Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)
1914-10-11 / 82. szám
Szaboícsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanitóegyesüíeí Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. i Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed sswre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. BVfklMHCT&iraiHKttflM Quo vadis ? Szomorú jelenség, hogy az igazság felismerésére született és arra egyedül képesített ember, embertársaival való együtt élésében, köz- és magánérintkezésében, nyelvével, a művelődésben való előhaladását biztosító beszélő képességével szokta meg az igazságot elhallgattatni, embertársát félre vezetni, s igazság helyett az igaztalanság uralmát szolgálni s abból magának embertársai erkölcsi és anyagi megkárosításával, hasznot húzni, nemtelen törekvéseire himet varrni! Ennek a jelenségnek szomorúságát, alávalóságát növeli s még inkább megdöbbentővé teszi, hogy ami eddigelé jóformán csak a hétköznapi emberek közzé, a társadalom körébe vette be magát, az ma már az államok és népek egymásközt való érintkezésében is megszokott fogássá, hogy úgy mondjam a diplomatiai szolgálat eszközévé, diplomatiai művészetté vált. Ä most folyó rettenetes világháború előidézésének okai és tényei felderítésére irányuló hazai és külföldi sajtóhadjáratban, különösen a velünk harcoló entente hatalmak hirlapi közleményeiben napvilágra kerülő levelek, táviratok, melyeket a hatalmak diplomatái, katonai és polgári vezetőférfiak, különösen az orosz, angol, belga államfők, s a francia köztársaság elnöke váltottak egymással, ennek a gonosz művészetnek előhaladásáról megdöbbentő adatokat tárnak a gondolkozó, az igazságot szerető és azt követő emberiség elé. Világossá lett az emiitett levél és * táviratváltásokból, Poincarré úrnak az orosz cárral épen trónörökösünk és neje meggyilkolása idejében való tereferéjéből, már most, amit az emberiség által átélt nagy eseményekről csak az idők távola szokott felderíteni, hogy erre az egész civilizált világot sújtó háborúra, az egymást kővető nemzetközi támadások, gyilkosságok, frondeurösködések által nemcsak provokálva, hanem egyenesen rákényszerítve lettünk, hű szövetségesünk, a szövetkezett német államok nagy birodalmával együtt. Világossá lett, hogy amit ennek a szövetséges két birodalomnak szomszéd államai már a boszniai okkupátió, s a balkán háborúk kezdő ideje óta, a velünk való nemzetközi, u. m. diplomatiai érintkezésben elkövettek, gazdasági és pénzügyi erőnket fogyasztották, a háború veszedelmével nyugtalanítottak, nemzetünk különböző osztályát és rétegeit hitéletében, nemzeti, hazafias érzületében félrevezetni iparkodtak, az emberi mesterkéltségnek, az áltatásnak, a félrevezetésnek, a hazudozásoknak, a hipokritaságnak mester fogásai voltak. Világossá lett előttünk, hogy ellenségeink a velünk szövetséges német birodalom és a mi monarchiánk mindkét államának élete, létezése ellen. igazán orgyilkos módon valóságos összeesküvést szőttek, megtámadásunkra előre készültek s hogy velük szemben, mi a világ legigazságosabb önvédelmi harcában állunk, ádáz ellenségeink pedig minden emberi és nemzetközi jogot, szokást, jellemet és becsületességet lábbal letiporva szegezik nekünk gyilkoló fegyvereiket! Világossá lett, hogy a vele rokonnépek felszabadítását praedikáló muszkahatalom nemcsak az eddig letiport, faji egyediségéből, kultúrájából, vallásából m'ár kivetkőztetett lengyel, ukrajnai stb. —• nemzeteket tartja rabszolgaságában, hanem hasonló sorsra juttatás céljából iparkodik és iparkodott eleitől fogva, a külön államisággal és függetlenséggel biró délszláv és másfaj u államokat magához édesgetni, hogy azután Európát s az európai műveltséget a kancsuka és kozák uralom prédájává tegye! És világossá lett előttünk, hogy a francia ledérségből kinőtt francia köztársaság, a büszke Albion, az anyagi és szellemi kincsekben elbizakodott Belgium — ennek a muszka törekvésnek botor szatelleseivé vedlettek, megtagadván ezzel őseik jellemét, politikai hitvallását, a civilizátiót, a melyben eddigelé nevekedtek, mintahogy megtagadták már előbb a hátuk megett levő nemzedék ősies vallásosságát, egyéni és társadalmi erkölcsét, őseik hitét, mint a hogy megtagadták és megtagadják tényeikkel, hazudozásaikkal magát az Isten igazságát! A sok ezer ifjú élet kioltása a sok száz kilométeres harctereken, a népek és nemzetek virágának megcsonkítása az öldöklő fegyverek által egész világrészeken, a harcoló vitézeknek hadifogságba hurcolása, akik pedig az emberi jólét, s az államok és egyesek békéjének munkálására lennének hivatva s mindazok a borzalmasságok, melyeket ez a világháború magában foglalhat, az európai kulturából kivetkőzött francia, belga s méginkább Anglia uralkodóinak, vezetőférfiainak, diplomatáinak és népeinek lelkiösmeretét terheli leginkább, szemben a muszka hatalom elnyomott, leigázott, kulturátlan, nemzetiségéből már kivetkőztetett népeivel, akiket a békeszeretet köpenyegébe burkolózott cár és rossz szellemei, a Nikolajevics Nikolájok hihetetlenül ostoba mesékkel, vastag hazugságokkal s kancsukával kergetnek a háború szinterére. A tudatlanságból saját egyéni, társadalmi, politikai és vallási szabadsága ellen harcba kényszeritett, ezeken az elnyomott orosz uralom alatt élő népeken inkább sajnálkozni, az egész Európa civilizátiója, nyugalma, jóléte, békéje s az államok szabadsága és függetlensége ellen törekvő cárizmusnak, őseik politikai hitvallása megszegésével szolgálatába szegődött államok, azok vezetői, uralkodói és népei magatartásán, elvakultságukon pedig igazán megbotránkozni lehet, ámúlva kérdezvén az orosz, illetve lengyel regényíró Sienkievicz szállóigévé lett regény címével: Quo vadis. Hová mégy ember ? ! K. I. — Adjunk olvasni valót a katonáknak. A belügyminister bizalommal fordul az ország lakosságához amidőn felkéri, hogy kiolvasott folyóiratait (Érdekes Újság, Tolnai Világlapja, Vasárnapi Könyv és más eféle) valamint nép állal is megérthető irmodorban kiadott könyveit a sebesük katonák részére átengedni szíveskedjék. A mai orvosi tudomány enyhíteni tudja a fájdalmakat és gyorsan hegeszti a sebeket, de nem tudja a vitézek unatkozását meggátolni ami aztán szeretteiktől lehangoltsággá fajul. A csomagokat a hadsegélyző hivatalnak Budapestre kell címezni amelyeket a posta ingyen szállít. Akiknek csak egy pár könyvük van, és így csomagolásra nem érdemes költeni, mi is átvesszük az adományokat és összegyűjtve juttatjuk el a hadsegélyző hivatalhoz. «sc-: zi Cementárúipar Részvénytársaság Szabolcsvármegye legrégibb Cementárű és Műkőgyára Épitési vállalat. Széchenyi-út 19. Sürgönycím: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kérjen ajánlatot. 285-50 Telefon szám 104. Pontos címre kérjük ügyelni. ebesbe ESBSSCaB BEBES EBB EB'É-H BEE E B E EB.fi BEE S. «-/fi'EB'B gyW-^gt