Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-26 / 60. szám

szállítási költségeket' azonban a megrendelő fél viseli. A szükségelt vetőmagokra előjegyzéseket is kérhetnek a gazdák az emiitett uradalmak igazgatóságaitól, megjegyezvén, hogy az előjegyzés sorrendjében a vetőmagvak kiszolgáltatása az őszi, ilLtve jövő tavaszi vetés végéig fog eszközöltetni. Minden előjegyzett vetőmag után előlegül illetőleg bánatpénz gyanánt métermázsákánt 1 K az illető birtoknak, amelynél a megrendelés történik, beküldendő, mely ősszeg azonban a szállításkor az egész v telárba beszámittatik. Budapest, 1914. julius 6. M. kir. földmivelésügyi minister. Köz- és magán legelők és kaszálók felujjitása terén vármegyénk területén is igen ssép eredményeket mutat már is a Nagymélt. m. kir. földmivelésügyi Minisztérium kisérletügyi állomásának tevékenysége. Legújabban ismét több gazda jelentkezése alapján kértük földmivelésügyi kormányunkat szakközegét hasonló célból hozzánk leküldeni. Amidőn erről T. gazdatársainkat azzal értesítjük, hogy a kiküldött szakközeg lejövetele és további utasításai és tanácsai teljesen díjmentesek, felhívjuk egyben mindazokat, kik elvénült, megromlott legelő vagy kaszálójukat felujjitani s illetve e tekintetben a földmivelésügyi Minisztszterium ide érkezendő szakközegének (helyszíni szemle alapján) tanácsát igénybe venni óhajtják, ezen szándékukat egyesületünk titkári hivatalához mielőbb bejelenteni szíves kedjenek, hogy mindezeket egyesületünk is még ideje korán bejelenthesse, s viszont a kiküldendő szakegyén kiszállásait kellően .előkészíthesse. Bejelentéssel együtt közlendő a felújítani kivánt legelő vagy kaszáló nagysága, a község, melynek határában fekszik (esetleg vasúti állomás) s végül kihez intézendő ez ügybeni esetleges intézkedő értesítésünk. Vármegyei gazd. egyesület. A Nyíregyházi Iparos-ifjúság ÖnképzőEgyesületének táncmulatsága és kabaréje 1914. aug, 2-án. Az iparos-ifjak önképzőegyesülete, mely évekig tartó válság után most megifjodva s uj tetterőktől duzzadó ambícióval ismét elfoglalni és megtartani kívánja helyét azok között, a társadalmi téren küzdő és működő egyesületek között, a melyek a különböző társadalmi erők kifejtésének és egyesítésének kulturális céljait szolgálják — ujabban mind gyakoribb jelét adja életrevalóságáriak és hivatottságának. Alig múlik el hét, hogy az egyesület üdvös működéséről ne kelljen számút adnunk. Legutóbb az egyesület által rendezett közérdekű tudományos felolvasásokról emlékeztünk meg, melyek a tagok komoly irányú szellemi tovább képzésének kiváló eszközei, most pedig a tagok által rendezendő nagyszabású kabarénak műsora áll előttünk, a mely gazdaságánál és nívójánál fogva örömmel lep meg bennünket, mert olyan értelmi és művészi kézségről nyújt nem mindennapi Ígéretet, hogy annak komoly beváltása az egyesületnek csak büszkeségére ^ehet. A műsorban látunk komoly zeneszámokat szavalatokat, melodrámát, vígjátékot es párosjelenetet kizárólag egyesületi tagoktól s amint a szorgalmasan gyakorolt próbákról kiszivárog, meganynyi szám a legfényesebb rutinról tanúskodik, a mely műkedvelői előadásról egyáltalán várható. Ha ehhez az önmagában is élvezetesnek ígérkező programhoz hozzá vesszük még a vendégszereplésre felkért dr. Garay Kálmán urnák közreműködését, valamint Walter Géza poétánknak bizonynyal igen szellemes prológusát és Miklós Gyula szerkesztőnek sokat igérő konferálását. joggal és bátran állithatjuk, hogy a törekvő ifjúsági egyesület igen érdekes, igen mulatságos és felette magas színvonalú műsorral fogja meghálálni a közönségnek különben is megérdemelt érdeklődését. A kabarét egyébként táncmulatság fogja követni, a mely szokásos szórakozásokkal, confettin, serpentin-csatározás stb. lesz fűszerezve. A mulatság műsora egész terjedelmében a következő : 1. Prológ. Irta: Waller Géza ur, szavalja: Kovács Mariska k. a. 2. Lavotta első szerelme Bihary Zoltántól. Hegedű kettős. Játszák: Bakos István és Kollmann Kálmán urak. 3. A főpróba. Páros jelenet. Előadják: Bajdik András es Sziklai Sándor urnák. 4. Vár és kunyhó. Malodráma. Irta: br.' Eötvös József. Előadja: Erdei Margitka k. a. Hegedűn kiséri: Bakos István ur. 5. Dr.- Garay Kálmán ur szavalata. 6. Hypnotizmus. Irta : Gabányi Árpad. Páros jelenet. Előadjak: Erdei Margitka k. a. és Tóih Sándor ur. 7. Katonásan. Vígjáték 1 felvonásban. Irta : Andreánszky Jenő. Személyek: Gárday A. nyug. hupzárőrnagy, Kuzmin József ur. Jolán, özv. Berenty Gyuláné, Olga, unokahugai, Dusa Veronka k. a., Kovács Juliska k. a. Lengey Émil, min. titkár, Vancsisín János ur. Huszár Elemér, hírlapíró, Sarok Gyula ur. Gyuri, inas Gárdaynál, Bajdik András ur. Konferál: Miklós Gyula szerkesztő ur. 8. Tánc reggelig. Ujabb meteorkő Szabolcsban. Folyó év május hó 24 én, tőlünk keletre egy meteor oly dörrenéssel robbant szét, hogy Nyíregyházán ajtók, ablakok erősen zörögtek, mintha földrengés lett volna. A meteor nagyobb átmérőjűnek látszott a holdnál. A tünemény Mándokon és az ungmegyei Palóczon és keleten tünt fel, tehát tőlünk legalább is 100 kilométer távolságban durrant szét, apró darabokra, melyek közül Nagyvarsányról Virányi Sándor főszolgabíró és Evva István tb. főszolgabíró buzgalmából többek ajándékaként négy darab került muzeumunkba, 1550, 110, 50 és 16 gramm súlyúak. Buday Ferencz vásárosnaményi gyógyszerész öcscsének egy nagyobb darab van birtokában, melyet muzeumunknak igért. Állítása szerint Namény környékén mintegy 30 darab hullott le. Folyó év junius 22-iki kelettel Somlyődy János barátom, a ligetaljai járásnak főszolgabírója szintén küldött muzeumunknak egy 1350 gramm sulyu, kivül fekete, belül a varsányinál sötétebb szinü meteor követ a következő szövegű levél kíséretében : „2706—1914. A ligetaljai járás főszolgabírójától. A Szabolcsvármegyei Muzeum Igazgatóságának, Nyíregyháza. A folyó hó 17-én este 7 óra tájban Nyiracsádon a hivatalos helyiségem felett észak keleti irányból jöve, egy a folyó évi május hóban látott meteorhullasnál sokkal nagyobb meteorhullást észleltem. A tűzsáv óriási nagy volt és annak megszűnése után pár perccel ágyudörgésszerü robbanás hallatszott, Körülbelől 7, 8 vagy 9 robbanás következett gyorsegymásutánban. Mint utána jártam, a meteor a nyirábrányi határban esett le, a melyet idemellékelve a muzeum számára megküldeni kedves kötelességemnek tartottam. Hogy ennek a meteorkőnek volt e más darabja is, azt eddig kikutatnom nem sikerült, de figyelemmel kisérem és ha több adatra bukkannak, azt is rögtön közölni fogom. Nyíracsád, 1914. julius 22-én. Somlyódy János, főszolgabíró." Milyen nagy lehetett a meteor szétrobbanása előtt, alig lehetett elképzelni, ha tudjuk, hogy a május 24 iki meteor 100 kilométernél nagyobb távolságból is a holdvilágnak jóval nagyobb átmérőjűnek látszott. Nyíregyháza, 1914. julius 25-én. Dr. Jósa András. í tánc és a társadalmi esztétika alapelvei. Irta: Dr. Franz Baclimann. Németből fordította: Yertse K. Andor. (2) Egyedül jogosított fordítás. Az antik esztétikai műveltség szelleme természetesen nem egyszerre tünt el a keresztény korszakban. Az élet lekötötte és biztosította fenmaradását egyidőre, dacára annak, hogy az új eszmék mindenható ereje állott útjába : lélek, szellem, örökkévalóság, az ellenséggel szemben is erkölcsös magaviselet és más alapeszmék, amelyek a görögök előtt nem voltak ugyan idegenek, de visszatartotta őket ezen eszményi elvek fenségétől és mélységétől az életfölfogásuk. A lélek kultusza minden anyagi érdeket mellőzött s az emberi testet csak annyiban értékelte, amennyiben az előtte mint a lélek mulandó hüvelye szerepelt. A gondolati világ eme fejlődési processusában a zene is résztvett, s így a kereszténység lélekkultusza és az eljövendő idők zenéjének célja szorosan egybezáródtak. A zene szolgáltatta melódiai alakjával az új élet lelki kiíejező eszközét; az ő összefüggése a testtel abban a mértékben lett lazább, minél

1 több lelki egy-* oldalusággal fejlődött ezirányu zeneisége. Ez a szabad, de lélekemelő kapcsolat lett a kifejezőszerve a testnek, illetve a táncnak, mely körülménynek a következménye, mint azt manapság láthatjuk, a lehető legrosszabb lett A táncban véghezvitt testi mozgások elvesztik a zene révén viditó, lelkesítő alkatelemeiket, s az erkölcsi romlottság veszélyének ördöge ott lappang a buja melódiáknak magát átadó testben ; ez a szimptoma különben minden időkben jellemezte a táncot, Az európai kulturában a tánc történetének fogalmát bátran értelmezhetjük az erkölcsök történetének, mint művészettörténetnek. A görög zenei esztétika utóhatásai a keresztény korszakban nemsokára eltűntek. Még a hetedik században találunk itt-ott görög mintára rendezett tánczenei előadásokat. Az ótestamentumban sok példát találunk a tánc vallásos szerepére- Dávid ünnepi táncot lejtett a trigyszekrény előtt,

1 Mirjam együtt énekelt és táncolt Izrael asszonyaival (II. Móz. XV. 20.), Jephtha leánya dobolva és táncolva ment győztes atyja elé, hogy ez őt feláldozza (Richter XI. 34). A vallásos érzületet manapság különösen érintené, ha köztudomású lenne, hogy a harmadik századtól kezdve a vallásos ünnepek az Isten- tiszteletére szentelt házban zenével és tánccal kezdődtek. A tánc még ekkor tisztességes, szerény volt, telve szeméremmel és áhítattal, s a legfőbb pap maga vezette. Ezt a szokást Basilios Thaumaturgos, az új császárság (244) érseke honosította meg, aki át volt hatva a görög kulturától és a misztikus ideáktól. De nemcsak a templomban, hanem azonkívül is ilyen modorban ápolták a tánckultuszt; a mártirok sírjához vezető úton himnuszt énekelve, tánclépésben haladtak előre a keresztények, a vigiliákon pedig (nagy ünnepek előestéjén) a templomajtó előtt énekeltek és táncoltak. Nagy Basilius is táncolt — mivel, úgymond, az angyalok is táncolnak — s ez a finom érzésű idea adta későbben a reneszánsz mestereinek kezébe az ecsetet, amely azután csodálatraméltó táncoló és éneklő angyali alakokat te remtett (Melozzo da Forli, Raffael és mások)A negyedik században két északafrikai szekta, a táncot ünnepi kultusszá avatta. A 622-ik évből ered azonban egy rendelet, melynélfogva a papoknak szigorúan- megtiltatik a táncok vezetése. A tánc már ekkor mint a Dionysosünnepek utánzása lett megbélyegezve. (Böhme, Geschichte de Tanzes.) Be kell vallanunk, hogy a táncnak a vallásos eszmekörben tulajdonképen semmi helye 1 Évekkel ezelőtt Délitáliában egy protestáns grófi családnak voltam a vendége s itt megismerkedtem a ház asztalosával, aki nemrégiben a római katholikus vallásra tért át, mely körülmény azonban nem akadályozta őt abban, hogy régi szokását,, az ivást és táncot, tovább is folytassa. Mikor ezért egy izben megintettem, tüstént kész volt a válasszal : anche Davide a ballato . . . Ballare olasz nyelven táncot jelent; ebből fejlődött ki a ballada szó, melynek jelentése érdekesen világítja meg, hogy a nép tudatában a zene és a tánc mennyire összetartozik.