Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)
1914-12-06 / 98. szám
Szabolcsvármegyei és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. .jmwM ww nflBapw »^ —m Megjelenik szerdán és sz&mbaton este. ISéfizeíés: Egész évre 19 K, Fél évre 5 K, Negyed áwe 2 K 50 f. Egy sxÁm ára 10 í. Tanítóknak felár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hircietés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Leffler Sámuel. Immáron hivatalos megerősítést nyert az a nyár eleje óta szállingó hir, hogy Leffler Sámuel, a helybeli ágostai hitvallású evangélikus főgymnásium igazgatója, 1915. január elsejével otthagyja diszes állását s nyugalomba vonul. Olyan különösen hangzik nekünk e kifejezés: — nyugalomba vonul. Mert mindenki, aki az ágostai evangélikus főgymnásium igazgatóját ismeri, tudja s vallja róla azt is, hogy Leffler Sámuel — Istennek hála — ugy testi, mint szellemi erejének még a fölötte elröppent évek dacára is oly gazdag kincstárával rendelkezik, mely sehogysem fedi a nyugalomba vonulásnak általánosan ismert és magyarázott fogalmát. Nem ! Leffler Sámuel ma is az, aki évtizedekkel előtte volt. S ha hajának egykori fénylő feketeségét az idők múlását jelentő szelid ezüstfény váltotta fel: arcának üdesége, tekintetének bátor tisztasága, testtartásának jellemző férfiassága mitsem változott. És ami meghazudtolja a vállaira nehezedő esztendők számát: — szelleme épp oly friss, gondolatai éppen olyan ötletesek, hangja olyan behízelgő, előadása éppen olyan megragadó, mint valaha volt. A főgymnásium falai közül kikerült ifjúság túlnyomó részének egyik legkedveltebb, hogy ugy mondjuk, becézett tanára — Leffler Sámuel volt És most, amidőn távozásának komoly hirét veszszük, lelki szemeink előtt felelevenedik a mult, visszatér az együtt eltöltött boldog időknek minden kedvessége, boldog gondtalansága, szivünkben Őrzött emléke s magunk előtt látjuk Őt ugy, amint valaha volt, amiért annyira kedveltük, szerettük Őt. Nyolc év hosszú idő. Az iskola falai között töltve sokaknak örökkévalóság. A jelenlegi megcsökönyösödött tanrendszer mellett, melynek fejlődése állandó krizis előtt áll s szinte megoldhatatlan problémaként jelentkezik s amelynek szigorúan körülhatárolt keretei között az egyéni érvényesülés is erősen korlátok közé szorított: — a tanuló s a tanár vajmi gyakran géppé változik. A tanuló egyszerűen bemagolja a feladatot, némelyik tanár pedig csak leőröli a reábízott studiumokat. Leffler Sámuel egyik kiváló jelese volt azon tanároknak, akik a tanítás módjába belevésik saját egyéniségüket is Akik nem akarnak spanyol csizmákban, kothurnusban járni, akik nem elégesznek meg a tananyag materiális előadásával, de előadásaikba beleviszik saját egyéni s gazdag tapasztalataikat is, akik szellemüknek, tudásuknak minden kincsét föltárják, a tananyag rideg, holt betűit a való életbe ültetik s ezáltal tantárgyaikat a hallgató ifjúsággal megszerettetik, azt előttük kedveltté, frissé, üdévé teszik. Másik kiváló erénye az volt, hogy tanítványainak nemcsak osztályzatot osztogató tanára, de egyúttal igazi barátja is volt. Benne nem jegecesedett meg az az — Istennek hála — csak szórványosan jelentkező, de tagadhatatlanul meglévő tanári typus, mely professzor akar maradni a magánéletben is, s amely csökönyösen kiakarja törölni emlékeiből a hajdani diákéveit. Ő megtudta érteni tanítványai tetteinek titkos rugóit is, a diákban a fiatalságot látta, annak annyi szép, nemes, lendületes, de nem egyszer szertelen megnyilatkozásaival és kitöréseivel is, s ha büntetett is, előbb analyzálta lelkében az okokat és okozatokat, s nem mint Gató, de mint minden tanítványának igazi apja, jóakarója ítélkezett. Díszes, igazgatói székéből való visszavonulásának ténye ékes bizonysága igazságszeretetének s önzetlenségének. Nem a reáháruló feladatoknak terhe elől tér ki, hanem útat enged másoknak is, az ifjabb kor érvényesülésének. Hosszú működésének ideje alatt megszerzett, összehalmozott minden erkölcsileg legértékesebb kincset : koronás királyának s felebbvalóinak elismerését, az egész társadalomnak feltétlen tiszteletét, s volt tanítványainak őszinte háláját s rajongó szeretetét, s erejének teljében, szellemének teljes frisseségében mint győző teszi le a kardot utódjának kezébe, hadd forgassa azt* ezután az a tudomány, a műveltség a tanítás szabadsága, a haladás, a fejlődés s a társadalom érdekében. Visszavonulása tehát egyúttal nem búcsúzás is. Ha akkor, amidőn hosszú tanári és igazgatói működésének ideje alatt a tudomány müvelésére és a reábízott főgymnásium fejlesztésére fordított példásan sikeres tevékenysége mellett időt szakított magának minden alkalommal — ha kellett, vagy ha a kötelesség parancsszava hivta — arra is, hogy a közügyek intézésében s a társadalom bajainak orvoslásában résztvegyen, ugy most, amidőn egyénisége teljesen felszabadul, joggal várjuk őt s számítunk reá azon porondon, ahol reá további siker, további babér várakozik. Rostálás. Ellenőrizhetetlen forrásból fakadó, kósza hirek keringenek a városban, különösen gazdaközönségünk körében. Betegen hazakerültem s igy nagysokára eljutottak hozzám is. Olyan embertől hallottam, akinek véleményére en is, de igen sok polgártársam is sokat adunk; a meggyőződésnek olyan elkeseredése szólt belőle, hogy nem tarthatom elegendőnek szóbeli leghatározottabb tiltakozásomat; kötelességemnek tartom a legnagyobb nyilvánosság előtt »letárgyalni" ezt a hírt, mert a következményei bizonyos irányban szélesebb rétegekben éreztethetik hatásukat. Hadban lévő katonáink élelmezéséről, ellátásáról van szó. A hírt magát a következőképen szövegezhetem : „A magyar katonák, a mi fiaink, éheznek, heteken át nem kapnak enni; ez az éheztetés pedig szándékos, tudatos dolog." A levont következtetés igy hangzott: „Hogy tehessük tehát mi azt, hogy a hadviselés, vagy a sebesültek ápolása céljaira szívesen áldozzunk ?" (Itt örömmel jegyzem meg, hogy aki ekként panaszkodott, egyike a leglelkesebb áldozóknak.) Magam is tagja vagyok a hadseregnek, lévén ma a népfölkelés egy része is harcoló sereg. A mozgósítás napjától kezdve benne küzdöttem, ha ugy jött a sora, vele szenvedtem. Három héten át Galíciában külső ütközetekben, azután heteken át Przemysl várának védelmében. Mindezt nem a magam személyének előtérbe állítása végett mondom el, hanem azért, mert ezzel akarom bizonyítani azt, hogy a legközvetlenebb szemléleten alapuló tapasztalat alapján, a legkomolyabb elfogulatlansággal nyugtathatok meg mindenkit az iránt, hogy ez a hir az általam hallott beállításban elejétől véSzabolcsvármegye legrégibb Cementárű és Műkőgyára Építési vállalat. Széchenyi-út 19. Sürgönycím: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kérjen ajánlatot. 285-50 Telefon szám 104. Pontos címre kérjük ügyelni. 53BSBSS fSÚ&BHGSB »«KBSSES) K 6! £ « a K a B WKBKUfcűBB i'iEüEkjííB e * J»; m m a as e KBE&ffiB
