Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-12-20 / 102. szám

rint leghasznot hajtóbbnak bizonyult a műtrágyák alkalmazása a zöldségféléknél, a hol k. holdanként 300-900 K.-ig terjedő hasznot hajtott Rendkívül terméstfokzólag hatott továbbá a műtrágya a gyümölcsfáknál, azután a szőlőnél s mindkettőnél több száz koronára menő hasznot eredményezett k. holdanként. Ezeket a kísérleteket az OMGE nevezett bizottsága a jövőben is folytatni fogja és súlyt fog helyezni a tavaszi kalászosok műtrágyázására is, a melyeknél főleg abban az esetben ad nagy hasznot a rr .trágyázás, ha tiszta szuperfoszfát helyett ammónia': >zuperfoszfátot alkalmazunk, 150 - 200 kg.-ot' kat. holdanként, mert magyar gazdáink a tavaszi felászosokat rendszerint olyan földbe vetik, a meRrek régen nem kaptak istálló trágyát, s ennek köRtkeztében nitrogón hiányban szenvednek; nagy •-méstöbbletet tehát csak abban az esetben adhatBk, ha a foszforsav tartalmú szuperfoszfáttal egyHejüleg nitrogén tartalmú műtrágyát is alkalmazunk. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. F A téli háború borzalmai ellen katoLnáinknak prémre Tan szükségük: akinek rva.i, küldje e cimre: Hadsegélyző hivatal, Budapest, Yáczi-utca 38. A posta ingyen szállitja. A közönség köréből.* A hadisegélyről. Tekintetes Szerkesztő ur! Az a nevén nem nevezhető tülekedés, melyet a hadbavonultak családjai; — a hadisegély nyerés, illetőleg — annak minél nagyobb összegben való kicsikarása érdekében, naprólnapra hevesebben folytatnak: adja kezembe a tollat, hogy tapasztalataimat a nagyközönség és az érdekelt hatóságok tájékoztatása végett, — elmondjam; minélfogva kérem, szíveskedjék e soroknak becses lapjában helyt adni. „A hadbavonultak gyámolnélküli családjainak" az 1882-ik évi XI. törv.-cikk alapján való segélyezése tárgyában kiadott f. é. 100.000. számú pénzügyminiszteri utasításnak már a címében s a 2-ik §. rendelkezésében evidenter körvonalozva vannak a segélyezés esetei. A segélyjogosultság legelső feltétele, hogy a hadbavonult honnmaradt családja — gyámolnéíüüli — legyen s azon körülmény, hogy azokat a hadbavonult saját keresetéből tartotta. Se élyezendők tehát a teljesen vagyontalan cs- Laefc, napszámosok, iparosok stb. családjai, ha valahonnan állandó segélyben nem részesülnek. Ezen szellemben szerkesztettük a segélyösszeírások első példányait (füzeteit) és valóban csak azok jelentkeztek felvételre, akik erre méltók s rászorultak voltak. Később, a kaján irigység és a könnyen való pénzszerzés ördöge, jelentkezésre csábított olyanokat is, akik már csak kicsiny részben bírtak jogosultsággal, akik — habár talán némi nélkülözéssel — de megtudtak volna élni bí segély nélkül is. I Ezek is kaptak részbeni segélyt és ez v It fclaj a tűzre ! , 1 Egyes községek elöljárói ugy fogták föl •plgot, hogy ha a hadbavonult és neje jó Ägyoni viszonyok között lévő, — sokszor tármialmi viszonyaikhoz képest — gazdag embem gyermekei is: mert ezeknek még magán•jyonuk nincsen is közvetve szülőik által, lat segitő családtagok tartattak ; javaslatba tták őket a segélyzésre és kapnak is segélyt. • Tudomásom van róla, hogy 40, 60, sőt lezer korona értékű vagyonnal biró embe•saládtagjai kapnak segélyt. Kzen az alapon a gróf Tisza István elnökKter ur fiai, (kik szintén hadba vonulvák) 1 menyei is kaphatnak hadisegélyt, mert Ik sincsen még magánvagyonuk s fiscalis \ E rovat alatt közlöttekért ne m^^yS^L felelősséget \ a Szieszta. szempontok szerint az apák nagykorú gyermekeik tartására nem kötelezhetők. Igénytelen véleményem szerint a szüléket nem is kell gyermekeik tartására kötelezni, mert ezer közül talán egy szüle fog akadni, aki azt megtagadná. A tehetősebb családok tagjainak e segélyezettek sorába fentebb vázoit alapon történt felvétele a közlakosság közt villámként terjedt el s ez már nem olaj, hanem ekrasit volt a tűzre. Most már rohantak a segélyezendők közzé való felvételre mindannyian s ha az öszszeirás „Jegyzet* rovatába irt javaslatom folytán némelyik nem kapott segélyt, mentek — rongyosan öltözve — panaszra a főszolgabírói, alispáni és pénzügyigazgatósági hivatalba és szemenszedett hazugságoknak, szemérmetlen siránk-ozások között való feltálalásával terjesztik elő alaptalan panaszaikat; melyeket aztán sokszor olyan irmodorban foglalnak jegyzőkönyvbe a nevezett hivatalokban, melyek meglehetősen k,étes színben tüntetik fel a községi jegyzők megbízhatóságát. Odabent (ők mondják) fel lesznek világosítva, hogy azért nem kaptak segélyt, mert én nem véleményeztem s jönnek a jegyzői irodába és gyakorta tanúsítanak olyan viselkedést, mit itt leirni ízlésem tiltja. Pedig hogy a segélyezettek igen gyakran nem érdemesek a segélyre, bizonyítja azon körülmény, hogy a balsai grófi uradalom megtagadta a mozgósított cselédek családjainak — előbb megigért és ki is adott — segélyezését azért, mert a honnmaradt, munkabíró cselédasszonyokat még paszuly fejtésre sem tudta felhasználni, mert azt is megunták és megtagadták. Özv. Tomori Andrásné Szabolcson, dacára az általa adott segélynek, külön napszámbér ^fizetése ellenében sem tudta cselédasszonyait munkára kapni. Nem akarnak és nem is dolgoznak ezek most már semmit, hanem azt igenis megtették, hogy saját kevés krumpli és tengeri termésük betakarítását napszámosokkal végeztették el. Volt miből fizetni s léhaságokra elkölteni. Egyik nyíregyházai hivatalnoktól hallottam, hogy Kótajból fogadott lány cselédjét az anyja azon Kijelentéssel vitte haza a szolgálatból, hogy „kap ő már hadisegélyt, tehát nem kénytelen a lánya más kutyája lenni." Véleményem szerint a haza érdeke, különösen most, tiltja, hogy a közvagyont könnyelműen eltékozoljuk. Szerkesztő urnák tisztelettel Horváth Gyula körjegyző. Szabolcsvármegye alispánja mint II. fokú rendőri büntető bíróság: 1913/914. Kih. Kauzsay Tibor gazd. felügyelő mint szakképviselő felebbezése folytán másodfokú elbírálás alá vettem Nyiregyháza r. t. város rendőri büntető birájának az 19 í 4 évi május hó 6-ik napján az 1914 — 619/3 kih. szám alatt hozott azon ítéletet, melyszerint Kun Ármin az ellene emelt kihágás vádja és következményei alól felmentetett. ÍTÉLET: Nyiregyháza r. t. város rendőri büntető birájárrak a Kűn Ármin ellen folyamatba tett kihágási ügyben 1914. évi 619/3 kih. szám alatt meghozott, megfelebbezett ítéletét megváltoztatom és terheltet vétkesnek mondom ki az 1895. évi XLVI. t.-c. 3 §-ának c)'pontjába ütköző és a szerint minősülő kihágás elkövetésében, amelyet az által követett el, hogy az 1914. év április hó 7. napján császárszállási gazdaságából Nyiregyháza városban, lefölözött tejet, azon minősége megjelölése nélkül hozott forgalomba, és azért a kih. 21 §-a alkalmazásával 3 napi elzárást helyettesítő 50 korona pénzbüntetés mint főbüntetésre és behajthatatlanság gsetén 2 napi elzárásra átváltoztatandó, behajtás esetén az 1901. évi XX. t.-c. 23 §-ában jelzett célra fordítandó 30 korona pénzbüntetés mint mellékbüntetésre és a felmerült 8 korona eljárási költségnek 15 nap alatti végrehajtás terhe melletti megfizetésére ítélem. Elrendelem továbbá, hogy az itélet jogerőre emelkedés után az 1895. évi XLVI. t.-c. 7. §-a értelmében a Nyiregyháza városban megjelenő „Nyirvidék" cimü lapban terhelt költségén közöltessék. ? Megváltoztatom a

z ítéletet és elmarasztalom a terhelt* mivel a debreczeni m. kir.- vegykisérleti á

,

1omás vegyelemzési bizonylata szerint a vegyvizsgálat alkalmával a terhelt áltil az 1914. év április 7 napján forgalomba hozott reggeli és esteli kevert tej lefölözött volta megállapittatott, terhelt azon védekezése, hogy a tejet tartalmazó zárt edényben a tej lefölözött volta feltüntetve volt, tekintetbe vehető nem volt, mivel a mintavételi lelet jegyzőkönyv szerint a tartályon megnevezés, vagy a minőség megjelölve nem volt, Vas János tánu, ki mint hatósági közeg a mintavételnél jelen volt, látta ugyan, hogy a kannákon lefölözött tej jelzésű papírlapok voltak ragasztva, hogy azonban e kannák a Kun Árminé voltak-e arra nem emlékszik, másrészt a 38286 96 sz F. M. rendelet 8. §-a élteimében az edényeken a bennök lévő tej nem olvashatólag és az edénytől elválaszthat!anul, vagy egykönnyen el nem távolítható módon tüntetendő fel, a jelen eset-, ben pedig, ha terhelt a tej minőségét esetleg meg is jelölte, a megjelölés az említett miniszteii rendc let követelményeinek nem felelt meg és a minta vétel alkalmával a tej elárusitása előtt az már a kannákon megjelölve nem volt, a lelet jegyzőkönyv szeiint. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülménynek vettem, hogy terhelt hasonló kihágáséit az 1913. évben már büntetve volt, enyhítő körülménynek, hogy terhelt cselekménye enyhébb beszámítás aláeső kihágást képezett. Miről Nyíregyháza város rendőrkapitányi hivatalát az iratokkal ez itélet 4 példányán további eljárás céljából értesítem, és érdekelteket értesítem, hogy ez itélet ellen a kézbesítésül számitott 15 nap alatt az elsőfokú hatóságnáleadható be a felebbezés. $ Nyiregyháza, 1914. november hó 23-án. MIKECZ DESZŐ, alispán. gaját készítésű iróaljzat angol itató betéttel 1 gm f.-től JÓBA ELEK könyvkötészete Széctie* nyi-út 9. ^ ^ ^ A nyíregyházi vöröskereszt fiókegylef kisegitő kórházában ápolt sebesült és betegkatonák céljaira befolyt hazafias adományok kimutatásának folytatása a folyó évi aug. 14-től kezdve: Nyirgelse község elöljárósága gyüjtöivén: Szilágyi Menyhért 2 K, Katz Józsefné 1 K, Schvarcz Lipótné 1 K, Biró Kálmán 2 K, Lekka Peter 1 K, Maczkó Sándorné 50 f, Kocsár Imre 60 f, Róth Lajos 1 K, Bukszbaum Izsák 1 K, Róth András 2 K, Rosinger Simon 1 K, Szilágyi Elek 1 K, Papp József 1 K, Rojtik Jánosné 1 K, Róth Sándor 1 K, Kokas Sándor 1 K, Bukla B. 2 K, Mezőssy László 3 K, Szilágyi József 1 K, R. S. 1 K, Reichman Berta 1 K, Vay Élek 4 K, Papp György 3 K, Hetey István 1 K, Molnár Lajos 1 K, Kricsfalusi János 50 f, Szalay Márton 3 K, Újhelyi Imréné 30 f, Fenke György 60 f, Szarka György 1 K, ifj. Popovics János 50 f, Hajdú Ferenc 1 K, Popavics Antal 1 K, Hetey Miklós 1 K, Nagy Pál 40 f, Dudás András 40 f, Gzakó Gábor 40 f, Rosinger Simon 1 K, Mokszin Antal 20 f, Paprikás János 50 f, Fried Ábrahám 30 f, Szalai János 20 f, Virág József 40 f, Kálai Józsefné 20 f, Vitás Ferencné 20 f, Kiss Márton 40 f, Kricsfalusi Ferencné 40 f, Veres György 10 f, Demendi István 10 f, Kulin Lajos 30 f, Bagaméri Jánosné 50 f, Cs. Nagy István 20 f, Puliszka János 40 f, Agárdi Lajos 60 f, ifj. Kaplonyi Jánosné 20 f, Pálinkás György 10 f, Vágónyik Mihály 30 f, Szoták György 20 f, Briz Ferenc 50 f, Sinka Jánosné 20 f, Vasas Mihály 1 K, Bányai Ferenc 30 f, Páióczi Gyula 20 f, Sinka Mihály 30 f, Hetey í