Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)
1914-12-20 / 102. szám
mert a hatósági árak megállapítására vonatkozó rendelkezeseivel és a közszükséglet kielégítését biztosító intézkedéseivel, tanújelét adta a m. kir. kormány annak, miszerint egyik főfeladatának és kötelességének tartja, hogy a közszükségleti cikkek árának indokolatlan és csak a .fogyasztó közönség kizsákmányolását célzó emelkedését megakadályozza és törvényhatóságunk reméli, hogy a kormány ez irányban jövőben is fokozott felügyeletet fog gyakorolni. A vármegye alispánjának azon előterjesztését, hogy a vármegyei közpénzekből hadikölcsönre 380,000 koronát jegyzett, helyeslőleg tudomásul vette. A vármegye alispánja bemutatta a választott bizottsági tagok, a legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1915. évi névjegyzékét, valamint a közgyűlésben ülés és szavazati joggal biró tisztviselők névjegyzékét, melyet a közgyűlés tudomásul vett. A választott bizottsági tagok sorában megüresedett helyeknek betöltésére a választást 1915. évi január hó 19-ére tüzíe ki. A közigazgatási bizottságból kilépő Geduly Henrik, Somogyi Gyula, Gróf Vay Tibor, Vass Mihály és Zoltán Sándor bizottsági tagok lettek ismét megválasztva. Az igazoló választmány tagjaiul megválasztattak Andrássy Kálmán, dr. Fráter Ernő, dr. Vietórisz József, Haas Ignác és Burger Pál, a főispán az igazoló választmány elnökévé dr. Kovách Eleket, tagjaiul pedig: dr. Prok Gyula, Elek László és Bálint^Istvánt nevezte ki. Horkovits Sándor tb. főszolgabíró 1915 janár 1-től kezdődőleg nyugdíjazták. A vármegyei elhunyt tisztviselők és alkalmazottak özvegyei ellátási diját 1913 évi január 1-től visszamenőleg 20°/o-kal felemelte. Az 1915. évben megtartandó fősorozás uolgári elnökeivé a következők választattak meg: A dadai alsó járásban Szomjas Gusztáv bizottsági tag. A dadai felső járásban ifj. Okolicsányi Lajos bizottsági tag. A Nyíregyháza városi járásban Mikecz Dezső alispán. A nyirbogdányi járásban Mikecz Dezső alispán. A kisvárdai járásban Szalánczy Ferenc bizottsági tag. Szent őrület száll a sziveikre: Zsarnok elég volt már láncaidból! Elsáppad a kelő nap sugára Mintha szólna : nagy baj lesz még ebből, Ugy szerettem ezt a szép, sik földet S itt ma hegy lesz lengyel holttestekből. A kelő nagy halovány színében Fegyvereik gyönyörűn csillognak, — Istent kisért ez a könnyelmű nép lm bizonyság : ők maguk támadnak — Jön a válasz, nem egy: három részről Milyen érvek ! Hány szivet megölnek ! Azon a vér s könnyáztatta földön, Haragos, nagy, vad ágyuk bömbölnek. Csattog a kard, a puskák ropognak, Ezer gyilkos nehéz ágyű bömböl, Dörgésétől a föld, az ég reszket, Egy golyója száz- és száz embert öl. A rendbontó ítélet zajában Vadul harci mének nyerítése, Csonka testű haldoklók hörgése, Mint tücsköknek síró czirpelése, Kget rázó dörgéshez hasonlik Ez a világ még ma összeomlik ! Szilaj harag, iojtó keserűség A tiszai járásban Szalánczy Ferenc bizottsági tag. A nyírbaktai járásban Okolicsányi József bizottsági tag. A nyírbátori járásban Irinyi Csaba bizottsági tag. A nagykállói járásban Mikecz István h. főjegyző. A ligetaljai járásban Fejér Imre t. főügyész. Szabolcsbáka, Lövőpetri és Nyírlövő községeknek a tiszai járás főszolgabírói területéről, a kisvárdai járás területére való áthelyezése iránti kérelmét nem teljesítette. Sípos Béla vármegyei főjegyzőnek 1915 év február hó 6-ig ujabbi szabadságidőt engedélyezett. A Bessenyei-kör által fentartott Szabad Lyceum részére 5 éven keresztül évi 500 korona segélyt szavazott meg. Ezután a tárgysorozat 212 pontból álló kisebb-nagyobb fontosságú ügyeit tárgyalták le, mire a közgyűlés a déli órákban befejezést nyert. Az idegek értéke a háborúban Felolvasta a gávai „rongyos gyűlésen" Andrássy Kálmán. Szeretve tisztelt elnökünk, felhívott valami előadás tartására, megfelelő tárgyról, És mi lehet ma megfelelőbb tárgy, mint a háború ? Az emberi lelkek mélyén ma csak ez az egy tárgy uralkodik s a mely tárgy nincs ezzel összeköttetésben, arról legjobb hallgatni. A háborús tárgyak közt is, az érdeklődés középpontján áll, a végleges sikert lehetőleg biztosító eszközök megállapítása és felhasználása. Igy is mondják: az egymással szemben álló országok teljesítő képessége és készsége. Szinte századokon át, megcsontosodott igazságként állott első sorban a pénz. De még a másod — sőt harmad sorban is a pénz. Az augol miniszter is ezt hangsúlyozta, adandó alkalommal, olyan formán, hogy a győzelem azon félhez szegődik, a melyik legtovább birja milliókkal. Tehát a milliók. Ez a dönfcő tényező. A németek császára már nem azt mondta. A német császár azt mondta, — es pedig nemcsak most és nem is egy alkalommal, hogy a nemzetek mérkőzésénél az a nemzet nyeri Száll alá a lengyelek szivére — Ha már Isten is elhagyott minket Folyjon itt el- mindnyájunknak vére ! Semhogy űjabb szolgaságba hajtsuk Még megmaradt derék táborunkat, Vesszünk itt el e nagy fergetegben, Temessenek el ma mindnyájunkat ! Minden haditervök félredobják : Rárohannak ellenségeikre, Fennen villog régi hires kardjuk, Meg mielőtt eltűnnek örökre. Arcuk sáppadt mint a kisértetnek, Szemeikben láng, .... őrület lobog, Szállván szárnyán szilaj fergetegnek, Az ellenség acélsora inog. A harci rend tüstént összebomlik, Nem tudnád már ki barát ki ellen : Vérfagyasztó páros viadalban Vadállat küzd itt vadállat ellen. A piros vér patakokban ömlik, Fojtó a lég kigőzőlgésétől, Vörös a Búgh selymes szőke habja ,A katonák kiömlő vérétől. És egy végső elszánt, vad rohammal Mögtörik a túlnyomó erőket, meg a diadalt, a melyik nemzetnek, egyes tagjaiban és összeségében, legkitartóbb lesz az idegzete. A német császár többször merészkedett már, szinte megállapitott világtételek ellen, magyar huszárosán attakba ugratni. íme most is. Hadd legyen az angolnak utolsó milliója, csak legyen a németnek, végsőkig kitartó idegzete! Felséges igazság ez, tisztelt közönség, mely a német császár összes elődeinek sark igazsár volt. A ki olvasgatta a történeti könyvek, ezekben a német ner^zet történétét, — már római légiokkal küzdő s azokat le is győz Teutonokról, a kikről szállóigeként maradt a „ furor teutonicus" — a teutonok vadrohama — a ki tanulmányozta a mai német császári család történetét, kezdve a branderburgi őr grófoktól s a ki nemcsak könyvekből olva gatta mindezeket, hanem láthatta is azo számtalan, megható műemlékekből, melyek német városokban s főként Berlinben, lépten nyomon beszélnek, tanítanak, lelkesítenek, — a ki mindezeket látta, annak lelkébe az emlékekből is, eleven erővel átzúg a császár szava : — a ki legtovább birja erős idegekkel, az lesz a győző. Németország minden emlék-alkotásaiból a testi, — szellemi- és erkölcsi idegerő érzete beszél. A nemzet lelke örvénylik a márvány,- bronz- és vaskolosszusok körül. Elég végigmenni Berlinben csak az úgynevezett Sieges alléén, a birodalom törvényhozó palotájának nagy szabadterére s a vasba és kőbe öltözött történelem, azt az örök igazságot zúgja mindenfelöl, hogy az emberi ideg az erő és nem a milliók. Magam részéről, a mióta csak az eszemet gondolkodásra használom, mindig butaságank tartottam a pénzvágyat s tanulmányaim és számtalan megfigyeléseim alapján, ma is amellett vagyok, hogy a pénznek szerelme, minden veszedelemnek gyökere. S amennyiben emberi életünk szünet nélkül való háborúskodás, eme folytonos harcunkban is akkor számithatunk győzelemre, ha birjuk erős idegekkel a harcot. Hát hiszen, az angolok és szövetséges társaik, győzik milliókkal es szállítják is mindenféle bitang nációk százezreit, — őrök szégyenére és gyalázatára annak az angol és francia tisztességnek, mely szinte mintául magaslott, a többi népek között, előttünk is. A német idegek azonban nem nagyon jajbékolnak a sokszínű és maturájú népelemek felvonulásától. Mintha régen meghalt Kosciuszko A sírjából segítené őket. S hazájukról a történet lapján írnak szép, űj, ragyogó sorokat Megáll a nap a Kárpátok ormán Megbámulni kemény tusájokat. Szabad földre önti arany fényét A nyugvó nap haldokló sugára, De az örök hírű győzelemnek Fél millió lengyel sziv az ára. A bűbájos lágy tavaszi este Ugy hajlik rá kicsiny falvaikra, Mint az anyák* szokták ráborűlni Csacska, édes kis magzatjaikra Felébred még a lengyel leányzó, Nem halt ő meg csak aluszik mélyen ; Vén szipirtyók súgnak ágya mellett, Készülnek őt eltemetni szépen ; De mikor épp' koporsóba tennék, Ajka nyilik annak kit temetnek. Ébred . . . ébred . . . gunymosolylyal s akkor Dögbogarak be szét is rebbentek ! • II Anker palota. Bejárat Anker-köz. Gyönyörű szobák. Kitűnő konyha. Mérsékelt pensio árak. Szobával vagy szoba nélkül. Vidékieknek olcsóbb és kényelmesebb a szállodánál Kellemes tartózkodás.
