Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-09-24 / 77. szám

Felmerült — sajnos — eseteknek jövőben megakadályozása céljából teljes bizalommal arra kérem az i. t. polgártársaimat, hogy ha­zafias adományaikat kizárólag csak azoknak a gyűjtőknek írják alá vagy adják át, akik a mi országos, vagy a mi Fiókegyletünk e célra külön kiállított és hivatalos aláírásunkkal s pecsé­tünkkel ellátott igazolványnyal a gyűjtésre szóló jogosultságukat kimutatják. Nyíregyháza, 1914. évi szeptember hó 22-ik napján. Hazafias üdvözlettel A Nyíregyházi Vöröskereszt-Fiókegylet nevében: Somogyi Gyula, ügyvivő alelnök. A hivatalos lap közli gróf Tisza István miniszterelnöknek, az összminiszterium nevében kiadott 6982—1914. I. M. E. számú rendeletét, a melyben hadikölcsönpénztár felállításáról in­tézkedik. Régi óhaja volt a közönségnek, hogy a háború okozta gazdasági bajok enyhítésére hadikölcsön-pénztárt létesítsenek és mióta Németországban a bankok ezt az intézményt már életbe is léptették, egyre sűrűbben hang­zott el a kívánság, hogy nálunk is létesítsenek hadikölcsön-pénztárt. A magánvállalkozás tőkeszegénységünknél fogva nálunk nem látszott erre alkalmasnak, azért a kormány vette a kezébe az egész ügyet és ugy határozott, hogy az Osztrák-Magyar Bankkal egyetértőleg, mint állami pénzintéz­ményt fogja a hadikölcsön-pénztárt felállítani. A rendelet szerint a magyar királyi hadi­kölcsön-pénztár célja, hogy a hadiállapot által előidézett és különösen a kereskedők és iparo­sok körében jelentkező hiteligények kielégíttes­senek. A hadipénztár ügyvitele az államkincstár számlájára történik és megfelelő biztosíték mel­lett kölcsönöket fog nyújtani. A kölcsönpénztár szélihelye Budapest és egyes üzlethelyeit külön­böző vidéki városokban fogják felállítani. A pénzügyminiszter az osztrák pénzügy­miniszterrel és az Osztrák-Magyar Bankkal egyezményt fog kötni, a mely szerint a hadi­kölcsönpénztár igazgatása a pénzügyminisztérium mig a Vörös-Kereszt egyletünk a nagy mennyi­ségben szükséges gyógyszerekre csak ezen az egy helyen eddig több mint 3000 koronát adott ki. A Vörös-Kereszt egyletünkhöz szeptember 21-ig befolyt befolyt 14,482 korona 85 fillér, amelyből eddig már kiadtak 6112 korona 60 fillért. Az ő roppant jelentős, gyors szolgálatai­kat támogatja a város is, amennyiben rendel­kezésükre bocsátott 2 betegszállító kocsit. Magánosok közül is sokan felajánlották erre a célra a fogataikat. Igy a Dokupil Gyula autója is e célt szolgálja. A társadalom adako­zásában készségesen részt vesznek az iparosaink is, akik a természetbeni adományokon kívül 500 korona készpénzt is adtak a sebesült-ellátás céljaira. A Vörös-Kereszt külön betegszállító szolgákat is alkalmaz a saját költségén, akiknek 8—3 korona napidijat fizet a munkájukért. Természetesen nagy mennyiségben vásárolja naponkint az élelmiszereket is, gondos felügye­let mellett és itt nem lehet kicsinyes bürok­ráciával dolgozni, mert a betegeinknek első­rendű és bő ételanyagok kellenek, amely nem tűrhet semmi ellentmondást. Itt némi költség visszatérítése van az egyletnek, mert a katonai kincstár minden sebesült katona 'teljes napi ellátása fejében személyenkint megtérít 2 koro­nát. Ugyanennyit a többi polgári kórházakban ápolt sebesültekért is. Ami pedig sebesült a katonáink létszámát illeti, ez helyenkint igy oszlik meg: A Vörös-Kereszt Egylet kezelésében eddig ápoltak 235 beteget. Ebből elhalt összesen 1 beteg, akit szeptember 2l-én itt eltemettek. Az „Erzsébet 8 Közkórházban kezeltek eddig 180 sebesült katonát. Ebből meghalt 12. A gyógyulók közül 33*at elbocsátottak, akik­által kirendelt állami közegek közreműködése mellett az Osztrák-Magyar Bankra ruháztassék. A jegybank saját ügyeitől elkülönítve fogja a hadikölcsön-pénztárt vezetni, külön igazgatóság vezetése alatt, a melybe az Osztrák-Magyar Bank és a kormány képviselőin kívül a bank­szakmához, továbbá a kereskedői és ipari osz­tályhoz tartozó személyek fognak kineveztetni. A hadikölcsön-pénztár a magyar és az osztrák pénzügyminiszterre], valamint az Osztrák­Magyar Bank és a kormány képviselőin kivül a bankszakmához, továbbá a kereskedői és ipari osztályhoz tartozó személyek fognak kinevez­tetni. A hadikölcsön-pénztár a magyar és az osztrák pénzügyminíszterrzl, valamint az Osztrák­Magyar Bankkal kötendő egyezmények alapján a folyósított kölcsönök teljes összege erejéig nem kamatozó m. kir. kölcsönpénztári jegyeket bocsátott kí. Ezeket a pénztári jegyeket minden közpénztárnál és közhivatalnál teljes névérték­ben fizetésül el kell fogadni; a magánforga­lomban ezeknek a pénztári jegyeknek elfoga­dása nem kötelező. A kölcsönpénztár által kiadott pénztári jegyek együttes összege 290 koronát nem haladhat meg. A jegybankkal kötendő megállapodás sze­rint e pénztárjegyeket az Osztrák-Magyar Bank fizetésül elfogadni és azokat barmikor kész­pénzre átváltani köteles. A jegybanknak azon­ban jogában lesz a pénztári jegyeknek a bank birtokában levő összegét a forgalomban levő bankjegyeink összegéből levonni. A hadikölcsön-pénztárból kölcsönök csak száz koronától nem kisebb összegben és rend­szerint három hónapot meg nem haladó és csak kivételesen hat hónapig terjedő időre engedélyezhetők. A kölcsönpénztár jogosítva van a kérelmezett kölcsönök felhasználásának célját megvizsgálni. A kölcsönkérelem elutasí­tását indokolni tartozik. A kölcsön biztositékául zálogként leköt­hetők : 1. romlásnak ki nem tett oly áruk: föld-, bánya- és ipari termékek, a melyek a magyar szent korona országainak területén vannak raktározva (ily dolgok lekötésénél a becsérték feléig, kivételesen kétharmadáig nyújthatók kölcsönök); 2. az állam által vagy állami jóvá­hagyással kibocsátott belföldi értékpapírok (kü­lön fog meghatároztatni, hogy a papírok érté­nek már csak rövid idejű könnyebb házi keze­lésre van szükségük a teljes felgyógyulásukig. Az ápoltak között katonai rendfokozat szerint itt 3 kapitány, 2 főhadnagy, 1 hadnagy, 1 zászlós, 7 altiszt, 3 egy éves önkéntes és a többi közkatona. A páholy ápoltjai között ezidőszerint 8 tiszt és 5 tiszti szolga van. A legtöbb sebesült katonát Nyíregyházán a cs. és kir. csapatkórházban ápolják. Az összes ápoltak száma itt augusztus 20-tól máig 689. Az ápoltak napi létszáma mostanában 85—95 között váltakozik. A beteglétszám gyakori vál­tozásai itt a gyógyultak és súlyosabb betegek elvezényléseiből, illetőleg kórházi helyváltoztatá­sából következik. A mi katonáinkon kivül Nyíregyházán orosz sebesült katonai foglyokat is ápolnak, most már valamennyit a csapatkórházunkban. Ezek­nek a létszáma ma 13, akik kőzött 1 kozák hadnagy, 1 őrmester és 1 káplár van. A többi közlegény. Ezeken kivül meghalt itt 1 orosz közlegény, akit már eltemettek. A sebesült katonáink különböző fegyver­nemekhez és helyőrségekhez tartoznak. Eszerint különböző nemzetiségiek is. A gyors orvosi segítség és ápolás munkájában nem lehet válo­gatás a sebesültek nemzetiségi és fegyvernem­beli osztályozására. Csak egyetlen szempont vezetheti itt a katonai intendaturát. Az a szem­pont, hogy mihelyt megsebesül a küzdő katona, az első vonattal mindjárt elindítják a harctér­ről, be Magyarország vagy Ausztria valamelyik katonai helyőrségi városába, lehetőleg a leg­közelebbibe, hogy mindjárt ápolásba lehessen venni őket. * Szigorú körültekintés után állapijuk meg, hogy nyíregyháza társadalma a sebesült katoná­kének milyen hányadáig); 3. oly más értékek, a melyeket a hadipénztár igazgatósága elfogad­hatóknak tart. A kölcsön kamatlába egy százalékkal ha­ladja meg az Osztrák-Magyar Bank mindenkori váltóleszámitolási kamatlábát. Ha a kölcsönt lejáratkor nem fizetik vissza, a hadipénztár jogosítva van a zálog eladása utján magát birói eljárás nélkül kielégíteni. A kölcsönpénztár kamatjövedelme a költ­ségekre, esetleg veszteségek fedezésére, a maradék pedig a kölcsönpénztári jegyek vissza­váltására fordítandó. A hadiállapot megszűnte után a hadikölcsön-pénztár egy éven belül fel­oszlatandó. A magyar nőkhöz! Mióta a hadsegélyző hivatal felhívása meg­jelent, sok ezer szorgalmas női kéz fáradozik az országban azoknak a ruhanemüeknek az elkészítésén, amelyre szükségük van a hadba­vonult katonáknak. Most már nagyon is elkel­nek ezek a holmik és ezért elérkezet az ideje az összegyűjtésüknek. Azok, akik ily cikkek előállításával foglalkoztak, küldjék be haladék­talanul a már kész dolgokat, hósipkákat, has­melegítőket, térd- és lábszárvédőket — flanell ingeket a hadsegélyző hivatalhoz (Budapest, IV. Váci-utca 38). A csomagokat teljesen díjtalanul szállítja a posta. Miután megállapították, bogy hósipka, ér­melegítő és térdvédő még körül-belül 600,000 darab szükséges, felkérik a magyar nőket, jelentsék be sürgősen a főispánnál, (Budapesten a polgármesternél), hogy milyen mennyiségű pamutot kívánnak vásárolni és ezen az alapon aztán a hadsegélyző hivatal megküldi a szük­séges mennyiséget az illetékes megyei vagy városi központi bizottságnak. A pamutot nagyban való beszerzési áron bocsájták hölgyeink rendelkezésére. Hósipkára 14, egy pár érmelegitőre 7 és egy pár térd­védőre 12 deka pamut kell. Szükség van ezen­kívül vagy 500,000 darab haskötőre és 500 ezer pár kapcára. A magyar nők ajándéka fogja megvédeni derék harcosainkat az időjárás viszontagsága I ink fölgyógyitásának kötelességszerű munkájá­I ból eddig vállvetett buzgalommal vette ki a maga \ részét. Minden kérés nélkül sereglettek össze a j Vörös-Kereszt elnöksége köré a művelt család­| jaink, a maguk készpénz és természetbeni ado­mányaikkal. A Vörös-Kereszt áldásos munkáját Ujfalussy Dezső dr. elnök és Kertész Bertalan főtitkár mellett legnagyobbrészt Somogyi Gyula kir. közjegyző, adminisztratív elnök vezeti, aki a roppant szerteágazó, szövevényes, száz és száz igény gyors kielégítésének szükségével járó nagy feladatot minden fennakadás nélkül végzi, fáradhatatlanul, valami megható lelki és jeliemi odaadással. Halk sóhajok, néma köszönő szavak szálla­nak szét a sebesült katonáink lázas ajkairól, a fehérruhás ápolónőink felé, akik a szünettelen, nehéz szolgálataikkal uj életeket adnak vissza a dolgozó társadalomnak, a megritkult nemzet­nek. A végső győzelmünkbe vetett bátor biza­kodásnak addott kifejezést az egyik ápoló úrnőnk e sorok írója előtt. Fölcsillanó szemek­kel, szent meghatottságtól és büszkeségtől elcsukló hangon jelentette ki, hogy olyan kősök­kel. mint a mi magyar katonáink, akik nehéz sebeik ellenére is visszakívánkoznak a kórágyból a csaták tüzébe, ilyen igazi férfiakkal és ritka hősökkel lehetetlen elveszítenünk a háborút ! Ma milliók megfeszített értelme szegődik oda a szebb, boldogabb nemzeti jövőért küzdő magyar katonák gigászi küzdelméhez. Enyedy Barnabás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom