Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-09-24 / 77. szám

ellen. Jelentkezzen tehát minden magyar nő sürgősen, hogy mielőbb megindulhasson az áldásos munka. Az alábbiakban összefoglalóan leirjuk a szükséges cikkek elkészítésének módját. Hósapka. Készüljön világos-szürke gyapju­fonalból. Berlini pamutból. Ennek hiányában világos barna (kakiszinü) szóval olyan szinü fonalból, amely hasonlít a katonák csuka­szürke ruhájához. Kezdjük a munkát ugy, mint a harisnyánál, vegyünk négy türe összesen 144 szemet, mintázzuk a kötést felváltva két sima és két fordított szemmel és figyeljünk különö­sen arra, hogy ez a sorrend akkor se zavar­tassák meg, amikor az egyik türfcl átmegyünk a másikra. Az első sort dupla fonállal kell kötni, a többi munka szimpla fonállal folyta­tandó. Harisnyaszerüen, kössünk 15 centiméter magasságig. Ezután ne kössünk többé körös­körül, hanem oda-vissza, hogy nyílást nyer­jünk. Így folytatjuk a munkát 20 centiméter hosszban, minden fogyasztás nélkül. Ha a 20 cm. nyílással elkészültünk, vagyis ha az egész munka 35 cm. magas, akkor mindkét oldalon 50—50 szemet végezzünk be. A közepében megmaradt 44 szemmel pedig tovább kötünk 20 cm. magasságig, ugy, hogy az egész darab legyen 55 cm. hosszú. Ezzel végleg befejeztük a kötést és ugyanazzal a pamuttal varrva for­máljuk a fejtetőt s a homlokot, mely utóbbira 6 cm. számítunk. Ha az első sapka elkészült, próbáljuk azt valamelyik férfi fejére. A sapka akkor kifogástalan, ha a nyilás széle körös­körül szorosan takar az archoz, homlokhoz és állhoz. A hósapka ugyanis köthető, ahogy a hadsegélyző hivatal terjesztette — mert ez a minta is kifogástalan. Flanellből ne készítsünk hósapkát, mert ezek kevésbbé felelnek meg a célnak. Érmelegitö. Ugyanolyan anyagot használ­junk, mint a hósapkánál. Ha a szürke szín fogytán van, akkor az érmelegitőnek az a vége, amely a zubbony alól nem látszik ki, akár» milyen színből is köthető. Dolgozzunk harisnya­szerüen összesen 76 szemmel, az első sort dupla fonállal és mintázzuk a kötést ugy, mint a hósapkánál. Tehát következetesen két sima szem után mindig két fordított szem. A hosszú­ság legyen 20 cm. Térdvédö. Kössük lehetőleg ugyanolyan színből, mint a hósapkát. Ha a szürkeszin el­fogy, vehetünk bármilyen szint is — mert a térdvédő nadrág alatt is hordható. Formára nézve ugyanolyan a térdvédő, csakkogy nagyobb. Dolgozunk tehát 112 szemmel, szabjuk meg a hosszát 35 centiméterben. Haskötő. Készüljön jó meleg flanellből, lehetőleg gyapjú flanelt is. A színe mellékes, csak ne fogjon. Formája tégla alakú, széles­sége 35 cm., hosszúsága 100 cm. Mindegyik végén a felső sEfirokban legyen egy 70 centi­méteres madzag. Úgyszintén legyen a haskötő felső szélén is két madzag, még pedig egy a hosszközepétől 15 cm-el jobbra, a másik ugyan­ennyire balra. Az egyik madzag legyen 20 cm., a másik 100 centiméter. Téli kapca. Készüljön gyapjú vagy gyapot flanellből, de készülhet barchetből is, vagy pedig gyapjúból szőtt, szintartó női szövetből. Az anyaga ne legyen igen vastag. Hossza 60 cm., szélessége 50 cm. Beszegni nem szabad. — A felgyógyult katonák. A Magyar Vörös Kereszt Egylet központi igazgatósága köriratot intézett valamennyi betegápolási szer­veihez és értesítette, hogy mindazok a katonák, akik már felgyógyultak és hadi szolgálatra való képességüket teljesen visszanyerték, most a leg­közelebbi császári és királyi, illetőleg magyar királyi honvéd pótzászlóaljparancsnokságoknak adandók át. Azokról a sebesült vagy beteg harcosokról pedig, akik további gyógykezelést nem igényelnek de még üdülésre szorulnak, üdülőházakba való elhelyezésük, vagy esetleg szabadságoltatásuk céljából a kezelőorvos által orvosi vélemények szerkesztendők és ezek az orvosi vélemények kellő időben (legalább nyolc nappal előbb) további intézkedes végett a Vörös Kereszt központi irodájába beküldendők. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete ked­den délután tartotta meg szeptember havi ren- j des közgyűlését Májerszky Béla kir. tan. pol­gármester elnöklete alatt. Elnöklő polgármester a gyűlés megnyitása és a hitelesítők kijelölése után meleg hangon ! emlékezett meg arról a veszteségről, mely a nyíregyházi cs. és kir. 14-ik huszárezredet a Mayer Béla alezredes hősi halálával érte. Az elesett alezredest az egész város ismerte és szerette. Emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökítették és özvegyéhez részvétiratot in­téznek. A király köszönete. A tárgysorozat rendjén bemutatta a tanács a miniszterelnök leiratát, melyben tudatja, hogy Őfelsége a Ferenc Ferdinánd főherceg és Hohen­berg Zsófia elhunyta alkalmából hozzá intézett részvét feliratért köszönetét tolmácsolta. A köz­gyűlés a köszönetet tudomásul vette. A hadba vonult városi alkalmazottak, j A tanács jelentést tett a hadba vonult városi alkalmazottakról. A jelentés szerint ösz­szesen 73 városi alkalmazott van oda a háború miatt. Ézek munkáját részben az itthon ma­radtak látják el, részben, mint a rendőröknél és a kézbesítőknél, ideiglenes kisegítő alkalma­zottakról kellett gondoskodni. Hasonlóképen kisegítők dolgoznak a mérnöki hivatalban is a halaszthatatlan tennivalók ellátásánál. A közgyűlés jóváhagyólag vette tudomá­sul a polgármester intézkedéseit a tennivalók ellátása körül. A sebesült katonákért. A Vörös Kereszt Egylet kérelmet intézett a városhoz az itteni állomásra érkező és átvo­nuló sebesült katonák élelmezéséhez adomány nyújtása iránt. A közgyűlés erre a célra 250 koronát szavazott meg a Vörös Kereszt Egylet javára. Szavatosság az iparosokért. Több helybeli kisiparos cipész és csizmadia összeállott, hogy a katonaság részére 1300 pár bakkancsot készit ez évi november végéig. Azt kívánják azonban, hogy a kiaadandó bőrök ér­tékéig a város vállaljon szavatosságot a kis­iparosokért. A közgyűlés a szavatosságot el­vállalta, viszont azonban a város részére telek­könyvi biztosítékot kívánt és kikötötte, hogy a kész bakkancsokért járó összeg a városhoz­küldessék. Á boritaladó átalány. Több kisebb jelentőségű tárgy után sorra került a boritaladó kérdése. A város eddig általányban egyezett ki a fogyasztókkal, mely általányok azonban jelen­tékenyen alulmaradtak a kincstári adón. Mikor a kincstárral a város legutóbb a fogyasztási adók kezelésére újabb 3 évre kiegyezett, a kincstár nem vette figyelembe a város által adott általányt, hanem a tényleg fogyasztott bor mennyisége szerint állapította meg a meg­váltási összeget évi 50,000 koronában. A jövedékkezelési"bizottság erre való figye­lemmel azt ajánlotta, hogy a város is szűntesse meg az általány rendszert; a tanács ellenben a jelenlegi nehéz viszonyokra való tekintettel ezúttal csupán az általánynak 50 %-kal való íelemalését javasolta, ami még mindig jelenté­kenyen kedvezőbb az állami adótételeknél. A közgyűlés eleinte sehogy sem akart bele menni a felemelésbe, mert hiszen adóemelésről volt szó. Csak hosszas vita után látta be a köz­gyűlés többsége, hogy még sem volna méltá^­nyos és igazságos, hogy a borfogyasztók he­lyett a város egész közönsége községi pótadóból fedezze a kincstárnak fizetendő boritaladót, illetőleg azt a külömbséget, ami a boritaladó általányokból ki nem telik. Más jelentős tárgya nem is volt a köz­gyűlésnek, amely valamivel 5 óra után véget ért. Ä háború. Hogy az eseményeket helyesen ítél­hessük meg, az osztrák-magyar és német sei egeket egységes haderők­nek kell tekintenünk, amelynek Orosz­ország és Franciaország ellen a belső vonalon kell operálniok. Két ily hatal­mas ellenseg ellen nem lehet egyidejűleg offenziveknek lennünk s nem lehet egy­szerre döntést provokálni. A belső vonal alapelve: a két ellentél egyikét lehe­tőleg nagy erővel megtámadni és legyőzni, mialatt a másik ellenlelet foglalkoztatni, 1 eltartani kell s meg­akadályozni abban, hogy azon ope­rációs helyen, ahol szövetségesét túlerővel támadták meg, beavatkoz­hasson. Ez az elv világosan érvényre jut a jelen háborúban A vezető idea volt: Franciaországot minden erővel m egtámadni, Orosz orsz ág fő er ej é t pedig lekötni addig, mig a német­francia harctéren megtörténik a döntés. Hogy a német és osztrák-magyar had­sereg egymással szoros stratégiai vi­szonyban operál, hogy végül ugy ke­leten, mint nyugaton győzzön, az nem titok azok előtt, akik Ítélni tudnak. Az északi harcterekről csönd, pihenés híre jön. Legjobban bizonyítja ez azt, hogy az orosz haderő minden nagysága mellett sem tud és nem mer vitéz hadseregünkkel szemben egyhamar támadást megkisérelni, ami egyszersmind bizonyítja hadseregeink erejét és azt, hogy ujabban elfoglalt állása kitűnő. * Mai távirataink a következők: Nagy német győzelem az Indiai Óceánon. Öt angol hajó elsülyedt. {A „Nyirvidék" eredeti távirata.) Berlin, szeptember 21. A Wolff-ügy­nökség jelenti: Az „Emden" nevü német cirkáló szeptember 10-én a Bengali-öböl­ben öt angol hajót elsülyesztett. A „Pe­gazus" nevü angol cirkáló a Zanzibán­öbölben elsülyesztette a „Möve" német, ágyúnaszádot. A „Königsberg" német cirkáló megtámadta a gépeit tisztító „Pegazus"-t és hasznavehetetlenné lette. (M. T. I. cenzúrázott jelentése.) Kina Japán és AngJia ellen. (A , Nyirvidék" eredeti távirata.) Bécs, szeptember 21. A „Corres­pondenz Rundschau" jelenti, hogy Pe­kingben a legnagyobb izgatottság van Japán ama kívánsága miatt, hogy sza­bad kezet kapjon Kinában. Az a kíván­ság Pekingben egyébként már régóta ismeretes volt. Az izgalom az ántánt ellen egyre nő és Angliát azzal vádolják, hogy Japánt Kina ellen tüzeli és Kina rová­sára Japánnak szívességet akar tenni. Pekingi kormánykörökben egyáltalán nem titkolják, hogy a monarkia iránt nagy rokonérzéssel vannak. (M. T. I. cenzúrázott jelentése.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom