Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-30 / 61. szám

% zelgő háborúnak izgalma valósággal lázba ejtette, s végig dördült az utcán a kiál­tás : éljen a király, éljen a hadsereg ! * * * A közönségnek első lelkes tüntetése, szom­batról vasárnapra virradó éjjel játszódott le, a Korona kávéházban s később a Kossuth-téren. Mindenki érezte, hogy történelmi pillanatok következnek, s a Kossuth-téren összegyűlt tömeg lelkes hangulatban várta a további hír­adásokat. Éjfél tájban érkezett meg a sajtó­irodának hivatalos távirata, amely közölte, hogy a szerb válaszjegyzék nem volt elfogad­ható, s a monarkia jogainak és érdekének vé­delmében kénytelen a fegyverek erejéhez folya­modni. . A távirati iroda értesítését nemsokára egy ujabb távirati értesítés követte, mely arról számolt be, hogy a szerb vezérkar főnökét a törökök és a bulgárok ellen vivott ütközetek diadalmas hősét: Putnik tábornokot, Buda­pesten útjában feltartóztatták, s foglyul ejtették. A táviratok felolvasását és közhirrétételét leírhatatlan lelkesedés követte. Felszakadt a lelkeket megülő bizonytalanságnak érzete, s ez ünnepélyes percben szegény és gazdafg katona és polgár egy közös vágyakozásnak mindeneket betöltő érzésében egyesült: meg kell védeni a hazát s vissza kell adni a polgárok millióinak s meggyötört öreg királyunknak elrablott nyu­galmát! Az óriási tömeg a következő percekben mintegy varázsütésre a Kossuth-térre indult, fáklyák és zászlók kerültek elő, cigányzene kí­sérete mellett órák hosszan át énekelte az egész közönség a himnuszt, a szózatot s a Rákóczi indulót. Fáklyásmenet a háború mellett. Lázban égő arcú emberek, lelkesedve, ökölbe szorított kézzel járják a várost, tárgyal­ják az ujabb és ujabb eseményeket. Sehol semmi nyoma a félelemnek, az elkeseredésnek, mindenütt lelkes önbizalom. A szombati tünte­tés hétfő este újra megismétlődöt. Az Iparos ifjak Egylete vasárnap engedélyt kért egy tüntető felvonulásra, amely nyolc órakor este indult ki a városháza udvaráról. Fáklyákkal, cigányzenével a Kossuth-szobor elé vonultak, elénekelték a Kossuth-nótát, majd a kert körül, a Széchenyi-utcán a Vármegye­háza elé vonultak, miközben a Rákóczi indulót, Kossuth nótát, Himnuszt, Szózatot énekelték és lelkesen éltették a királyt, az uj trónörököst, a hadsereget, a háborút és hangos kifakadásokat hallattak Szerbia ellen. Ujfalussy Dszsö dr. főispán lakása előtt megállt a tömeg, éltették a főispánt, a cigányok tust húztak, majd a menet tovább vonult vissza a Kossuth szoborhoz, ahol Pröhle Vilmos dr. tanár a sok ezernyi tömegnek magas röptű, lelkesítő beszédet mondott, amelyben a háború mellett foglalt állást. A nyíregyházi népfelkelőkhöz! A mozgósítási hírekkel kapcsolatban a nyíregyházi népfölkelők között is állandó nagy izgalom uralkodik. A honvédelmi miniszter utasítására a polgármesteri hivatal a következő hirdetményt tette közzé a városban: Őfelsége a népfölkelésnek a hon­védelem érdekei által megkövetelt mérvben való felhívását elrendelte. A vármegye, illetve a járás (város) területéről a népfölkelésre kötele­zettek közül egyelőre csak azok kötelesek bevonulni, kik behivó­;jegyet kapnak. Kedden elnapolták a képviselőházat. Beöthy Pál alelnök féltizenegykor óriási érdeklődés mellett nyitotta meg a képviselőház ülését, amelyen a kormány valamennyi tagja jelen van. Tissa István gróf miniszterelnök benyúj­totta a kormány jelentését a kivételes intéz­kedések megtételéről, ami szükségképpen fel­függeszti a Ház tevékenységét. Konstatálja a miniszterelnök, hogy azok a nemzetiségi nyug­talankodó hirek, amelyek bűnös, vétkes könnyel­műséggel terjesztettek,^nem igazak. Gondosko­dunk — mondta a miniszterelnök — a nyuga­lom, a rend fentartásáról, majd avval fejezte be beszédét, hogy a háborúnak csak a nemzet és a monarchia jövőjének, érdekeinek biztosí­tásával kell véget érnie. Apponyi Albert gróf az ellenzéki pártok nevében beszélt s hangsúlyozta, hogy a leszá­molás kikerülhetetlen. Égy érzés irányit min­denkit, hogy akciónkat siker kisérje. A nemzet reméli, hogy a harc szük térre lesz szorítva, de ha csalódnánk^ semmitől sem riadunk vissza, bízva szövetségeseinkben. Ugy a Tisza, mint Apponyi beszédét nagy, viharos és általános taps követte, majd a mi­niszterelnök átnyújtja a képviselőházat elna­poló királyi kéziratot, amelynek fölolvasása után az elnök a királyt éltette. A főrendiház a háború mellett. Budapest, julius 28. Báró Jósika Samu, a főrendiház elnöke déli 12 órakor nyitotta meg a főrendiház ülését. Bemutatja a legfelsőbb kéziratot a Ház elnapolásáról. Csernoch János hercegprímás állott fel ez­után szólásra és Iáten oltalmát kéri a királyra és a hadseregre. Budapestre készül a király. Udvari körökben elterjedt hirek szerint Őfelsége a legközelebbi napokban Budapestre utazik. Búcsú a huszároktól. Az az. óriási, mindent magával ragadó lel­kesedés, amely a mozgósítás első híre óta uralja az egyes és a tömeg lelkét, megható és impozáns tüntetésben nyilvánult meg hétfőn este és egész éjjel a nyíregyházi polgárság részéről. A hivatalos cime a tüntető felvonulás­nak a búcsúzás volt: behívott katonák búcsú* zása az itthonmaradottaklól, de a valóságban ez a búcsúzás egy ujjongó, örömmámorban uszó, lelkesült tömeg tüntető helyeslése volt a háború mellett, amit soha lelkesebb, megértőbb tömeg őszintébben, spontábban, egyetértőbben nem ünnepelt, mint az a mintegy tízezer főnyi tömeg, a mely este 9 órától a késő éjjeli órákig járta be az utcákat fáklyafénnyel, lam­pionokkaJ és cigányzeneszó mellett. Dr. Konthy Gyula lelkeket túzesitő harci riadója és a tö­megből kivált önkéntes diák-szónok lelkesítő beszéde után a néptenger hatalmas szózata Nagy Akos, a legnépszerűbb alezredest állította a Kossuth-szobor talapzata alá. A nyíregyházi önkéntes-tűzoltók laktanyá­jából indult meg a tömeg, ahol hat behívott bajtárstól búcsúztak a még fegyerbe nem szó­lítottak. A város polgársága elébe ment a tűz­oltóknak, a helybeli 14-es huszárezred tiszti­kara pedig Nagy Akos alezredessel az élükön a Kossuth-szobor előtt várták a menetet, hogy csatlakozzanak hozzá. Este 9 órakor indult ki a menet a tűzoltó laktanyából két oldalt száz fáklyavivő tűzoltó­val és a polgársággal, a középen Kertész Ber­talan főkapitány és számos városi előkelőséggel a városi dalárda, elől cigányzenekar, mig a menetet a polgárság rengeteg tömege zárta be. Az utcák két oldalán és az ablakokban zsúfo­lásig szorongott a nép, öregek, ifjak, asszo­nyok, lányok, kiknek a menetben hely már nem jutott. — A cigányok a Kossuth-nótát, a Rákóczi-indulót és a Fel-fel vitézek kezdetű csatadalt húzták fáradhatatlanul, a tömeg pedig lelkesen énekelt. Közbe-közbe nagy visszhangot keltve kiáltások harsogtak: — Éljen a király ! — Éljen a hármasszövetség ! — Éljen Vilmos császár ! — Éljen a hadseregi — Vesszen Szerbia! A menet a Szabolcs-utcán, a Széchenyi­uton és a Zrinyi Ilona-uicán keresztül vouult a Kossuth-szobor elé. A Kossuth-szobor elé érve Dr. Konthy Gyula alakja jelent meg a szobor talapzatán. — Lehetetlen tovább tűrni a szerb disz­nóságot, lehetetlen a béke ilyen szomszéddal, szeretett trónörökösünk és szépséges hitvese gyalázatos meggyilkolása bosszúért kiált hoz­zánk, magyarokhoz. Éppen eleget tűrtünk, nem lehetünk töBhé közönyösek, össze kell fognunk, egyé kell lennünk, ütött a bosszú órája, igaz­ságos a mi ügyünk, velünk van a magyarok Istene. Minden ellentétet meg kell, hogy szün­tessen közöttünk ez a történelmi pillanat, mely­ben élnünk szerencsések lehetünk. Amit a mo­narchia mindenható külügyminisztériuma elérni nem tudott: elégtételt szerezni a megcsúfolt monarchiának, megtette egy magyar ember: gróf Tisza István. Egetverő lelkes éljenzés követte a szava­kat, mely után egy diák-ember ugrott az emel­vényre és mondqtt tüzes harci riadót. A tömeg most egy akarattal felzúgott: — Halljuk Nagy Akos ezredeit! Most Nagy Ákos beszél és a tengernyi nép hallgatja, mint uj idők uj prófétáját: — Soha igy eggyé össze nem fort még a polgárság a katonasággal. Soha igy egy érze­lem meg nem lelkesítette a sziveket. Akarjuk, követeljük mindnyájan a háborút orgyilkos, véres kezű szerb hordával, trónörökösünk meg­gyilkolása véres leszámolást követel és mi meg fogjuk tenni kötelességünket. A szabolcsi fiuk becsületet fognak szerezni ennek a városnak, ennek a derék polgárságnak. Rajta leszünk, hogy a szabolcsi fiukat, akiket szüleik most büszkén küldenek a harctérre dicsőséggel, sértetlenül visszahozzuk. Ha pedig közülünk valaki ott maradna a csatatéren, kérem önöket, zárják szivükbe a mi emlékezetünket. Leírhatatlan lelkesedés és éljenzés követte Nagy Ákos szavait és a dalárda rázendítette a Talpra magyarra. * * * Az Osztrák-Magyar Bank helybeli fiók­intézete vezetője Unterreiner József a következő felvilágosítást adta a sajtónak: A takarékbetétesek nyugtalan­ságára semminemű okot fennforogni nem látok. Saját és embertársai ellen vét, aki indokolatlan félelem­ből az intézeteknél elhelyezett pén­zét kényszerítő ok nélkül kiveszi. A nyíregyházi vörös kereazt egylet kórházakat létesít. Somogyi Gyula kir. tanácsos, a Magyar Vörös Kereszt Egylet nyíregyházi fiókjának Fényképező gépek, lemezek, papírok és vegyszerek gyári raktára MENTŐSZEKRÉNY IJB a legszakszerűbb összeállítása 8 koronától Sérvkötő, Haskötő mérték szerinti készítése vaiodi Ernemann 23 És 2 9 k»ro„a, BLUMBERG JÓZSEF Gummi cikkek főraktára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom