Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-11 / 29. szám

4 29-ik szám. JMyíritidék. 1915 április 11. Mezőgazdaságunk. Kausay Tibor kir. gazdasági felügyelő a csütörtökön tartott közigazgatási bizottsági ülésben számolt be mezőgazdaságunk jelenlegi viszonyának jelentését egész terjedelemben itt közöljük: A folytonos esőzések, mivel a gazdasági munkák megkezdését úgyszólván lehetetlenné tették, eddig a nagymérvű hadiszolgáltatások folytán előállott munkás és fogat hiányát, gaz­dáinknál éreztetni nem engedték, annál jobban fog most e hiány mutatkozni és ütött az utolsó óra a gazdasági munkák megkezdésére, mert, ha ezt az időjárás még tovább is hátráltatni fogja, a legnagyobb aggodalommal nézhetünk a jövőbe. Más években ilyenkor a tavasz rozs, tavasz buza, árpa, zab, gyenge zöld szála süt­kérezik már a tavaszi napsugárban és folyó évben pedig még április hó 8-án is, minden­fele még a homok birtokokon is vizet és sarat látunk és a tavaszi mezőgazdasági munkának, talán csak a magasabb homokokon láthatjuk nyomát. Ezen szomorú körülmény folytán, hálát adhatunk Istennek akkor is, ha gazdáink erejök minden megfeszítésével csak azt a területeket befogják tudni munkálni és vetni, melyek más években is bevettetnek arra, hogy hadviselésünk érdekében ma már minden talpalatnyit bevet­hessünk, sajnosan le kell mondanunk. A ké­sedelem hátrányos még azon szempontból is ma, hogy egymás segítségére gazdáink a munkálatokban alig lehetnek, megfogyatkozott iga és munkaerővel mindenkinek saját földjét kell megmunkálni és bevetni. Őszi vetéseink jól teleltek, azonban bár még pontos jelentések nem állanak rendelkezé­semre, azt hiszem nem nagyitok, ha az őszivel bevetett területek vizzel borított részét 30% ra becsülöm a mi vármegyénkben a normális ve­tési területet véve cirka 75000 kat. holdat tesz ki. Igy tudomásom van arról, hogy az egri főkáptalan Polgár község határában fekvő birtokában 10.000 kat. hold van vizzel borítva. Természetes, hogy ennek folytán az ősziekből tömeges kiszántások várhatók és evvel most számot kell vetnünk. Ezen kedvezőtlen időjárás káros hatással lesz megfogyatkozott állattállományunkra, a jószág későn lesz kihajtható és gazdáink kény­telenek lesznek ugy heverő igás jószágaikat — mivel zöld takarmány is későn lesz — szá­raz takarmányon tartani, ami már azért is nagy gondot fog adni gazdáinknak, mivel malmaink­ban korpa már nem kapható. Az erőtakarmá­nyokban mutatkozó hiány pótlása végett a mezőgazdaság takarmányszükségleteinek bizto­sítása érdekében a pénzügyminiszter ur folyó évi 26090 szám alatti rendeletével megengedte, hogy a gazdák cukorgyáraktól állataik takar­mányozására, denaturált állapotban adómentes nyers cukrot szerezhessenek be a felügyelőség­től kiállított utalvány ellenében. Ennek árát mm.-ként április hóban 27 korona 20 fillér, májusban 27 korona 40 fillér és junius hóban 27 korona 60 fillérben állapította meg és a rendelés egyelőre a Diószegi gazdaság cukor és szeszgyár r. t, diószegi, vagy a Stummer Károly cukorgyárak részvénytársaság nagyszombati cu­korgyárakban eszközölhető. A szabolcsmegyéi „Júlia" a kemecsei Haas­féle, a nyírbátori „Bóni" részvénytársaság és és a mándoki „Erzsébet" malomban levő korpa készlet a felügyelőség által a magyar királyi földmivelésügyi miniszter ur rendelete alapján lefoglaltatott, de ezek közül a miniszter ur még csak a Júlia malomban lefoglalt 40 mm. korpa felül intézkedett és azt a szabolcsvármegyei gazdasági egyesület tagjai részére 13 koronás métermázsánkénti árban átengedte. A felügyelőség a tenyészapaállatok vásár­lására nyújtott 35000 korona államsegélyt már felhasználta, abból 30 darab magyar, 50 darab simenthali bika és 7 darab tenyészkan osztatott ki községek és birtokosságok részére és hogy á még fennálló szükséglet kielégítést nyerhes­sen ujabb 15000 korona hitel engedélyezése végett tettem felterjesztést. A tenyészapaállatok gondozóinak jutalma­zására ez évben is 300 korona engedélyez­tetett. Mult hó 21-én tartatott meg a kisvárdai gazdakör évi tenyészbika vásárja, mely folyó évben, mint azt remélni is lehetett, a rendkí­vüli viszonyok folytán egyáltalában sikerültnek nem volt mondható. Felhajtatott 46 darab bika, melyből eladatott 18 darab 17700 kor, egyenkint tehát 981 korona 25 fillér átlag árban. A felügyelőség, tekintettel arra, hogy a tiszai járás kisgazdaközönsége a rossz utak és közlekedés miatt burgonyát eladni nem tudja, javaslatot lett a minisztériumnak a járásban lévő mennyiségű burgonya megvétele végett. Ennek folytán 145 waggon bevásárlásra nyertem felhatalmazást métermázsánkint 11 korona ár­ban. A vételárból mázsánként 6 koronát tehát összesen 8700 koronát a mennyiség lekötésénél mindjárt kifizettem, mig a többit pedig április hó 10-ig kell kifizetni. A burgonya, mivel ké­sőbbi szállításra véletett, az egyes községek vasúti állomásai mellett földeltetnek le. Az egész ügylet lebonyolításánál köszönettel emlek­szem meg a tiszai járás főszolgabirájának hathatós támogatásáról, annál is inkább, mert a folyamatban lévő szállításnál a mostani köz­lekedési viszonyok miatt jelen nem lehetek. Külömben felterjesztésemre az átvétel ellenőr­zése végett oda a minisztérium kiküldöttje ugy tudom már mégis érkezett. Végül jelentem, hogy a gazdasági tudó­sítók első jelentései e hó 8-án érkeznek be és a pontos adatok megszerzése végett a hadba­nult tudósítók helyettesítésére birtokosok kéret­tek fel. & vármegye képviselő-választói. Az országgyűlési képviselő-választóknak az 1915. évi március hó 31-ik napjától érvénnyel bírandó és az uj választói törvény szerint első­ízben egybeállított névjegyzéke véglegesen meg­állapítván, a végleges névjegyzékek hiteles pél­dányai március hó végén a magyar királyi belügyminisztor ur rendeletének megfelelőleg rendeltetési helyökre elküldettek. A vármegyei központi választmány illeté­kessége alá tartozó választókerületekben végle­gesen megállapított képviselő-választók száma: 1. A Icemecsei választókerületben: a demecseri szavazókörben ... 584 a gávai „ ... 919 az ibrányi „ ... 1087 a kemecsei „ ... 1079 a rakamazi „ ... 490 Összesen ... 4159 2. A kisvárdai választókerületben : a kisvárdai I. szavazókörben ... 1186 a kisvárdai II. , ... 683 a mándoki „ ... 1114 a tornyospálcai , ... 873 Összesen ... 3856 A nagykállói választókerületben: a balkányi szavazókörben ... 1209 1204 693 574 a nagykállói a nyiracsádi a nyirmihálydii Összesen ... 3680 A nyírbátori választókerületben: a nyirbaktai szavazókörben ... 849 1006 682 628 a nyírbátori a nyirtassi az ó fehértói Összesen ... 3165 A tiszai választókerületben: a büdszentmihályi szavazókőrben 667 a csobaji a polgári a tiszalöki 426 1165 3407 Az összes választók száma az 5 kerület­ben 18267. Ezzel szemben a képviselő-választók száma volt az 1914. évben : a nyirbogdányi választókerületben 2275 a kisvárdai „ 3777 a nagykállói „ 2598 a nyírbátori „ 2370 a tiszalöki „ 3453 Összesen 14453 tehát a szaporodás 20 százalékon felül. Nyíregyháza rendezett tanácsú városban összeiratott 3853 választó, az 1914. évben volt 3100 választó, összes választók száma tehát a törvényhatóság területén 22120, az összes la­kosság 7 százaléka, mig az 1913. évben az összes választók száma volt : 17553, szaporo­dást együttvéve 20 százalékon felül. Legtöbb választó íratott össze Polgár, Kis­várda, Nagykálló, Büdszentmihály, Nyírbátor községekben, Kisvárdán 800, Polgáron 100, a többiekben 600-on felül, legkevesebb Nvirib­rony, Zalkod, Nyirkércs és Magy községekben. Kevesbedett a választók száma: Kék, Fényes­litke, Szabolcsveresmart, Zsurk, Gyüre, Benk, Tiszamogyorós, Kisvarsány, Nyírlövő, Nyir­adony, Nyirlugos, Laskod, Ajak, Bessenyőd és Ófehértó községekben. Negyven éves jubileum. A kemecsei ref. egyház öröm-ünnepélye. A mai igen nehéz napokban, midőn a Haza lakóinak szivére, lelkére, oly sok gond, aggo­dalom, s fájó bánat nehezedik ; midőn azt hinné az ember, hogy a fásultság, a bizonytalan jö­vőtől való remegés, nem engedi kihajtani az emberi szívben a hála virágait, igazán feleme­lőleg hat a lélekre, midőn egy olyan szép, bensőségteljes ünnepélynek lehet szemtanuja, a minő f. évi április hó 5-én a kemecsai ref. templomban folyt le a délelőlti istentisztelet keretében. Éppen 40 esztendeje annak, hogy a deb­receni tanitóképezdéből, az 1875-ik év április 5-én, egy ifjú ember: Délczeg Sándor ment ki tanítónak és foglalta el ott nehéz, de magasz­tos pályáját. Azóta ott működik, mint kántor­tanító, most már a 3 tanerős iskolánál igaz­gató-tanitó is. Ha valaki megérdemli azt, hogy róla, mint a kultura munkásáról megemlékezzenek és az ő élete, működése szélesebb körben is köz­tudomásra hozassék, ugy azt Délczeg Sándor igazán megérdemli. Hiszen a 40 évi tanítói hivataloskodása ideje alatt, a legnagyobb buzgósággal, oda­adással és fáradhatatlan szorgalommal munkál­kodott, hogy az példaként, ragyogó példaként tündöklik a népnevelés munka mezején. És ő e tisztét felekezet külömbség nélkül, lelkiismeretesen teljesítette. Növendékei közül, akiket egy emberöltőn át tanított és nevelt — mert igazán nevelt: sokan kiválóan működnek, szerte e hazában az egyházi és a világi pályán. — Kertészeti előadás a város­házán. Ismételten felhívjuk olvasóink fi­gyelmét arra az előadásra, amelyet F. Szabó Sándor állami főkertész, a nagy­kállói földmives iskola kertészeti tanára vasárnap délután 3 órakor fog a város­háza nagytermében megtartani. Az elő­adáson bemutatás alá kerül a kézi ka­pálógép is, melynek segítségével egy kevésbbé erős férfi vagy nő, sőt egy 14—16 éves gyermek játszva végzi el 6—8 ember kapálást munkáját. Már pe­dig a kapás növények, mint a burgonya, tengeri stb. a gyakori kapálást sokszoro­san meghálálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom