Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-11-29 / 96. szám

Megjelenik szerdán és szombaton este. Btftfizetés: Égése évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed j 4*76 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. SfWieSmSSÍmmü Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hív. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tór soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A hadikölcsön sikere. Négymillió koronát százezrekkel meghaladó összeget jegyeztek Nyíregyházán a hadikölcsönre. Nyíregyháza a hadikölcsön jegyzése körül is megtette kötelességét. Megtette épen ugy, mint minden más téren. Kezdve a hadi hivószózatra lelkesülten hadbavonulók késedelem nélküli indulásán, az átvonuló katonák ellátásán, az itthonmaradt segélyre szoruló családok minden irányú támogatásán, az ideszállitott sebesültek gondozásán, az országos hadsegélyző hivatal felhívására minden kitelhető támogatáson keresztül a hadviselés költségeihez való hozzájárulásig. Örömmel állapithatjuk meg ezt az ujabb áldozatkészséget. Nyomban hangsúlyozzuk azonban, hogy ezúttal lényegileg nem is áldozatkészségről volt szó, mint inkább hasznos befektetésről. Áldozatkészségről voltaképen a hadikölcsön jegyzésénél csak annyiban beszélhetünk, amennyiben egyes aggodalmaskodók és fontoskodók legfeljebb az iránt lehettek kétségben, ha vájjon a hadikölcsönre jegyzett összegek nem vesznek-e oda ? Vájjon a hadjárat végső eredménye mi lesz ? Vájjon az állam, a mi édes hazánk nem pusztul-e bele a nagy íüzdelembe, annyira, hogy a részére adott kölcsönt nem lesz képes visszafizetni ? Nos hát a jegyzés fényes eredménye azt igazolja, nem csak él bennünk a remény, hogy ebből a világokat rengető háborúból utóvégre is mi és a mi szövetségeseink kerülnek ki győzelmesen, hanem azt is, hogy bizakodásunk annyira erős, annyira megingathatlan, hogy anyagi javainkat is bátorsággal helyezzük a sors kezébe. Azok, akik a mostani izgalmas időkben sem veszítették el higgadt megfontoló képességüket, nem is voltak kétségben egy pillanatig sem az iránt, hogy a hadikölcsön jegyzésébe fektetett összegek épenséggel nem foroghatnak nagyobb kockán, mint bármely más vagyonunk. Teljes és tökéletes háború vesztés esetén, — ami feltétlenül kizárt dolog, — bárminő formában meglevő vagyonunk ép oly bizonytalanságba kerülhetne, mint az állami járadékkötvények. Földjeinket, házainkat épen ugy elvehetné tőlünk a zsákmányoló ellenség, mint jogainkat, szabadságunkat és életünket. Ellenben tudhatja mindenki azt, hogy a háborúhoz nem csak vitéz hadsereg, kitűnő hadvezetők, hanem mindenek fölött anyagi eszközök: pénz, pénz és pénz szükséges. Ezt kérte tőlünk az állam, a haza. Nem is áldozatul, hanem kölcsön kérte. Jó kamatot biztosit utána. A nemzethez intézett felhívás nem volt kiáltó szó a pusztában. Az ország minden részében megindultak a jegyzések. És mihamar nyilvánvalóvá lett, hogy Nyíregyháza az elsők között volt, ahonnan a különböző források »megnyíltak. Maga a város nyilatkozott meg legelsőnek, ugy gyors elhatározásával, mint a jegyzett összeg nagyságával példát szolgáltatva másoknak. Most, amikor immár a jegyzések legnagyobb része ismeretes előttünk, jóleső érzéssel állapithatjuk meg, hogy a város példája nagyszámú követőkre talált. Örömmel állapithatjuk meg, hogy a jegyzések között ott vannak a gazdák köréből származók is. Talán nem olyan nagy számmal és nem olyan nagy összegekkel mint tőlük tellett volna, ámde ismernünk kell a mi gazdáink természetét, gondolkozását, szokásait s akkor azt mondhatjuk, hogy az eredmény több, mint amennyit hinni lehetett volna. Hiszen országszerte úgyszólván ez az első alkalóm, amikor az állami kölcsönök jegyzésében a nép részt vesz. Magyarországon nem volt szokás eddig, hogy a nép megtakarított filléreit és koronáit állampapírokba fektesse. Nem ugy, mint a nyugati államokban, ahol a vagyongyűjtésnek, az Öreg napokra a megélhetés biztosításának rendes formája az, hogy munkabíró korában biztos kamatozást nyújtó papírokat igyekszik vásárolni és gyűjteni a legszegényebb munkás is. Magyarországon még az intelligens emberek sem szoktak papírokat vásárolni. Ha félretehető pénzük akad, ha ingatlanba nem fektethetik, pénzintézeti betét gyanánt helyezik el. A mi jó nyíregyházi gazdaközönségünk vagyonnak eddig csak az ingatlant, kivált pedig csak a földet tekintette. A pénzintézetekben elhelyezett készpénze is inkább csak arra való volt, hogy azon, mihelyt alkalmas vétel kínálkozott, földet vehessen. Most volt az első alkalom, hogy közülök többen részt vettek az államkölcsön jegyzésében s igy papírba fektetik pénzüket. Igen nagy jelentősége van ennek Remélni lehet, hogy hozzászoknak lassankint a mi gazdáink ahhoz a gondolathoz, hogy nem csak a föld a biztos vagyon. A földet szaporítani amúgy sem lehet. A nyíregyházi határban minden talpalattnyi földnek meg van már a maga gazdája. Gazdáink immár évtizedek óta a szomszédos községek határába kénytelenek kimenni, hogy földhöz juthassanak. Szétszóródnak s mind jobban eltávolodnak ekként egymástól. Mennyivel egészségesebb volna hát és lesz is immár .minden valószínűség szerint, ha a jövőben nem csak földvásárlásra fognak gondolni, hanem biztos kamatozású papírok vásárlására is. A hadikölcsön jegyzésének ez lenne egyik legérdekesebb és legkívánatosabb sikere. — Pályázat ösztöndíjakra. A nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium kormányzó tanácsa pályázatot hirdet 1.) a jReguly Sámuel, nevét viselő alapítvány, 2.) a Suták Antal és anyja Reguly Zsuzsánna nevét viselő alapítvány kamataira. Az előbbi ösztöndíjért ág. h. ev. tanulóifjak pályázhatnak, kik a retorikától — V. osztálytól — fölfelé bárhol is Magyarországon felsőbb tudományokat hallgatván, ugy erkölcsileg mint tudományilag a legjobban tüntetik ki magukat. Az utóbbi ösztöndíj elsősorban ág. h. ev. szegény és jó tanuló iskolás ifjaknak adatik ki [12—20 évesig.) Pályázhatik erre ev. református hitvallású tanuló-ifju is, hogyha rokon. A pályázók hiteles okiratokkal fölszerelt kérvényüket f. évi december hó 10 napjáig a nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium igazgatójához nyújtsák be. A hadifokságban levők leveleit, pénzét, postaküldeményeit a következő cimen kell feladni: „ ßemeinsammes Centralnachweise-Bureau Hilfs-und Ansknnftstelle des Boten Kreuzes Wien, I. Jasomirgottes-Strasse 6. entárúipar ßi Szabolcsvármegye legrégibb Cementárú és Műkőgyára ÉpHési vállalat. Széchenyi-ut 19. Sürgönyeim: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kérjen ajánlatot. 285-50 Telefon szám 104. Pontos címre kérjük ügyek». /ECBEBB BEEKBßBB B3BUBBBB EBBBBBBB BBBBBBBB BBBBSB-BB BBBBBB u Á