Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-05-27 / 42. szám

I Nyíregyháza, 1915. május 27. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 42. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. I C zetés: Egész évre H) K, Fél évre 5 K, Negyed é 2 K 50 f. Egy szára ára 10 f. Tanítóknak félár. ^ r r -üí— Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szóm: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. < Ü4.ÖJ * . Harminc esztendeje éppen annak, hogy Olaszországot, mely annak idején az európai concertben valahol csak hátul kullogott s helyzeténél, gazdasági és katonai erejénél fogva csak a másodrendű hatalmasságok csoportjában bujdokolt, védőszárnyaink alá vettük, s Németországnak és Ausztria-Magyarországnak pártfogása alatt a Középtengernek egyik szószóló hatalmasságává fejlesztettük. Az olas

V

/. egység megteremtését Németországnak, annak kivívását igen sokan nekünk magyaroknak, a magyar garibaldistáknak és a hirtelen változó magyar politikai vi-^onyoknak köszönheti. Törökországgal L} Máért folytatott harcában jóakaratú semlegességünk támogatta, s ha ma a gazdasági erőnek és hadi fejlettségnek w a fokáu áll, amely vakmerővé teszi arra, hogy ellenünk forduljon, ugy azt kizárólag csak nekünk és Nagy Németországnak köszönheti. És akkor, amidőn mi az élet vagy halál kérdésének rettentő küzdelmét vívjuk, akkor, amidőn mi csak egy tengernyi megaláztatás után, akkor appelláltunk a fegyverek erejére, amidőn már az az erkölcsi megbélyegzés és megsemmisülés veszélye kikerülhető nem volt. amidőn mi azzal a komoly ígérettel kezdtük meg a Szerbia elleni háborút, hogy hódító vágyaink és törekvéseink nincsenek és nem lesznek, csak békés nyugalmunk biztosítását akarjuk elérni: akkor a magún kho'z közel férkőzni engedeit talján alattomosan lesbeállt s ország-világ láttára akkor intéz el! ik erkölcstelenül perverz hálsótámad íidőn a cári medvének már torkát u rongatjuk. A brigantok nemzete mélyen alantabb áll azon az erkölcsi színvonalon, semhogy megmagyarázhassa neki az életerős, a férfias, az élet és halál harcát vívó és a szörnyű tusákban rendithetetlennek bizonóult magyar nemzet azt, hogy ez a hátba támadás nem csak jogtalan, de minden szeméremérzet nélkül való. Egyetlen indoka lehet Olaszországnak arra, hogy a háborúba beleavatkozzék és ez a kétségtelenül meglé. o és jelentkező gazdasági hátrány, amely ezt a hotel-nemzetet a háborús események következtében tagadhatatlanul sújtja. Ám ha ez az indoka meg is van arra, hogy az európai küzdelembe beavatkozzék, ezt csakis mellettünk és nem ellenünk teheti meg. A szövetség ténye, melyet sem letagadni, sem leimádkozni nem lehet, az erkölcs és becsület szabályai szerint arra köteleznék Itáliát, hogy ő is mellettünk fogjon fegyvert s velünk egy tűzvonalban igyekezzék kiküzdeni a népeket és nemzeteket boldogító békét, legyőzni a faji és vallási fanatizmust, korlátok közé szorítani a bosszúvágyat és sötét odúiba visszakergetni az Anglia által exportált bűnös aranyakat és kalmár szellemet. Olaszország azonban félredobva az erkölcs szavát, megszegte szövetségi hűségét, kockára vetve létét és nagyhatalmi állását, ellenünk köszörüli a fegyvert. Nem fogjuk fel tragikusan ezt a fordulatot. Tisztában vagyunk arról, hogy Olaszországnak abban a titáni küzdelemben, amelynek végéhez a siker teljes reményével közeledünk, csak epizódszerep jutott. Egy pillanatig sem hisszük, hogy a mi és szövetségesünk páratlan haderején az entente még az olasz segítségnek latbavetésével is győzedelmeskedni tudna. A makaróni nemzet mostani bluffje az entente erőfeszítéséhez képest csak garnirung, amellyel nem. fognak jólakni ellenfeleink. De amelyről nem csak ellenfeleink fogják azt a szomorú meggyőződést szerezni, hogy az csak tészta, amely belül valóban üres, hanem bizonyságot ^szerezhet majd Európának minden népe és nemzete arról is, hogy az olaszban, keblén csakugyan kígyót melengetett. Az olasz határon már meg is dördültek az ágyuk és igy örökre elveszett számukra Trentó, elveszett Istria. Görz és Gradiska. És elvész vele együtt Póla, Fiume, Trieszt, Dalmátia és Albánia is. Sőt talán nem is túlzott reménykedés az, amely feltételezi hogy nem sok idő múlva a magyar huszár a Pó vizében itatja meg lovát. És akkor . , . akkor majd beszélni fogunk mi is nem Trentóról és a többiekről, hanem — Velenczéről és Lombardiáról ! Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indulnak: Szerencs-felé reggel 7

1

0, este 91®. Debrecen-felé éjjel lf®, d. u. 4" Csap-felé d. e. II

4

7. Mátészalka-felé este 8£|>. Yásárosnamény-felé este 822. Polgár-felé este 622Nyíradony-felé este nem közlekedik. Mezőgazdaság — Szocializmus. A szociálizmus elméleti tanításai az életben nehezen valósithatók meg. Jóllehet, a szociálizmus nem ideálokkal, de gazdasági kérdésekkel foglalkozik, tehát gyakorlali jelentősége van — nem ért közelebb céljához, sőt attól távolodott. Nem tisztázta az eszméket, de még jobban összezavarta, aminek az az oka, hogy a kérdések megvitatásával kiszélesedett a vitameder s a tudomány sokkal fiatalabb, semhogy felkarolhatná az óriási anyaghalmazt s vagy egyes kérdések felett intéz óriási kiterjedésű vitát, vagy olyan nagy általánosságban beszél, amely igazságok tisztázása, amely tudományos elvek végső kialakulása és rendszerbe szedése csakis a nagyon távol jövő feladata lehet. A szociálizmus eszméinek lángralobbanását a francia forradalom előtti irók Voltaire, Rouseau működésinek tulajdonítják s bár különféle cimen, de Európa minden nagyobb, lelkesülni tudó országát megrázta; nálunk a 48—49-iiii forradalomban jelentkezett. Nemcsak a népek elnyomatása, de az egyén szabadságának korlátozása folytán elementáris erővel tört elő az első rügyfakadásra, a .Szabadság, Egyenlőség, Testveriség" jelszava már a rendiség megdöntését, az egyéni es népszabadság korlátlanságát célozta s igy kiindulását képezte a későbbi mély radikálisabb szociálizmusnak. A szociálizmust nem hevítik nagy eszmék, ideálok, de kizárólag az egyén és a kőz anyagi és szellemi jóléte, a teljes anyagi és egyéni egyenlőség. Itt esik azután abba a hibába, hogy célja elérhetetlen. Nem számol az egyén szellemi képessége, munkabírása, erkölcsi felfogásbeli különbségével, kizár minden ambíciót, nagyratörekvest, lelkesedest s túlságba vitt anyagias tanai folytán kizárja a vallás, a haza, a tiszta erkölcs fogalmat. Túlzó elméleti tanításaival lerombol minden tekintélyt, tulajdon iránti tiszteletet, sőt fellázad a természet diktálta kényszere ellen is (mallhus) s túlzó követői veszedelmessé válnak a társadalomra, mint az anarchisták, nihilisták. Jóllehet, tanainak quintessentiája, igazságos tanita.sainak méltányossága áthat minden józanul gondolkozó és erző, mások sorsával törődő keblet. Nem túlzásba vitt, de a józanész által és az emberi jogok teljes méltánylásával — tanait magáévá fogja tenni a társadalom, sőt mondhatjuk, ez a jövő problémája. A születés és rang eltörlése. (Ehelyett mindenki annyit ér, amennyit érővé magát teszi.) A teljes jogegyenlőség, a gyengék gyámolitása, jóléti intezmények által, a munka igazságos jutalmazása, fokozatos teherviselés, iskolázás, közegészségügy rendezése, ezek azok a megoldandó kérdések, amelyek célszerű, igazságos és méltányos megoldását ideális gondolkozású, altruista szellemű vezéreknek kell kézbe veniii s kiragadni a mostani vezetők kezeiből, akik telve üzleti ratfinériával, nem a köz érdekében irányítják a nagy munkástömegeket, de a saját önző céljaik kihasználására.