyezni olyanok, akik különben talán nem jegyeztek volna. Mások a már megtett jegyzéseiket fölemelték ujabb összegekkel. Olyan tolongás indult meg, ugy a fővárosi, mint a vidéki jegyzési helyeknél, hogy azok nem győzték a munkát. Nem voltak képesek kitűzött ideig fölvenni az összes jelentkezéseket. Igy történt ez nálunk Nyíregyházán is. A jegyzésre kitűzött határidő utolsó két napján egymást érték a jegyzésre történő jelentkezések. Expressz levelek, táviratok halmaza érkezett az utolsó napon Mindezt az olasz hadüzenet okozta. Csattanós felelet az olaszok elbizako. dott, avagy talán elvakított föllépésére. Méltó párja a délnyugoti határszéleken őrködő katonáink és hajóhadunk gyors és eredményes tetteinek. Azt hitte a talián, itt az idő, amikor nemcsak eddigi alattomban táplált vágyait elégítheti ki határainak növelésére, hanem bőséges potya zsákmányra tehet szert. Azt hitte, bizonyára az ántánt sajtó hazug híreinek adva hitelt, hogy az osztrákmagyar és a német haderők a kimerüléshez közelednek. Azt hitte, a háború eddigi tartama annyira kimerítette a két hü szövetségest emberben és anyagban, hogy most az ő mindig megvert seregei is diadalt aradhatnak felettünk. Azt hitte, hogy elég lesz a hadüzenet s mi térdet hajtva teljesítjük minden követelését a kék Adria partjain. Noshát megkapta a csattanós feleletet. Hadihajóink és repülő gépeink bombái egykettőre lángbaboritották az olasz tengerparti erődített helyeket. A tiroli és isztriai határok mentén készen várta az orvtámadókat már rég odahelyezett határőrségünk. Idehaza pedig az országban Nyíregyházi Cementárúipar Részvénytársaság Szabolcsvármegye legrégibb Cementárú és Műkőgyára Épitési vállalat. Széchenyi-út 19. Sürgönycím: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kérjer ajánlaté' 285-50 Telefon szám 104. Pontos címre kérjük ügvelni. [t: BBBBBB BB85BDBBB BBBBBBBB KBBBBBBB BBBBBBBB BEKÉHBKB BBBBBBBB BBBBBB jC