Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-08 / 28. szám

6 28-ik szám. 1915. április 8. közölt statisztikából azt láthattuk, hogy a katonák a megerőltető testi igénybevétel dacára is inkább komolyabb, mélyebb, az elmét jobban lekötő ol­vasmányokhoz folyamodnak. Ha a mi magyar ka­tonáinknál próbáljuk összeállítani a megfigyelések eredményét, akkor is azt vesszük észre, hogy a szépirodalmat is eléggé megbecsülik ugyan, odafönn a lövészárkokban, de még jobban szeretik a klassziku­sokat, a . népszerű természettudományokat és az egyéb értékes, elgondolkodásra serkentő, komoly olvasnivalókat. A legeredetibb módon kapnak kedvet katonáink az ilyen munkák megrendelésére. Igy pél­dául a muszkák ellen harcoló katonák közül már jó néhány hozatta meg a Világegyetem működé­sének a Műveltség Könyvtárában megjelent ismer­tetését. De a háborús irodalom is keresett élvezet a lövészárkokban. Sven Hédin 1 koronás könyve az Egy harcban álló nemzet rendkívül népszerű lett. LiUencron: Háborús novellái és Fényes László páratlan könyve a szerbiai harctérről is nagyon kapósak. A magyar faji és nemzeti érzés is jelentkezik kimélyülten. Harcoló katonák is ér­deklődtek Vámbér y mostanában sokat vitatott posthumus könyve iránt a magyarság eredetéről. Nagy az érdeklődés az idegen nyelvek iránt Sokan most hozatnak szótárakat, nyelvkönyveket. Szóval a sok megpróbáltatás nem ártott meg fiaink szellemi munkaképességének, s a nélkülözések közepette nem mondanak le a lélek táplálékáról, a könyvről. Ör­vendetes jelenség ez, mert a2t sejteti, hogy a vi­tézség erőpróbái után komolyabban, bátrabban, élén­kebben fogunk nekimenni a kultura nagy feladata­inak is. m n. yiii ii w% ii Mro wii mmMmmmmmmmimn tmm Állategészségügy. A takonykór. A takonykór a lovaknak, a szamaraknak és az öszvéreknek gyógyíthatatlan, ragadós betegsége, mely az emberekre is átragad. A takonykórt a beteg állatok orrából és a test egyes részein fejlődő fekélyekből ki­ürülő váladék terjeszti, mely a betegség ragály­anyagát tartalmazza. A befertőzés oly módon történik, hogy a betegek váladéka takarmánnyal, ivóvízzel, az alomból, beszennyezett szerszámokról, vagy tisztitó eszközökről stb. más állat testébe kerül. A takonykór tünetei a következők : Az állat egyik, vagy mindkét orrnyilasából kifolyás, a mely kezdetben fehér, később gennyes, sárgás vagy zöldes szinü s néha vérrel kevert. — Az orrban apró göbök (csomók) és kisebb nagyobb fekélyek, vagy a begyógyult fekélyek helyén hegek láthatók. Az állatti mirigyek azon az oldalon, a melyiken orrfolyás van megduzzadtak. A mirigy kezdetben tömött, később szívósabb, dudorza­tos, nem fájdalmas, néha a bőrrel, vagy az álcsonttal összenő és csak ritkán gennyed el. Néha a lábakon, a mellkas, vagy a has oldalán a bőrben és a bőr alatt borsó egész dió nagyságú csomók keletkeznek, a melyek később megpuhulnak és feltörnek s az igy keletkezett fekélyekből sárgás szürke nyúlós, többnyire véres váladék örül. Az ilyen fekélyek vagy egyáltalán nem, vagy csak igen lassan és nehezen gyógyulnak. Egyes esetekben főleg a mellkas és has alján nagy duzzanatok kelet­keznek és ritkán egy vagy több lább erősen megdagad. Az emiitett tüneteken kivül lázt, étvágy­talanságot, köhögést, nehéz lélegzést és orr­vérzést is lehet észlelni a lassú lefolyású ese­teknél pedig az állatok nagyon le is lesová­nyodnak. — A takonykórnak azt az alakját, a mikor a tünetek az orrban mutatkoznak orr­takonykórnak, a mikor pedig a bőr betegszik meg, bőrtakonykórnak (bőrféregnek) nevezik. A takonykóros állatot nem szabad gyó­gyítani, mert ez a betegség nem gógyitható és emberekre is átragad. Ha valaki takonykórra utaló tüneteket észlel, arról azonnal jelentést kell tenni a községi elöljáróságnak. A rühkór. A rühkór ragadós bőrbetegség, a melyet apró — szabadszemmel alig látható — állat­kák a rühatkák okoznak. A rühkór vagy ugy terjed, hogy az atkák a beteg állattal való érintkezés alkalmával mennek át az egészséges állatra, vagy pedig tárgyakkal, takaróval, tisz­titó eszközökkel viszik át az egészséges ál­latokra. A rühkór a leggyakrabban a fejefl, nya­kon, a szügyön, vagy a nyeregtájon kezdődik, onnan azután ha nem gyógyítják, tovább ter­jed az egész testre. A rühkór tünetei a következők: A betegség viszketéssel kezdődik. A lovak a beteg test­részüket dörzsölik., harapdálják. Azután a szőr alatt egymás mellett kis apró göbök és hólya­gok lépnek fel. Ezek felett a bőr kihull és a beteg bőrrészleten pörk képződik. A kopasz helyek, ha az állatot nem gyógyítják, folyton nagyobbodnak és a szőrtől fosztott beteg bőr később megvastagodik és megráncosodik. Ha valaki rühkórra gyanús tüneteket ész­lel, arról azonnal jelentést kell tenni a köz­ségi elöljáróságnak és a rühes lovat, szamarat, vagy öszvért, az állatbirtokosa a törvény értel­mében állatorvossal köteles gyógykezeltetni. — Vasúti menetrend a debreceni üzletvezetőség vonalain. Március 19 és 20-ika közötti éjféltől a debreceni üzlet­vezetőség összes vonalain a következő vo­natok vannak forgalomban : Nyíregyházáról indulnak: Szerencs-felé reggel 7 1 0, este 9I£. Debrecen-f^lé éjjel 1*2­Csap-felé d, e, 11«. Mátészalka-felé este 812 Vásárosnamény-felé este 822 Polgár felé este 622­Nyíradony-felé este 7ü, Nyíregyházára érkeznek: Szerencs-feló'l reggel 6" este 82*. Debrecen-felől d. e. io»>. Csap-felől éjjel 1221. Mátészalia-felől reggel 6 0 5. Yásáro namény-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Nylradony-felől reggel 6 5 1. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. 597/915. sz. Rakamaz község elöljárósá ga. Árverési hirdetmény. Rakamaz község alulírott elöljárósága a képviselőtestület felhatalmazása alapján ezennel közhírré teszi, hogy a Rakamaz község tulajdonát képező országos és hetivásáron szedhető vásárvámszedési jo­gát az 1915. évi április hó 20-án délelőtt a községháza tanácstermé­ben megtartandó nyilvános árverésen egy év tartamára bérbe fogja adni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a főjegyzői irodában megtekinthetők. Rakamaz, 1915. április hó 2. Szmrecsányi s. k , Ling Béla s k, helyettes főjegyző. 103-2-1 helyettes főbiró. Apró hirdetések. gpW Apróhirdetés után érdeklődőknek csak válaszbélyeg vagy levelezőlap bekül­dése mellett válaszolhatunk. Legjobb a Hoffraann-féle pörkölt kávé. 37-?-3 Eladó há?. Egy három szoba, konyha, élés­kamra, pince stb. mellékhelyiségekből álló ház eladó. Értekezhetni lehet Vásártérkőz 11. sz. r. Négy szobából álló lakás minden tartozékkal Szar>as-ntra 13. 87ám alatt májns 1-ére kiadó. 11 Egy csinosan bebutorozott különbejáratu szoba ki­adó. Kossuth-tér. 9. 20-3- 1 Eladrt egy külső és egy belső bolt ajtó. Rózsa-utca 42. 23-2—1 Csinos barna leány ismeretségét keresem. Levelek .Barna" jeligével pályaudvari postára cimzendők. 2211 Sanaforium Nyíregyháza, Káliai-u. 42 Telefon sz. 134 Telefon sz. 134 Sebészeti, szülészeti, nőgyógyászati és belgyógyászati betegek részére (fertőző betegek kivételével). Orvosi laboratc-rrum. Röntgenezés. Wassermann vizsqálat. Diatás kúrák. Külön szobák. Teljes ellátás. Mérsékelt árak. Orvosi rendelés délután 2—4-ig. Beteg-felvétel egé'-.z nap. — Állandó orvosi felügyelet. Vezető orvosok: Dr. Klekner Károly kórh. sebész fő­orvos, Dr. Spányi Géza orvos. 149 j holdas különálló szőlőtelep egy, esetleg 2 da­rabban, lakóház és melléképületekkel, felszereléssel, pince és berendezéssel sza­bad kézből eladó. Cim a Kiadóhivatalban. 58--t BHtB9KHMHnntMMMMIi<9HHMP8t í fl g Ezüst-éremmel és díszoklevéllel kitüntetv e ^ I GABULYA MIHÁLY! | villaoyeröre beréndezett ruhafestő, vegy- ^ | tisztnő, gőzmosó és plissérozó intézete, g Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 13. szám. | L I" I I 8 I E Ruhákat vegyileg tisztit. GyászrÉátcat 12 óra alatt fest. Gallér és feltM 5 nap alatt mos. Többféle nagyságig álló és fekvő plissé­ket 1—2 óra alatt püsseroz. 303 I E E I 1 Telefon szám 248. I I I I I I I I t I X Nyomatott Jóba Elek laptulajdonos könyvnyomdájában Nyíregyházán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom