Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-10-11 / 82. szám

Szaboícsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanitóegyesüíeí Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. i Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed sswre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. BVfklMHCT&iraiHKttflM Quo vadis ? Szomorú jelenség, hogy az igazság felismerésére született és arra egyedül képesített ember, embertársaival való együtt élésében, köz- és magánérintkezésében, nyelvével, a művelődésben való előha­ladását biztosító beszélő képességével szokta meg az igazságot elhallgattatni, embertársát félre vezetni, s igazság he­lyett az igaztalanság uralmát szolgálni s abból magának embertársai erkölcsi és anyagi megkárosításával, hasznot húzni, nemtelen törekvéseire himet varrni! Ennek a jelenségnek szomorúságát, alávalóságát növeli s még inkább meg­döbbentővé teszi, hogy ami eddigelé jó­formán csak a hétköznapi emberek közzé, a társadalom körébe vette be magát, az ma már az államok és népek egymásközt való érintkezésében is megszokott fogássá, hogy úgy mondjam a diplomatiai szolgá­lat eszközévé, diplomatiai művészetté vált. Ä most folyó rettenetes világháború előidézésének okai és tényei felderítésére irányuló hazai és külföldi sajtóhadjárat­ban, különösen a velünk harcoló entente hatalmak hirlapi közleményeiben napvi­lágra kerülő levelek, táviratok, melyeket a hatalmak diplomatái, katonai és polgári vezetőférfiak, különösen az orosz, angol, belga államfők, s a francia köztársaság elnöke váltottak egymással, ennek a go­nosz művészetnek előhaladásáról meg­döbbentő adatokat tárnak a gondolkozó, az igazságot szerető és azt követő em­beriség elé. Világossá lett az emiitett levél és * táviratváltásokból, Poincarré úrnak az orosz cárral épen trónörökösünk és neje meggyilkolása idejében való tereferéjéből, már most, amit az emberiség által átélt nagy eseményekről csak az idők távola szokott felderíteni, hogy erre az egész civilizált világot sújtó háborúra, az egy­mást kővető nemzetközi támadások, gyil­kosságok, frondeurösködések által nem­csak provokálva, hanem egyenesen rá­kényszerítve lettünk, hű szövetségesünk, a szövetkezett német államok nagy biro­dalmával együtt. Világossá lett, hogy amit ennek a szövetséges két birodalomnak szomszéd államai már a boszniai okkupátió, s a balkán háborúk kezdő ideje óta, a velünk való nemzetközi, u. m. diplomatiai érint­kezésben elkövettek, gazdasági és pén­zügyi erőnket fogyasztották, a háború veszedelmével nyugtalanítottak, nemze­tünk különböző osztályát és rétegeit hit­életében, nemzeti, hazafias érzületében félrevezetni iparkodtak, az emberi mes­terkéltségnek, az áltatásnak, a félreveze­tésnek, a hazudozásoknak, a hipokrita­ságnak mester fogásai voltak. Világossá lett előttünk, hogy ellen­ségeink a velünk szövetséges német biro­dalom és a mi monarchiánk mindkét ál­lamának élete, létezése ellen. igazán or­gyilkos módon valóságos összeesküvést szőttek, megtámadásunkra előre készül­tek s hogy velük szemben, mi a világ legigazságosabb önvédelmi harcában ál­lunk, ádáz ellenségeink pedig minden emberi és nemzetközi jogot, szokást, jel­lemet és becsületességet lábbal letiporva szegezik nekünk gyilkoló fegyvereiket! Világossá lett, hogy a vele rokonné­pek felszabadítását praedikáló muszkaha­talom nemcsak az eddig letiport, faji egyediségéből, kultúrájából, vallásából m'ár kivetkőztetett lengyel, ukrajnai stb. —• nemzeteket tartja rabszolgaságában, ha­nem hasonló sorsra juttatás céljából ipar­kodik és iparkodott eleitől fogva, a külön államisággal és függetlenséggel biró dél­szláv és másfaj u államokat magához édes­getni, hogy azután Európát s az európai műveltséget a kancsuka és kozák uralom prédájává tegye! És világossá lett előttünk, hogy a francia ledérségből kinőtt francia köztár­saság, a büszke Albion, az anyagi és szel­lemi kincsekben elbizakodott Belgium — ennek a muszka törekvésnek botor sza­telleseivé vedlettek, megtagadván ezzel őseik jellemét, politikai hitvallását, a civi­lizátiót, a melyben eddigelé nevekedtek, mintahogy megtagadták már előbb a há­tuk megett levő nemzedék ősies vallásos­ságát, egyéni és társadalmi erkölcsét, őseik hitét, mint a hogy megtagadták és meg­tagadják tényeikkel, hazudozásaikkal ma­gát az Isten igazságát! A sok ezer ifjú élet kioltása a sok száz kilométeres harctereken, a népek és nemzetek virágának megcsonkítása az öl­döklő fegyverek által egész világrészeken, a harcoló vitézeknek hadifogságba hur­colása, akik pedig az emberi jólét, s az államok és egyesek békéjének munkálá­sára lennének hivatva s mindazok a bor­zalmasságok, melyeket ez a világháború magában foglalhat, az európai kulturából kivetkőzött francia, belga s méginkább Anglia uralkodóinak, vezetőférfiainak, dip­lomatáinak és népeinek lelkiösmeretét ter­heli leginkább, szemben a muszka hatalom elnyomott, leigázott, kulturátlan, nemzeti­ségéből már kivetkőztetett népeivel, akiket a békeszeretet köpenyegébe burkolózott cár és rossz szellemei, a Nikolajevics Niko­lájok hihetetlenül ostoba mesékkel, vastag hazugságokkal s kancsukával kergetnek a háború szinterére. A tudatlanságból saját egyéni, társa­dalmi, politikai és vallási szabadsága el­len harcba kényszeritett, ezeken az elnyo­mott orosz uralom alatt élő népeken in­kább sajnálkozni, az egész Európa civili­zátiója, nyugalma, jóléte, békéje s az ál­lamok szabadsága és függetlensége ellen törekvő cárizmusnak, őseik politikai hit­vallása megszegésével szolgálatába szegő­dött államok, azok vezetői, uralkodói és népei magatartásán, elvakultságukon pe­dig igazán megbotránkozni lehet, ámúlva kérdezvén az orosz, illetve lengyel regény­író Sienkievicz szállóigévé lett regény címével: Quo vadis. Hová mégy ember ? ! K. I. — Adjunk olvasni valót a katonáknak. A belügyminister bizalommal fordul az ország lakosságához amidőn felkéri, hogy kiolvasott folyóiratait (Érdekes Újság, Tolnai Világlapja, Vasárnapi Könyv és más eféle) valamint nép állal is megérthető irmodorban kiadott köny­veit a sebesük katonák részére átengedni szí­veskedjék. A mai orvosi tudomány enyhíteni tudja a fájdalmakat és gyorsan hegeszti a se­beket, de nem tudja a vitézek unatkozását meggátolni ami aztán szeretteiktől lehangolt­sággá fajul. A csomagokat a hadsegélyző hivatalnak Budapestre kell címezni ame­lyeket a posta ingyen szállít. Akiknek csak egy pár könyvük van, és így csomagolásra nem érdemes költeni, mi is átvesszük az adomá­nyokat és összegyűjtve juttatjuk el a hadse­gélyző hivatalhoz. «sc-: zi Cementárúipar Részvénytársaság Szabolcsvármegye legrégibb Cementárű és Műkőgyára Épitési vállalat. Széchenyi-út 19. Sürgönycím: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kérjen ajánlatot. 285-50 Telefon szám 104. Pontos címre kérjük ügyelni. ebesbe ESBSSCaB BEBES EBB EB'É-H BEE E B E EB.fi BEE S. «-/fi'EB'B ­gyW-^gt

Next

/
Oldalképek
Tartalom