Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-04-11 / 29. szám
• Nyíregyháza, 1915. április 11. Vasárnap XXXVI. évfolyam, 29. szám. A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Arany és ezüst hev er millió és millió széles Magyarországon elzárt fiókokban, láda-fiában, tűzálló szekrények mélyén. Talán még több az elrejtett papírpénz. Mind a kétféle pénz elrejtése, a forgalomból való kivonása, tétlenségre való kárhoztatása bénitólag hat egész állami mivoltunkra, hatással van a drágaságra, sőt kihatással van nehéz, nagy küzdelmünk kimenetelére is. Nem értik meg a kicsinyhitűek — sőt talán mert nem birják megérteni a pénz elvonásának következményeit, — azért rejtik el azt ládafiákba, — hogy ellenségeinkkel szövetkezik, mindenki, a ki bármily uton és módon, bármily kismértékben is megnehezíti most a magyar állam pénzügyi és közgazdasági viszonyait. És főleg a nemes ércek tétlenségre való kárhoztatása bűnös tudatlanság mai napság. Németországban ezen a téren is fönségesen nyilatkozik meg a polgárok odaadása. Nincs ott eldugott pénz! S ha felesleg van, az is csak volt! Hadikölcsönben fekszik minden felesleges és értékes márka. Azonban nálunk, milliók feküsznek még arany és ezüst érmekben, régi pénzekben is — talán már el is felejtve egyesek, nagyon sokak elzárt fiókjainak elrejtett, sőt elfelejtett zugaiban. Ezeket a nemes ércdarabokat, érmeket és régi pénzeket hozzuk legalább napvilágra! Pihentek már eleget, vegyenek most részt ádáz ellenségeink elleni harcban. Váltsuk be érmeinket! Minden darabhoz fűződik valami emlék, valami büszkeség, valami kitüntetés, de most félre az ilyen emberi és érzelmi motivomokkal. A nemes fém minden állam éltető napsugara. Kiki igyekezzen minél fényesebben megragyogtatni a hazaszeretet éltető napját, hogy azok Magyarországra megváltó sugarakat árasszanak ! Közigazgatási bizottsági iilés. A vármegyei közigazgatási bizottság csütörtökön délelőtt tartotta rendes havi ülését dr. Üjfalussy Dezső főispán elnöklésével. Jelen voltak: Dr. Üjfalussy Dezső főispán, elnök, Mikecz István h. főjegyző, dr. Kausay Ödön vármegyei másodfőjegyző, Dobos László aljegyző, dr. Szesztay Zoltán tb. tiszti főügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, dr. Dohnál József vármegyei tiszti-főorvos, Sefcsik József pénzügyigazgató, Wilt György királyi tanfelügyelő, Füsty Antal királyi ügyész, Hoffmann Sándor királyi főmérnök, Nánássy Andor, dr. Járossy Sándor, Haas Ignácz bizottsági tagok : Mikecz István h. főjegyző a közigazgatás körében március hóban előfordult eseményekről jelentéséből közöljük az alábbiakat: A tavasznyitó március, — az Urnák ez örökké emlékezetes esztendejében — nem hozta meg nekünk az ő szokásos örömeit. A természetben a közelgő tavasz enyhe derűje helyett szakadatlan havazások, majd folyton tartó esőzések és téliesen kemény hideg időjárás tették zordonná e máskor oly kedves hónapot, mely egyébként sem hozott örömet, megkönnyebbülést és nyugalmat a háborútól elkínzott emberiségnek. Nehéz szívvel ünnepeltük ez esztendőben Március idusát is. Máskor a szent emlékek, hazafias bizakodás, az elért eredmények s egy szebb jövő nyiltán érzett boldog örömünnepe volt e nap: most elborultan mered tekintetünk a szürke felhőkön át Kárpátjaink felé, hol hős katonáink ugyanazon harctereken s ugyanazzal az ellenséggel vívják hősiesen az emberiség legnagyobb és legvéresebb csatáit, amely ellenség 66 évvel ezelőtt ugyanitt segített a maga túlerejével reá rakni nemzetünk testére a rabbilincseket. Most 66 év multán ismét itt hullámzik e nép vadhordáival határainkon, fenyegetve mind azt a szépet, dicsőt és nagyot, amit ez a sokat szenvedett nemzet — rabbilincseit lerázva — azóta ujjá alkotott. E máskor rügy fakasztó hónap fagyasztotta le háborús reményeinknek egy életteljes virágát Przemysl vára elestével, mely dicsőségesen s nem az ellenség, hanem az eleség hiánya következtében, az éhség hatalma által legyőzve jutott orosz kézre. És ha e végtelenül elszomorító hír vételekor megriadva állt is meg, gondolkozásunk és minden érzésünk, s ha fáj is szivünknek a Monarchia e hatalmas erősségének és véle együtt oly sok derék honfitársunknak orosz kézre jutása, mégis hazafiságunk fanatizmusával hisszük, hogy amint Nagypéntek minden gyászát felváltja a közeli feltámadás boldog és biztos reménye, épen ugy fogják halálfélelmet nem ismerő katonáink a minden emberi fogalmat felülmúló küzdelem küzdelemből izgazságos, szent ügyünk mocsoktalan zászlóját diadalra vinni. Amikor pedig a magyar nemzet ezer éves hadierénye igy megújhodva világraszóló dicsőséget szerez nekünk, amikor a mi ereink a csatasorban áldozzák vérüket és életüket, s mikor a nemzet oltárán napról-napra szent áldozat gyanánt semmisül meg az élet, a vagyon és családi élet boldogsága egyaránt, akkor a háttérben a társadalom gaz parazitái felütik fejüket, s üzletet csinálnak mind ebből a nyomorúságból és gyászból s illetéktelen hasznot harácsolva veszélyeztetik a hadsereg működési képességét, nehéz küzdelmeink sikereit és a haza becsületét, — de él bennem a hit, hogy az a méltó felháborodás, mely a leleplezett gonosztevők nyomán fakadt, nem szalmaláng, de pusztító tűz lesz, melyben megsemmisülnek azok, kik a rothadás gombáit ültették el a nemzet élő testébe. Népfelkelő szemle. Az 1873—1877 évi születésű népfelkelők szemléje is elrendeltetvén, a szemle napokat az illetékes parancsnokságokkal egyetértőleg a következő napokra állapitottam meg: a dadai alsó járásban április 19—20-ik napjain, a dadai felső , „ 21-ik a nyírbogdányi , , 14—15-ik „ a kisvárdai „ „ 12—13-ik , a tiszalöki , „ 10-ik , a nagykállói „ „ 19—20-ik „ a nyírbaktai , „ 21-ik „ a nyírbátori a „ 17-ik , a ligetaljai „ „ 23-ik , Nyíregyháza rt. városban április hó 16—17-ik napjain. A bemutató szemlék a járási székhelyeken fognak megtartatni. Katonák szabadsága. A mezőgazdasági üzemerőnk zavartalan fenntartásához szükséges gazdasági munkáknak Nyíregyházi Cementárúipar Részvénytársasá Szabolcsvármegye legrégibb Cementárú és Műkőgyára Építési vállalat. Széehenyi-út 19. Sürgönyeim: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72 ^ Kérjen ajánlaté' 266-50 Telefen szám 104. Pontos címre kérjük figyelni. ^ f17" BBBBBB BBBBBBOA B'B«BBBBB É'sjaB* 3 A
