Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-26 / 60. szám

nincs. A kereszténység idején a lelkek saját alapelveikkel voltak elfoglalva, minden mástól idegenkedtek s inkább a transzcendentális meg­jelenési formák, mint a föidi esztétika realizációi után áhítoztak. A zene és tánc utolsó marad­ványával az egyház által kiközösítettek vallásos körmenetein találkozunk. Innen kezdve értjük meg az echternachiak ugrándozó körmenetét. 2 A germánoknál a tánc a nemzeti és vallá­sos ünnepek ugyanazon kifejezési szükségletei­nek szolgálatában állott, mint minden népnél. — A tánc történetét Németországban a tizedik századig tudjuk visszavezetni. Kétféle táncművészetet ismerhetünk itt meg, négyféle alfajjal : a lépéses táncot, amely sokszor csú­szásba megy át és az ugrándozó táncot. Mind­két fajta táncművészet karaktere a táncolók egyéni önállósága; ha párosával is táncolnak, az eg/es táncoló megtartja individuális szabad­ságát a testi mozgást illetőleg és a táncoló páiból nem lesz egy esetlen, otromba tömeg, s táncuk nem fajul lomha medvetánccá 3 Fischart szerint a középkorban tilos volt a táncosoknak egymást átkarolniok, mely szokásban határo­zottan egészséges esztétikát látunk. Csak a tizenhatodik század elején változott meg a iársadalom felfogása a páros tánc etikájáról. 2 Az echternachiak ugrándozó körmenete sajátságos kultúrtörténeti jelenség. Minden évben, pünkösd keddjén rendezik az ugrándozó körmenetet (Springprocession), vagy más néven az ugráló szentek körmenetét, mely nem más, mint hálaünnep egy, a vidéken uralkodó, vitustáncszerü következményekkel járó járványos betegségtől való meg­szabadulás emlékére. A környékbeli földmivesek a kör­menet résztvevői a papság és számos muzsikus résztvétele mellett. A körmenetnek az adja sajatos jellegét, hogy a kijelölt utat a résztvevők ugrálva teszik meg, még pedig két lépést előre, egyet hátra. Fordító. 3 Hasonlólag a modern páros tánchoz, mely a felső­test mozgását illuzóriussá teszi. (Folyt, köv.) ÚJDONSÁGOK. OTT Mai számunk 12 oldaL Telefon 139. szam — A leipzigi grafikai kiállítást 60 magyar nyomdász és ujságiró kereste fel e hó közepén társas kirándulás keretében. A nyomdatu­lajdonosok országos szövetsége mindent elkövetett, hogy a tanulságos kiránduláson minél több magyar grafikus vegyen részt, hiszen annyira ránk fér ma­gyarokra a jó példa, a német nagy ipar megisme­rése, a tanulás. Óriási területen fekszik a „Búgra", ahogy a németek a kiállítást nevezik. Keletről a Völker­schlactdenkmal kolosszus határolja és uralja az egész környéket. Kilenc millió márkát építettek a 92 mé­ter magas kő kolosszusba, amelynek méreteiről ugy nyerhetünk fogalmat, ha elképzeljük az óriási ku­polacsarnok 4 alakjának egyikében csigalépcső ve­zet fel az emlékmű tetejére. Egy ilyen alak lába feje 1 méter, magassága ülő helyzetben 12 méter. Egy darabon liften jutottunk fel az énekkar számára készült karzatra. Az orgonát még csak most épitik. Innen már apró törpéknek látszanak a lent gyüleke­zők, akik csoportban indulnak szintén az emlék megtekintésére. Föntről gyönyörű panoráma tárul a fáradságos lépcső mászás kárpótlásául a szemlélő elé. Délről a hatalmas, 1909-ben épült óriási Kre­matorium épülete tűnik fel. Ezt mindjárt másnap meg tekintettük az igazgatóság engedelmével. Az egész épület, mely egy gyönyörű templom tulajdonképen óriási területen fekszik. Körülette alig belátható nagy területen igazán fönségesen szép nagy gonddal ápolt valódi „sírkert" veszi körül. Középen magas toronyban végződik a főká­polna, amelytől jobbra balra két kisebb kápolna áll rendelkezésre. Néha mind a három kápolnában folyik a temetési szertartás. Lipcsének 640,000 lakosa van és néha naponta 8 — 9 hamvasztást is végeznek. A hamvasztás 25 márkába kerül a hely­belieknek, 50 márkába az idegeneknek. Az intéz­mény természetesen városi, ezért van különbség a hamvasztási költségek között. A helybeli polgárok­nak ugyanis az önköltséget számítják. Az egészet oszlopcsarnok veszi körül, ahol 15 évre 10 márká­ért lehet egy különálló hamveder fülkét bérelni. Közös hely 5— hamveder számára ugyanazon a falon 5 márka 15 évre. Sokkal olcsóbb mint a sírhely. Végignéztünk egy temetést is. A menet beér­kezik a temetőbe. A koporsót beviszik a kápolnába felravatalozzák és a szertartás végeztével egy gomb nyomásra lesülyeztik az alsó souterrein helyiségbe ; az üveg felele összecsapódik és ezzel vége a teme­tésnek, a hozzátartozók és a közönség részére. Az alsó helyiségbe nem lehet bejutni, legfeljebb az el­hunyt családja 2 férfi tagjának. Ezek tanuképen szerepelhetnek. Rendkívül meghatott és érdekelt a dolog, Sze­rettem volna az egész processust végig nézni, el­maradtam hát magukba mélyedt szótalan társaimtól, akik különféle érzésekkel és gondolatokkal eltelve vették utjokat a Búgra hatalmas, hármas gép csar­noka felé. Jól számítottam. Már a két tanú eltávo­zott Rövid eszmecsere után a felügyelő hajlandó­nak mutatkozott a tiltott cselekedetre, levezetett az alsó helyiségbe. Ide sülyesztik le a koporsókat. Amint leér, sinen gördül át a szemben lévő helységbe, ahol várnak már az izzóra, 1200 fogra fűtött kemencék diszes kivitelű kettős ajtói. A kisebbik kápolnából most sülyed le egy koporsó. Fiatal - nő holtteste Nincs kísérője, még tanú sem telt ki azok közül akiket itt hagyott. Lassan hangtalanul gördül a láng­sir felé. Egy pillanat már bent van és már egy lángténgerré válik az egész koporsó. Az ajtókat elzár­ják, de ujabb „rábeszélésre u egy 5 koronás, nagy­ságú megfigyelő luk fedő lapj a nyílik meg előttem. A koporsó már az eltelt egy perc alatt hamuvá 'vá­lik és legnagyobbrészt eltávozott a nagy huzattal biró kéményen. A rostélyon lecsepegnek a vas- és fémrészek maradványai, ezt eltakarítják és 5 perc alatt elszáll fehér köd alakjában az emberi test 40%-ot kitevő víz tartalma is. Egy fél óra múlva felszedik a hűtő lemezre az emberi hamvakat és hivatalosan egy egyszerűbb pléh urnába helyezik el. Egy egy ember hamuja 1 — l l/a kg-ot tesz ki. A lezárt urnát a család átveheti és díszesebb urnába téve, a bérelt helyre helyezi el. Haza, illetőleg él­nem vihetők a helybeliek hamvai. A fűtés tökéletesítésén és olcsóbbá tételén most kísérleteznek. A kísérletek oly titokban folynak, hogy a mérnökök maguk fűtenek. Ketten vannak es eltávolították a szolgákat is. Érdekes, hogy az egyik magyar ember : Irinyi. Hamburgban él 3 r/2 éve, ahol fűtés berendezési vállalata van. Nagyon szives volt, jól esett neki a magyar társalgás, a kísérletezésről azonban még csak emlí­tést sem akart tenni. Alkonyat lett. Két „Einäscherungot" néztem hát végig s az­tán gyöngén szitáló esőben indultam én is útnak a teljesen üres temetőn kerasztül a Búgra felé, ahol a 96 oldalas rotációsok mellett a szedőgépek kat­tognak s a liliputi'névjegynyomó szinte berzenkedve állítja elő, minden emberi kéz segitsége nélkül az apró reklámbélyegeket . . , — Kitüntetés. Ő Felsége a király a m. kir. igazságügyminiszter előterjesztesére Surányi István nyíregyházi kereskedőt, törvényszéki ülnököt, kereskedelmi tanácsossá nevezte ki. — Esküvő. Rokosiny Antal kir. adótiszt, lolyó hó 30-án d. u. 4 órakor tartja esküvőjét a helybeli róm. kath. templomban Vojtovits Jolán urleánynyal. — jEröss János kassa—oderbergi vasúti tisztviselő f. hó 30-án d. e. Val2 órakor tartja esküvőjét a helybeli ág. h. ev. templomban Vojtovits Margit urleánynyal. — Nyugdíjazás. Csázik Péter magyar kir. dohánybeváltó felügyelőt a nmélt. magyar kir. pénzügyminisztérium, saját kérelmére 42 évi szolgálata után véglegesen nyugdíjba helyezte, ki állásától e hó 22-én teljesen meg is vált. — Eljegyzések. Nagy László mezőladányi református lelkész eljegyezte Arokháty Jolánkát, Gyürében. Barczikay Béla szomolnoki dohángyári tisztviselő eljegyezte Bálint Icza, Bálint Károly telekkönyvvezető és neje Markó Ilona leányát. gaját készítésű iróaljzat angol itató betéttel 1 K 40 f. JÓBA ELEK könyvkötészete Szécl}e­nyi-út 9. — Az orkán pusztítása. Nikelszky Sámuel helybeli földbirtokos tanyáján julius hó 23-án délután 6 órakor óriási vihar, illetőleg orkán dúlt, mely a mult évben épített hatalmas, mondhatni minta dohánypajtáját teljesen le­rombolta és a földszinévei egyenlővé tette. A tanyabeli házak fedeleit alaposan megrongálta, a kazlakat és kereszteket széthordta, a gyümölcs­fák éretlen terméseit leverte. Valóságos isten­itélet uralkodott. Ilyenkor elgondolkozik az ember, hogy a természeti erőkkel állandóan küzdő gazda jelenlegi sok ezer korona elvesz­tésében hol talál karpótlást ? A biztosító inté­zet ilynemű- kár okozásáért nem felel. Nagyon méltányos és legalább enyhítő balzsamként hat tehát jelen esetben a felmerült 5—6000 ko­rona károsodás folytán a károsodó gazda adójának intenzív elengedése. — Felekezeti adók behajtása, A Belügyi Közlöny legutóbbi száma elvi jelentőségű hatá­rozatot kőzöl az egyházi adók behajtására vonatkozólag. A miniszter döntése szerint a közigazgatási hatóság nem feltétlenül köteles közreműködni az egyházi adók behajtásánál, csak abban az esetben, ha az adóbehajtás alapja nem egyszerű egyházhatósági megkere­sés, hanem egyházhatóság által törvényszerűen hozott és jogerőre emelkedett határozat. — Elcsípett tolvaj. Silberstein Lászlótól ma egy asszony ágyneműt akart lopni, de tetten érték. Nevét nem akarja megmondani, mert ő — állítása szerint — tisztességes csa­ládból származik. A rendőrséget természetesen nem hatja meg ez a szülők iránti kegyelet. — Védekezés a ragályok ellen. Most lépett életbe egy uj belügyminiszteri rendelet, amely a ragályos betegségek terjedésének meg­akadályozására irányul. A rendelet szerint ez­után az egymással szomszédos városok és köz­ségek kötelesek egymást, értesíteni az iskolás gyermekek között föllépő minden járványról. — Iparosok figyelmébe. A kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter az 1884. évi VII. tör­vénycikkben foglalt ipartörvény 101. §. c) pontja alapján az eperjesi m. kir. állami faipari szakiskolát ama gyakorlati ipariskolák közé so­rozta, amelynek elvégzése az egyéb törvényes kellékek beigazolása esetén az asztalos és esz­tergályos iparágakban munkakönyv váltására két évi gyakorlat beigazolása esetén pedig ezek­nek az iparágaknak önálló üz^sére jogosit. Az illető tanulók ebbeli jogosultságukat, a képe­sítést feltüntető záradékkal ellátott végbizonyit­ványnyal tartoznak igazolni. — Gondnokság álá helyezés. A nyíregy­házai kir. törvényszék 24174—1913. számú vég­határozata alapján Baracsai András góndnokság alá helyeztetett. •— Pusztító vihar vonult el városunk fe­lett csütörtökön délután 6 óra tájon. Mind­össze 5 percig tartott csupán, de ez elég volt ahoz, hogy évek munkáját pusztítsa el. A bú­torgyárban egy 25 méteres raktár tetejét vitte el, oldalait bedöntve a kész árukban 4000 kor. kárt okozott. Egy gerenda Gosztoünyi Imre munkásra esett, aki comb törést szenvedett. A szentmihályi utcán a Haltenberg féle üzlet cég­tábláját hozzá vágta egy gyermekhez, akinek karja törött el. Az erdőben is óriási a kár, mert évszázados fákat döntött ki. Igen sok ház­nak bontotta meg a tetejét a szél, a Kéz-utcán pedig egész sor villamos oszlopot döntött ki. Legtöbb kár van azonban a mezőn, ahol kazla­kat hordott szét, miközben a szem nagy része kipergett. — Rákóczi Zsigmond síremléke. Szerencs főjegyzője, Darvas László a református pres­bytérium hozzájárulásával mozgalmat indított, hogy a szerencsi ref. templom alatt lévő sír­boltban nyugvó Rákóczi Zsigmond fejedelem sírboltját rendbe hozatva, a hamvak diszes üvegkoporsóba legyenek elhelyezve. Értesülésünk szerint a sírbolt belseje is teljesen renovál­tatva, a fölötte lévő márvány műemlék is eredeti állapotának megfelelően lesz helyre­állítva. — Divat ós művészet c. legjobb magyar divatlapra előfizetéseket elfogad e lap kiadóhivatala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom