Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-01-14 / 4. szám
Nyíregyháza, 1915. január 14. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 4. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egét: évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak féhár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A Turpyev regények elegáns tábornokjai, akik Baden-Badenben és Olaszországban morzsolják le életük ragyogóan unalmas és fényűző életük üres óráit, akikről Írójuk a legsötétebb megvetés hangján ir, most a katonák millióit dirigálják az északi harctér ingoványos mezőségein. Kényelmes, uri életmódjukat minden bizonynyal fel kellett cserélni egy hányt-vetett, zaklatott életmód minden keserűségével, s ők, akik eddig a pétervári főúri szalonok tükörsima parkettjein hódították az orosz hercegnőket, most Párisból hozatott nőkkel kénytelenek beérni. Ezekről a tábornokokról és általában az orosz főúri élet ürességéről különösen merész hangon ir Turgenyer a Füst cimü regényében. Az orosz népjogokon még a tábornokok lakkcsizmái taposnak és kerut (kancsuka) még most is ott sötétlik minden orosz paraszt feje fölött. Az orosz főúr műveltsége és az orosz muzsik tompa lelke között óriási a távolság, s ki tudja megmondani, ki tudja kiismerni ennek a mammuth országnak az alapvető betegségeit, amelyek mindenesetre ebből az óriási különbségből származnak. Az orosz-birodalom népei között még akadnak bálványimádók, mig a Máramarosszigeten járt orosz tábornok Tscháikcwsky-románcot játszott a harácsolt zongorán, s minden valószínűség szerint egyébbirányú műveltsége is magas nívón állhatott. H a az orosz politikusok megtudnák találni az okát annak, hogy egy ilyen hatalmas és abszolút népességű ország erejét miért nem tudják kihasználni, akkor bizonyára sokkal félelmetesebb ellenséggel állanánk szemben, mint most. Egy jól szervezett állam polgárai azzal az öntudattal mennek háborúba, hogy ők, bármily nevetségesnek hangzik is, kultúrmissiót teljesítenek, egy jobb jövő érdekében áldozzák föl életüket. Egy olyan állam polgárai azonban, akik csak akkor tudják meg, hogy háborúban vannak, mikor már az ellenséges ütegek megszólalnak, ahol a tűzvonal háta mögött gépfegyverek biztosítják a gyáva visszavonulás lehetetlenségét, ha még olyan nagy számmal tömöi ülnek is, hogy lehengereljék az igazi kultúra virágos mezőit, nem lehetnek veszedelmesek ránk nézve. . Nem kell ehhez az ellenség lebecsülése, elég, ha az elmúlt hónapok eredményeire gondolunk. Ha egy fél esztendeig fel tudtuk tartóztatni a félelmetesnek hitt muszka ármádiát, akkor nyugodt lélekkel nézhetünk a jövőbe. Mikor Turgenyev megrajzolta Rátmirov tábornok és társainak alakját, bizonyára nem gondolt arra, hogy valamikor milyen szempontból fogjuk vizsgálni az ő irói kvalitásait és hivatottságát. Ö észrevette, sejtette, hogy hol rágja a szú az államépület gerendáit, de teljes nyíltsággal nem emelhette föl a szavát, mert Oroszországban nagyon gyakran megesik, hogy egy kétfógatu, csengős trojka áll meg a ház előtt, aminek a folytatása azután egy kis sétaszánkázás Szibéria-felé, ahonnan pedig ritkán van visszatérés. A vasúti menetrend. Az utóbbi napokban a vasúti menetrend két izben is megváltozott. Mig a 8. és 9-ike közötti éjjelen csak a polgári forgalomban közlekedő vonatok megszorítását rendelték el, addig 10-ikétől kezdve egyes vonalakon a polgári forgalmat végleg beszüntették és a háború elején érvényben volt hadi menetrendet léptették életbe. Ez a hirtelen megváltoztatás az oka annak, hogy a f. hó 10-iki számunkban közölt menetrend már lapunk megjelenésének napján sem volt érvényben és bár a változásról tudtunk, arról olvasóinkat nem volt módunkban idejekorán értesíteni. Tekintettel arra, hogy szerkesztőségünk a menetrend változásáról kellő időben értesül, a menetrendet illető tudnivalókkal szívesen állunk telefonon olvasóink rendelkezésére. Bár az alább közölt menetrend előreláthatólag hosszabb időn át érvényben fog maradni, mégis tanácsosnak tartanok, ha olvasóink elutazásuk előtt a menetrend esetleges megváltoztatásáról nálunk informálódnának. Jelenleg a nyíregyháza—debrecen—• püspökladány—budapesti, a nyíregyháza— csap—ungvár—nagybereznai, a szerencs— miskolc—budapesti, és a szerencs—sátoraljaulyhely—munkács—szolyva-hársfalvai vonalakon a hadi menetrend, a Nyíregyházáról elágazó többi vonalakon pedig a korlátolt polgári menetrend van érvényben. Ezt azért tartjuk szükségesnek megemlíteni, mert a hadi menetrenddel biró vonalakon csakis igazolvány/?ya/lehet utazni. A mentrend a következő: Nyíregyházáról indúl: Szerencs-felé reggel 7 1 0 és este 912 Debreczen-felé reggel 8 5 5 és éjjel 122Z (Mindkét, vonat közvetlen postavonat Budapestre, odaérkezik 20—21 órás menetidő után reggel 5 2 0, illetve este 92Z~kor.) Csap-Ungvár-felé reggel 8 35 Csap—Munkács-felé este 622 Mátészalka-felé este 8£2 Vásárosnamény felé este 822 Polgár-felé este 622 Nyíradony-felé este 71! Nyíregyházára érliezik ? Szerencs-felől reggel 6 4 7 és este 822 Debreczen-felől reggel 7 1 8, d. u. 5 42 (Mindkét vonat közvetlen postavonat Budapestről, indul onnan 10 1 5-kor d. e., illetve 1022-kor este.) Csap—Ungvár-felől éjjel 1022 Csap—Munkács-felől reggel 7 39 Mátészalka-felől reggel 6 05 Vásárosnamény-felől reggel 6 30 Polgár felől reggeli Nyíradony-felől reggel 6 3 7. Kikkel és miért? A reánk kényszeritett nagy háború, titáni harcunk, hősi küzdelmünk, csak akkor bontakozik ki előttünk a maga igazi fenséges nagyságában, ha megismerkedünk ellenségeinkkel, s ha felismerjük küzdelmünkben, szükséges győzelmünk bekövetkezésének ama okait, melyek az emberiség haladásának szempontjából a mi nagy háborúnk sikeres befejezéséhez fűződnek. Mi, akik átéljük e világborzalmakat, akik most küzködünk tengernyi megpróbáltatások népeket elsodró, szörnyű árjában, ha tudjuk is — még sem tudjuk teljesen megérteni e vészteljes nagy idők igazi súlyát, igazi nagyságát. Ha tudjuk is, még sem tudjuk igazán, hogy mi az: nekünk győzni. Tudjuk, hogy ez nagy dolog, bizunk abban hogy ez így lesz, de nem tudjuk bizalmunk oka miértjét teljesen definiálói és nem tudjuk definiálni azt a „nagy'-ot, hogy milyen nagyon kell, hogy győzzünk és, hogy milyen nagy dolog győzni! A biztos tudatok helyett valami nagy megértés-féle él a lelkeinkben, amely egyenesen érezteti velünk a történelmi idők nagyságát, s amely érzés teljesen megnyugtat és kárpótol bennünket a hiányzó biztos tudatokért. Miért ? • Ezen a „miért"-en fekszik e nagy idők minden súlya, minden nagysága. És győzelmes harcaink után ez a miért fogja az utánunk jövő ember generációk lelkeit hevíteni és az e körül támadt mély történelmi kutatások, irodalmi viták, a most lejátszódó történelmi tények s az eztán következő új megismerések fogják csak kellő nagyságára emelni e kor véres napjait, melynek mi élő szereplői vagyunk. De hagyjuk ezt. Bízzunk továbbra is a mi győzelmünkben és álljunk meg ellenségeinknél és vonjunk párhuzamot közöttük és magunk között, hogy megismerjük jobban a mi nagy háborúnkat s hogy titáni harcunk, hősies küzdelmünk előttünk álljon a maga igazi fenséges nagyságában. Ha az ellenünk indult ellenség-áradat számbeli túlsúlyát látjuk, ha belepillantunk a számok közé s előttünk állanak összegezve a különkülön is imponáló egységek s ha magunk élé képzeljük Anglia 1 ....... 46.400,000 Belgium 7.516,730 Franciaország 2 39,601,509 Japánbirodalom 3 .... 52.985,400 Montenegro 4 2,922,000 Szerbia 5 2.022,058 és az Oroszbirodalom . . 167.003,400 összesen tehát a velünk harcban álló államok 316,659,097 ellenséges emberét Ausztria-Magyarország . . 51.709,597 a Németbirodalom .... 66.500,000 a Törökbirodalom 6 . . 39,800,000 és Perzsia 9.500,000 összesen tehát: 197,509,597 emberével szemben 2 A gyarmatlakosság számainak mennyisége itt nem szerepel. 3 Nem számítva ide Koreát, Kwantung fél-, valamint Farmosa és Sachalin szigeteket, melyek lakosságával együtt a birodalom lakosságának száma: 71.704,700 lélek. 4, 6 A madyar királyi földmivelésügyi minisztérium által 1914 áprils hóban kiadott statisztikai kimutatásokban a lakosság mennyiségére nézve a Balkánháboru előtti számok szerepelnek. 6 Előbb emiitett forrásunkba a Balkán háború o,ko; zavarok miatt biztos számokat felvenni nem lehetett így régebbi adatokra támaszkodunk, melyek azonban körülbelül megfelelnek a lakosok mai számának.
