Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-10-04 / 80. szám

gatja, hanem az is, aki ilyenekről tudva nem teszi lehetővé a közrend háboritóinak megbüntetését, azoknak romboló munkájuktól való elriasztását. Jelen rendeletem pontos és szigorúan történő végrehajtásától üdvös eredményeket várván, annak miként lett végrehajtását a magam részéről állandóan figyelemmel kivánom kisérni, miért is utasítom a rendőrkapitány és főszolgabíró urat, hogy további intézkedésig eljárásának eredményéről, hozzám hetenként jelentést tegyen, a mely jelentésben névszerint felsorolandók lesznek mindazok, a kik bűnös és hazafiatlan híreszteléseikkel eljárásra okot szolgáltattak. Nyiregyháza, 1914. október hó 2-án. Dr. Ujfalussy Dezső, főispán. Szabolcsvármegye első féléve. Az alispán jelentése. Mikecz Dezső Szabolcsvármegye alispánja most küldi szét a vármegye első félévéről kiadott jelentését. A nagy munkát igénylő körültekintéssel megirt kimerítő és , minden mozzanatra kiterjedő jelentésből közönségünket is bizonyára érdeklő szemelvényeket közlünk az alábbiakban: Először történik meg, hogy alkotmányos életünk helyreállta után az 1870-ik évi XL1I. és az 1886-ik évi,XXI. t.-cikkek által reorganizált vármegyei közgyűlés elé terjesztett alispáni jelentés nemzetünk által vivott háborúról számol be, a mozgósítás végrehajtásának lefolyását örökíti meg vármegyei életünk évkönyveiben. Az európai nemzetek feje fölött már évek óta tornyosuló viharfelhőkből egy irtózatos, eredményeiben ma még beláthatatlan világháború borzalmas viharja tört ki és tombol ez idő szerint végig Európán, virágzó falvakat, városokat söpörve el és már eddig is sok ezer és ezer virágzó ember életet oltva ki. Pedig még ez idő szerint csak kezdetén vagyunk e rettenetes mészárlásnak; aggódó, a jövendőt > kémlelő szemeink még nem láthatják kimenetelét e világrenditő eseménynek; csak ügyünk \ becsületes igazságos voltába vetett szilárd, rendithetetlen hitünk és bizodalmunk az ősi magyar vitézségben — amelyek már e harcokban is; megszámlálhatatlan bizonyságát szolgáltatták hősiesen, emberfeletti elszántsággal küzdő testvéreink, fiaink — ad reményt szorongó szivünknek, hogy a Magyarok Istene, ki nemzetünket e haza földjén annyi vihar közepette, annyi ádáz ellenséggel szemben ezer éven át védő paizsával megoltalmazta, most sem fog bennünket elhagyni és diadalra viszi az ellenünk fegyvert ragadott népek igazságtalan támadásával szemben nemzetünk igazságos ügyét. A bekövetkezett világrengető események közvetlen inditó oka a folyó év junius 28-ikán Serajevóban lezajlott borzalmas tragédia volt, a midőn az osztrák és magyar trón örökőse Ferencz Ferdinánd főherceg és hitvese Hohenberg Zsófia hercegnő áldozatául estek egy aljas orgyilkosságnak. Ezen, az egész világot döbbenetes ijedelembe ejtett esemény után következett részünkről a felbujtó szerepét játszó Szerbia felelősségre vonása és ennek ki nem elégítő válasza után a hadüzenet. Az OsztrákMagyar monarchia és Szerbia között keletkezett konfliktusból azonban pár nap alatt egy világháború réme fejlődött ki, ugy, hogy julius 31-ikén az esti órákban megérkezik vármegyénkhez is a hónvédelmi minisztérium távirati rendelete, tudtul adván, hogy Ő Felsége az általános mozgósítást elrendelte. Első pillanatban megdermedve állott várvegyénk lakossága és a népek millióinak harcba hívására, de ez első pillanat elmultával — ujuit erővel tört ki Hazánk és Királyunk iránti imádatszerü szeretetünk s a kifüggesztett mozgósítási parancsra minden legkisebb zavar és rendetlenség nélkül ezrével, az igaz ügybe vetett rendíthetetlen hittel és bizalommal eltelve, dalolva hagyta el a gondos családfő védelemre szoruló csaladját, munkatereit és évek hosszú során át tartó tevékenységének gyümölcsét, — hogy Hazánkat és Királyunkat életével és vérével szolgálja. A harcba kelt és segélyezésre szoruló családok részére a gyűjtést elrendeltem; a sebesültek ápolhatása céljából a Vörös-Kereszt egyesület tevékenységének támogatására társadalmi és hatósági mozgalom indult meg. Az élelmi cikkek árának hatósági uton való megállapítása csakis minisztertanácsi határozat után lévén elrendelhető, igy ez irányban a vármegye területén többféle mutatkozó drágasággal szemben — miniszteri rendelkezés folytán — olyképen intézkedtem, hogy az elsőfokú hatóságokat utasítottam, miszerint a helyi viszonyoknak megfelelő eljárással igyekezzenek az árak mérsékléséről gondoskodni és tekintettel a tervbe vett szigoru megtorló szabályokra, a visszaélők neveit nyilvántartásba vegyék. Meg kell még említenem, hogy vármegyénk területére nap-nap után internáltatnak szerb alattvalók és hadszökevények, a kik is kellő felügyelét alatt a községekbe helyeztetnek el. Julius hó 26 ik napja óta hivatalomban állandóan, tehát az éjjeli szolgálat tartatott a mozgósítás első négy hetében, a szabadságon lévő tisztviselők pedig szabadságukról szolgálatuk folytatása végett visszahivattak, magam és a vármegye közönségétől nyert szabadságomat megszakítva julius hó 29-ik napján hivatalomat elfoglaltam. Miután a mozgósítás épen a legnagyobb, legsürgősebb mezei munka idején oly váratlanul ért bennünket, gondoskodni kivánt a honvédelmi miniszter a mezei munkálatok idejében való befejezéséről, mely célból a szükséges mérvben népfelkelői és katonai csoportokat polgári ruhában akart a gazda közönség rendelkezésére bocsátani. Nálunk azonban a beérkezett jelensek szerint e kisegítő munkásokra szükség nem volt, igy azok igenybe sem vétettek. A bevonultak családtagjainak segélyezése érdekében megindított mozgalom oly eredménynyel járt, hogy senki a hátramaradottak közzül alapos panasszal nem élhet. Minden községben a segélyező helyi-bizottság megalakult, azoknak pénzben és terményekben oly összeg és mennyiség állott és áll rendelkezésre, hogy a nélkülözők szükségleteit egyelőre kielégíteni tudják. Annyit nyugodt lélekkel jelenthetek, hogy a segélyezés mérve teljesen kielégítő. A társadalmi uton megindított segelyezés mennél sikeresebb eredménye érdekében a háború egész tartamára a különböző könyöradomány gyűjtéseket^ beszüntettem, a már előzőleg kiadott ily engedélyeket pedig bevontam. Ugyancsak ezen magasztos cél érdekében a Miniszterelnök ur kezdeményezésére az aug. hó 18-ik napján nálunk is megtartott katonanap 9250 korona 47 fillér készpénz, valamint 15 métermázsa rozs eredménnyel záródott le. A mindennapi megélhetést jobban biztosítandó, a kereskedelemügyi m. kir. Miniszter ur, a hadiállapot idejére az 1891. évi XIII. t.-cikk hatálya alá tartozó mindennemű munkára és elárusitásra szóló munkaszüneti tilalmat továbbra is felfüggesztette; a belügyminiszter ur pedig az élelmi szerekkel és egyéb elsőrendű szükségletek elárusitása körül tapasztalt visszaélések meggátlása érdekében oly rendelkezést adott ki, hogy az ily visszaéléseket elkövető elárusítók kihágási uton 15 napi elzárásra és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetésre Ítélhetők. Az élelmiszerek árának hatóságilag való megállapítása nem látszott célravezetőnek, az ezideig mát csak azért sem eszközöltetett, mivel a tapasztalás szerint tulmagas árak nincsenek. A magyar királyi kormánybiztos rendelkezése folytán intézkedtem arról, hogy azok, akik oly hadi híreket terjesztenek, amelyek a közönség lelkesedésének csökkentésére és a hadseregbe, valamint annak vezetőibe vetett bizalom aláásására alkalmasak, kinyomoztassanak és a legszigorúbb megtorlásban részesittessenek. Arra az ese-re, ha a bevonult gazdasági cselédek, családjaihoz az év végéig sem törhetnének vissza s ott, ahol a gazdaközönség a családtagoktól a lakást a jövő év elején megvonni lesz kénytelen, a hatóságok és községi elöljáróságok utján gondoskodtam arról, hogy amennyiben a czaládtagok maguknak lakást szerezni egyáltalán nem tudnának, ezek, valamint jószágaik elhelyezése alkalmas módon biztosittassék. A kereskedelemügyi kormány a Kisvárda vasúti állomás kibővítése tárgyában junius hó 9-ik napján tartott közigazgatási bejárás alapján az állomásnak 500.000 korona költséggel leendő kibővítését engedélyezte. A Nyiregyháza városban felépítendő uj honvédhuszár laktanya ügyében az elnökletem alatt tartott vegyes bizottság több napi tárgyalás után oly megállapodásra jutott, hogy e honvédhuszár laktanyát a régi vásártér helyén, mintegy 2 millió 500,000 korona költséggel fogja a város felépíteni, melynek elienében a város a honvédelmi miniszter úrtól 158,000 korona évi haszonbért kap, természetesen ezen bérösszeg csakis az esetben lesz ennyi, ha a honvédelmi miniszter a vegyes bizottság azon javaslatát elfogadja, iiletve jóváhagyja, hogy a be nem épített területek négyszögméterenkénti haszonbér értékét 15 koronában állapította meg. Út- és vasutügy. Legutóbbi jelentésem óta befejezést nyert a debreezen—nyírbátor—beregszászi közút szabolcsvármegyei 41 kilométer hosszúságú szakasza, a 14 kilométer hosszúságú kisvárda— dombrádi, az 5 kilométer hosszúságú tornyospálcza—mezőladányi és a 4 kilométer hosszúságú nyirbogdányi vasúti állomáshoz vezető közút építése. Ez időszerint építés alatt állanak a debreezen—ungvári állami közút 92-700—95-260 közti kisvárdai átkelési szakasza, továbbá a 26 kilométer hosszúságú büdszentmihály—polgári, a 19 kilométer hosszúságú kótaj—gávai, az 5'5 kilométer hosszúságú vencsellő—sárospataki, a 11 kilométer hosszúságú ujfehértó—hajdudorogi és 33 kilométer hossuságu úgynevezett taktaközi utak. Engedélyezve van, — azonban az időközben kitört háború miatt meg sem volt kezdhető — a tiszaágtelek—szalókai, a polgár—folyási, a nyírbogdány—kéki és a Kisléta községből a máriapócsi vasúti állomáshoz vezető közút. Február 6-án nyittatott meg a bodrogközi kisvasút, amely vasútvonal egyéb szárnyvonala Vis és Kenézlő községeinket is érinti. Bizonyára nem érdektelen a bizottság előtt, hogy eddigelé a törvényhatóság területén 81 községben van már távbeszélő állomás, a folyó évben pedig 7 községben lesz a tervezet szerint létesítve, ugy hogy ezen tervezet végrehajtása után már csak 10 jegyzőség nem lesz a telefon hálózatba bekapcsolva. Kivándorlás. A kivándorlás az év első felében óriási arányokat öltött, úgy, hogy a vezetésem alatt álló hivatal alig volt képes az útlevél iránt folyamodók kérvényeit kellő időben elintézni. Érkezett hivatalomhoz az év első felében összesen 3546 útlevél iránti kérvény, ebből 314 visszautasittatott, vagy más ok miatt, az útlevél ki nem adatott, úgy, hogy a tényleg kiadotí útlevelek száma 3232 darab volt. Július hóban sem csökkent a kivándorlás mindaddig, amig a háború kitörése kezdetén a magyar királyi belügyminiszter úr, az útlevél kiadási jogát az egész ország területére vonatkozólag saját hatáskörébe átvette, amióta az útlevelek kiadását a magyar királyi belügyminiszter úr csakis nagyon kivételes esetekben, Amerikába pedig egyáltalán nem teljesiti, mivel úgy a vasúti forgalom bizonytalansága, mint a hajójáratok teljes beszüntetése, lehetetlenné teszik az Amerikába való kiutazást. A vármegyei múzeumról. A Szabolcsvármegyei Múzeum 1914. évi első félévi jelentése a múzeum gyarapodására szorítkozik, mivel a tervbe vett s megkezdett régészeti kutatások megvalósításáról, általában