Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-11 / 29. szám

29-ik szám. JMyíryxdék. A háború. (A „Nyírvidék" eredeti távirata.) Budapest, április 9. hivatalos. — Keleti-Beszkidek: Arcvonalon általában nyugalom van. Erdős Kárpátokban az ellenség arcvonal támadásait emberanyagainak legkíméletlenebb kihasználása mellett állandóan rohamokkal folytatja. Orosz holtesteknek és sebesülteknek valóságos dombjai jelzik orosz támadásoknak ágyúink és géppuskáink leghatásosabb tüze alatt álló területét. Tegnapi harcokban egyezerhatszáz sebesületlen oroszt elfogtunk. Többi arcvonalak egyikén sem fordult elő különös esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) (A „Nyirvidék* eredeti távirata.) Berlin, április 9. Nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: A teljesen rommá lett Drei Grachten Yser menti helységből a belgák ismét elutaztak. Két belga tiszt, százfőnyi legénység és két géppuska került eközben kezünkre. Válaszul arra, hogy az ellenség állásaink mögött levő helységeket bombázott, Reims városát, amelyben csapatok és ütegek nagy csoportosulását észleltük, gyújtógránáttal bombáztuk. Beau-Sejour majortól északra, LeMesniltől északnyugatra tegnap este a franciáktól több lövészárkot elragadtunk, két géppuskát zsákmányoltunk. Franciák két éjjeli visszafoglalási kísérlete sikertelen maradt. Az argonnei erdőségben meghiusult egy francia gyalogsági támadás, amelynek alkalmával a franciák ismételten bódító gázokat fejlesztő bombákat használtak. Maas és Mosel közti harcok fokozott hevességgel folytak tovább. A franciák ismét teljesen sikertelen támadás alkalmával legsúlyosabb veszteségeket szenTedtek. Veuvre síkon délelőtt és este eredménytelenül támadtak. Gombres mögötti Maas magaslat elfoglalása céljából állandóan újabb erőket küldtek harcba. Sclouse erdőből H.-Mihieltől északra ellenünk tört támadás állásaink előtt öszszeomlott. Aillyi erdőken lassan előre nyomulóban vagyunk. Apremonttól nyugatra a francia támadások tüzérségi tüzünkben megtörtek. Ezen helységtől északra, és északkeletre a támadás elkeseredett kézi tusára vezetett, amelyben a mi csapataink kerekedtek felül és az ellenséget vissza vetették. Franciáknak itt ellenünk intézett előretörései sikertelenek voltak. Bois de Pretrében sem nyertek a franciák tért. Az ellenségnek egy kísérlete, hogy az általunk elfoglalt Bezonyela grandé falut Chateau Salinstől délnyugatra elfoglalja, meghiusult. Suderkopfon elfogtuk a S34-ik francia ezrednek egy emberét, kinél dum-dum lövegek voltak. Hartmansveilerkopfon csak tüzérségi harc volt. Keleti hadszíntér: Kalvarjától keletre harcok fejlődtek, amelyek még nincsenek befejezve. Egyéb keleti arcvonalon nem történt. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) A „Nyirvidék" eredeti távirata. Konstantinápoly, április 8. A főhadiszállás következő kommünikét teszi közzé: Tegnap egy ellenséges hajóraj Enos melletti rakodótérre mintegy húsz lövést tett és azután a hajóraj egy része két csolnakon katonákat akart partra szállítani. A parti védősereg gyenge őrségei elegendők voltak az ellenség visszaverésére, az ellenséges hajóraj miután még egy házat néhány lövéssel bombázott, visszavonult anélkül, hogy kárt okozott volna. Több a hadszintérről nincs jelenteni való. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Milyenek az ellenségeink ? Immánuel Kant, a nálunk oly kevéssé ismert königsbergi bölcs, széleskörű vizsgálódásai közepette nem feledkezett meg az európai népek jellemvonásainak tanulmányozásáról sem s most, amikor úgyszólván az egész óvilág nemzetei farkasszemet néznek egymással, talán nem lesz érdektelen, hogy mit mondott ő a maga idejében a mi ellenségeinkről. A felfogása itt-ott elavult és ellenkezik a már azóta kiderített tényekkel, nagy vonásokban azonban zseniális megfigyelőképességre vallanak. *Az oroszokat — úgymond — a természetes ügyesség jellemzi, lángész hiányával; végzett növendékek ők, de sohasem mesterek s képtelenek az önkormányzatra épen úgy mint a lengyelek, mert az oroszok uralkodó nélküli államot akarnak, a lengyelek pedig valamennyien uralkodók akarnak lenni. Abbéli tévedése Kantnak, hogy az oroszok sohasem mesterek, az újabb korban megcáfolást nyert, hiszen csak Verescsaginra, Tschaikowskyra, meg Tolstojra kell hivatkoznunk, a festészet, zene és írásmüvészet három mesterére, akik világraszóló hírnévre tettek szert lángeszük révén s akiken kivül minden fáradság nélkül egy tucat orosz mestert találhatunk még. Az angol minden barátság kezdetén hideg és tartózkodó, az idegenekkel szemben pedig közömbös. Az udvariasságra nincs hajlama, de a tiszteletet mindenkitől megköveteli, amint ő is tisztelettel viseltetik mindenki iránt. Nem erőlködik, hogy elmés és finom legyen, de rendszerint értelmes és higgadt. Utánozni nem tud, de annál inkább ragaszkodik a saját ízléséhez s a mások ítéletével nem törődik. Nem olyan udvarias a nővel szemben, mint a francia, de sokkal nagyobb tiszteletet tanúsít iránta s a házasságban az angol nőnek korlátlan a tekintélye. Hihetetlen nagyságú jótékony alapítványokat létesít, de csak az angolok számára, az idegen azonban, aki elég szerencsétlen volt, hogy angol földön került szükségbe, a szemétdombon pusztulhat el csak azért, mert nem angolnak született. Láthatjuk tehát, hogy nagyon sikerült jellemzése ez a pár vonás az angolnak. Határozott karakter, ez kétségbevonhatailan, hiszen az angolok kezdettől fogva nagy gondot fordítanak az egyéni nevelésre és az elszigetelt jellemképzésre, de egyúttal tartózkodó a ridegségig még honfitársaival szemben is, akikért azonban szívesen hozza meg a legnagyobb áldozatot, 1915. április 11. 5 ellenben a kegyetlenségig önző az idegen fajtájú embertársaival szemben, akiket kutyába se vesz, mert azok nem angolok, tehát nem emberek. " A francia jómodorú, udvarias és szolgálatkész, állapítja meg Kant s erős érzékkel bír a morális szép iránt. Igen hamar bizalmas, tréfálkozó és az érintkezésben nyilt. Még magasztos érzései, amelyből nem kevés jutott a számára, a szép érzékének vannak alárendelve és erősségüket csak az utóbbival való megegyezésből nyerik. Nagyon szeret elmés lenni és ötlete kedvéért meggondolás nélkül fog valamicskét az igazságból feláldozni. Azonban ott, ahol az elmésségnek nincs helye, épen olyan alapos belátással rendelkezik, mint más népbeli. Hibája, hogy szeret merészet mondani, pedig ahhoz, hogy az igazságot elérjük, nem merészség, hanem óvatosság kell. A történelemben szereti az anekdotát, amihez nem hiányzik más, mint az, hogy kívánatos lenne, ha igaz lenne. A jó mondásnak sehol sincs olyan nagy értéke, mint a franciáknál, ahol mohón terjesztik és könyvekben megőrzik; mint a legfontosabb eseményt. Az a tárgy, amelyre leginkább vonatkoznak a francia nép érdemei és képességei, az a nő. Nem mintha itt jobban szeretnék, vagy becsülnék, mint máshol, hanem, mivel ő adja meg a legjobb alkalmat, hogy az elmésségnek, udvariasságnak és a jó modornak kedvelt tehetsége fényében mutatkozzék. A nő adja meg Franciaországban minden társaságban és érintkezésben a hangot. A francia ízlés szerint nem azt kell kérdezni: itthon van az úr, hanem itthon van az úrnő ? Ez a nagy körülrajongása a nőnek, már nem is megy tiszteletszámban, sőt Rousseau-val állithatjuk : hogy a nő a franciáknál sohasem egyéb, mint nagy gyermek. A francia a legfontosabb dolgokat tréfaként tárgyalja és csekélységekkel a legkomolyabban foglalkozik. Öreg korára is vidám dalokat énekel és amennyire képes, gáláns a nőkkel szemben. Általában véve a francia: szeretetreméltó. Ezeket egy ízig-vérig német tudós állapítja meg s a legrosszabb akarattal sem mondhatjuk, hogy tévedett. Olyan tárgyilagos és olyan elismerő kritikája ez a francia nép jellemének, hogy szinte azt hinnők, hogy németfrancia gyűlölet nincs is, ami körülbelül úgyis van. Hasonlítsuk össze a franciákról elmondottakat az angol nép jellemének összefoglalásával s azonnal meg fogjuk látai a háború okát. A francia és német nem gyűlölik egymást, csak legfeljebb a szomszédság szülte rossz viszony az, ami közöttük fennáll, sokkal inkább gyűlöletes minden német előtt a mindent angollá tenni akaró és más nemzetet lenéző, semmibesem vevő: John Bull. Amiket itt nagyobbrészt Kant szavaival (a Polgár Gyula dr. fordításában) elmondottunk ellenségeinkről, ezek faji sajátságainak tömör összegezését képezik. Mentesek a háború szította gyűlölettől, hiszen a haragszülte elferdítések úgysem változtathatnának a tényleges állapoton. De nem is a mi véleményünk ez, hanem Kanté, aki hosszas vizsgálódás és közvetlen tapasztalatok útján jutott ezen ismeretek birtokába. Diogenes. - A Vörös Félhold jelvényei. A Vörös Félhold művészi kivitelű jelvényei iránt országszerte nagy érdeklődés mutatkozik. Miután technikailag lehetetlen minden egyes érdeklődőnek az általa kívánt példányt postán elküldeni, ennélfogva az Országos Bizottság, mely Budapesten az országházban székel, kéri vidéki városaink hazafias kereskedőit, hogy megfelelő mennyiségű jelvényt a bizottság utján beszerezvén, ők vállalkozzanak azoknak kiszolgálására, akik a török-magyar testvériségnek ezt a szép jelvényét feltűzni óhajtják. A bizottság öt kilóig terjedő postacsomagban bérmentve küld jelvényeket mindenkinek, aki a kért menyiségnek darabonkint egy korona árát előre beküldi.