Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-05 / 11. szám

11-ik szám. Xi^'M ' •&> 'iLí tí-ü

%<£í 4 1914. február 5. 3. nagy miniszterér ek szobra. A hadvezér-király heves hirtelen haragú ember volt, Oxenstierna pedig nyugodt, lassú megfontolásu. Ezért egy izben azt mondta néki Gusztáv Adolf: „Ha az ón hevességem az ön fagyosságának életet nem adna, akkor' minden tervünk befagyna". Erre azt felelte lassan Oxenstierna: „Ha az én fagyosságom felségedet le nem hűtené, akkor felséged már rég megégett volna" ! Tovább sétálva a Riddarholmskanal mentén eljutunk a Munkbronhoz. A barátok hídját jelentené, de már ennek nyoma sincsen és ma az egész széles part tulajdonképen élelmi piac. Apró sátrakban vagy csak nyilt halasassztal előtt üldögélnek a kövér barna arcú svéd kofaasszonyok; mindegyik kofasátornak meg van a maga külön telefonja. Így ha a stockholmi „nagysága" megbízik a kofaasszonyában nem is kell magának lefáradni a halért vagy miegymásért, hauem egyszerűen letelefonál értük. A piac legszebb épülete Auróra Königsmarcknak, Erős Ágost szász király kedvesének a háza. A szász király politikából küldte a bájos Aurórát XII. Károlyhoz, hogy töle békét kérjen. A svéd király azonban nem is fogadta a kurtizánt, aki pedig annyira beleszeretett a merész fiatal királyba, hogy szakítva előbbi fényes életmódjával Stockhomban telepedett le. A palota maga régebbi időből, még a XVII-ik század első feléből való. Mindenütt a part mentén árubódék és teherkocsik között eljutunk Stockholm legforgalmasabb pontjához, Slussenhez, a zsilipekhez, ahol két telvonható hid köti össze a régi várost a délivel, Sóderrel. A tér jobb oldalán áll a mostani svéd király ősének Bernadotíe francia generálisnak lovasszobra. Ellőttünk van a Södcmessze kinyúló vaskariaival a Katarina hiszen. Ez a felvonó nemcsak kilátó torony, hanem fontos közlekedési eszköz, épen mint a budai sikló. Maga a Söder igen érdekes része Stockholmnak. A természetes talajemelkedést nagyszerűen fölhasználva a házak nagyrósze sziklateraszokon épült. A magas bérházak szerény családi házakkal váltakoznak. A Sóder legmagasabb dombján nem egy ősi svéd faházikóra bukkanni, melynek barátságos lakói szívesen megmutatják kis sziklakertjüket, honnan nagyszerű kilátás nyílik az egész városra. Villamosra ülve a nyílegyenes Horngatanon eljutunk Söder legszebb teréhez Adolf Fredrikstorghoz. Az árnyas parkot Vissler szobrász „Tors fiske" szökőkutja ékesiti. A kút a germán mitológiának főistenét Tort ábrázolja, amint valami csoda nagy halat fogott ki a tengerből. Ebben a kertben áll Per Hasselberg bájos intim szobra a Hóvirág (Snöklockan). Ugyancsak Sóderben van Stockholm egyik legnagyobb népiskolája a Maria-folksola. Az iskola berendezéséről most nem szólok, mert az ép oly mintaszerű, mint a többi nagy svéd népiskoláké. Talán érdekes lesz néhány számadatot megemlíteni a stockholmi népiskolákról. A városban 252 népiskolát találunk 852 tanerővel, kik közül csak 167 a férfitanitó. Így tehát Stokholmban az alsófoku népoktatás majdnem kizárólag a nök kezében van. Az iskolákba összesen 28 397 gyermek járt 1910-ben és az állam, illetőleg a város mindegyik tanulóra 151'79 svéd koronát költött, ami megfelel évente körülbelül hat millió magyar koronának.* A svéd városi tanitó kezdő fizetése 1800 svéd korona, a tanítónőé pedig 1500, tehát megfelel 2500 illetőleg 2150 magyar koronának. A mostani svéd kultuszminiszter, aki maga is népiskolai tanitó volt s igy legjobban is.neri a néptanitók helyzetét, behozta, hogy a nős tanítók pótlékot kapjanak. De térjünk vissza a Slussenhez, a hétköznapi Stokholm munkás eleven életébe! A parton nehéz teherkocsik döcögnek, lent a vizben a hosszú uszályhajóról dolgos munkáskezek rakják ki a nehéz terhet. Messzebb a királyi yacht horgonyoz néhány nagyobb hajó társaságában. Minékünk szárazföldieknek alig lehet szórakoztatóbb kép mint a Skeppsbron, a rakodópart. Sürü árbocerdő inog a 800 méter hosszú gránitpart előtt. A parton a vámház körül valóságos áruhegyek, a petróleumos és olajos hordók ezrei között alig jut hely a gyalogjárónak. Fent az uton kereskedőházak, bankok, irodák és matróz kávéházak. Itt találjuk az osztrák-magyar fő* Adataimat Sveriges Officiella Statistik-jából (1913.) merítettem. konzul (Fráckel) irodáját is. — Erre a rakodópartra nyílnak a régi város szük sikátorai. A Staden-en két fő utca vezet keresztül a Vesterlong és az Österlonggatan. Mind a két utcára a szürke öt-hat emeletes házak vetnek örökös árnyékot, ugy hogy a bolthelyiségekben, vagy a csalogató nevü vendéglőkben örökösen gáz, vagy villany ég. Minden ház úgyszólván magában áll és a szomszédos háztól egy-két méteres sikátor választja el. Ilyen grandét (sikátort) Magyarországon Brassóban láttam, ahol a találó Cérna-utca nevet kapta; csakhogy a Cérna-utcában a házak nem öt-hat emeletesek Ilyen zug utcán át jutunk a régi város piacára a Stortorget-re. A piac hegyes ormu házai még látták Stockholm történetének legvéresebb jelenetét. 1520-ban II. Keresztély dán Király ellenséges hajóhaddal jelend meg Stockholm falai előtt és hosszas kemény ostrom után bevette a várost. Miután Svédország kénytelen volt őt elismerni királyának nov. 7-én gyűlést hívott össze és ezen hamis vád alapján vagy 80 főurat nejeikkei együtt halálra ítélt, és másnap ezen a piacon kivőgeztetett. Ez volt a rettenetes stockholmi „blodbad", ezért kapta II. Keresztély a svéd történelemben a „tyrann

1' nevet. A régi házak közül kiválik a XIX. századbeli klasszikus stílben épült egykori börze, most a svéd akadémia ülésháza. Itt döntik el minden évben, hogy kik kapják a Nobeldijat. A svéd akadémia háta mögött fekszik a város legrégibb temploma a Nikolai-kyrka, vagy közönségesen Storkyrka. A XIII- ik századbeli templom később stilszerütlen tornyot kapott. A templom keleti falánál találjuk Olaus Petri, a nagy svédreformator szobrát. A zsarnok Keresztély dán király uralma nem sokáig tartott, mert Vasa Gusztáv svéd nemes, kinek atyja szintén a város piacán vérzett el, vezetése alatt kiverték a bitorlót. Vasa Gusztáv hozta be a protestantizmust Svédországba és a szerzetesek óriási vagyonát szekularizálta, az államkincstar egyensúlyát ismét helyreállította. Jellemző a nép felfogására megemlíteni, hogy Olaus Petrit, aki Wittenbergben Luther egyik legkedvesebb tanítványa volt, midőn először kezdte hirdetni templomában Luther tanait, a buzgó stockholmiak kövekkel hajigálták meg. Olaus Petri nem ijedt meg a kövektől, hanem tovább prédikált olyan hévvel és erővel, hogy a kődobálók keze csakhamar lehanyatlott és mindannyian a reformáció hivei lettek A szobor talpazatán olvassuk a következő mondását : Mi svédek, szintén az Ur fiai vagyunk, mint más nép és feladatunkat az Isten maga adta nekünk. (Folyt, köv.) Feminista fi alakítása. Nyíregyháza, 1914, február 3. Hannibál „jöttem—láttam—győztem" mondását ismételheti Glücklich Vilma, a budapesti Feminista Egyesület igazgatónője, mikor a nyíregyházi fiók megalakításáról a központban beszámol. Kettős jelentősége van ennek akkor, midőn egy áitalunk elhanyagolt, téves előítéleteinkkel telt és félreismert mozgalmat kellett propagálni, nemcsak megismertetni, de annak híveket szerezni is, A legteljesebb sikerrel felelt meg ezen feladatnak Glücklich Vilma őnagysága, kinek ragyogó dialektikával teljes s tartalmas szónoki képessége egyrészt, megnyerő és lebilincselő egyénisége, másrészt a feminizmus eszméinek korszerű beállítása, melyszerint méltán, mint egyenrangú társ csatlakozik a legújabb idők társadalmi boldogulást célzó törekvéseihez; valamint az u. n. előkészítő bizottság odaadó és exponáló munkája, mind okai voltak annak, hogy Nyíregyházán a feminizmus „terra incognita"-ja megszűnt s az előítéletek száma kevesbedett. Hogy pedig mindez oly rövid idő alatt lehetséges volt, az érdem nem kisebb mértéke illeti a Nyírség haladni akaró s modern társadalmi célokat, eszméket megérteni és befogadni kész hölgyeit, kiknek körében a kávétracscsok idejét most már gyakorta komoly sociolopiai és socialpolitikai témák tárgyalása foglalja el. Ugy a franciás szalonok enteriőrjét, mint az angol támlásszékek hideg tónusát körülveszik a feminizmus problémái, néha túlzásai, olykor pikáns izt kölcsönözve a társalgásnak, mint szétterjedt parfütn atomjai közé keveredett havanna illata. A közönség érdeme, hogy megvalósította az előkészítő bizottság felhívásában foglalt ama bizalmat, hogy a feminizmus apostolnőjét nemcsak szívesen, vendégszeretően fogadta, hanem igen szép számban szegődött az általa hirdetett eszmék harcosaivá is. A krónikás rend kívánalmaként kell megemlítenem, hogy midőn az előkészítő bizottság agitációs munkáját befejezte, felvéve a küzdelmet a gúnyos mosoly, a komoly ismeretek nelkülözte kritika és az ellenszenv néha kíméletlen megjegyzéseivel f. hó 1-én d. u. a kíváncsisággal vegyes érdeklődő közönség zsuffolásig töltötte meg a gymnásiura dísztermét. A tapsvihar elcsöndesülte után szerény, de rendkívül rokonszenves megjelenéssel kezdte meg előadását Glücklich Vilma, ismertette a sjodern nőkérdés n : helyzetét, feladatait, kiviteli módozatai?, opportunitásból mellőzve a mozgalom radiális o dalát, beszélt a nőnevelésről, a jótékonyság racionálissá tételéről. Ez utóbbinál foglalkozott a helyi jótékonysági egyesületek munkájával, melyről elismeréssel nyilatkozott, kifejtve, hogy azokkal a feminizmus karöltve halad, sőt célja azokat az általános emberi jólét érdekében fejleszteni. Osztatlan és a legteljesebb elismerésben volt része az előadónak s már ekkor, az előadás befejezte után, felismerhető volt a közönség kitörő és páratlan lelkesültségében az a siker, mely a másnapi alakuló értekezleten ténnyé vált. Hétfőn délelőtt l!-kor száz-százötvenre tehető azoknak száma, kik komoly érdeklődéssel gyakorlati szempontokból is foglalkozni kívántak a feminizmussal. Groák Ödönné úrhölgy az előkészítő bizottság neveben és megbízásából nyitotta meg az értekezletet s adta át a szót Glücklich Vilmának, ki a feminizmus gyakoflati feladatairól, céljairól és azok megvalósításáról szólt. Majd dr. Prőhle Vilmos és dr. Hoffmann Mór urak interpelláló felszólalásai után a női választó jogról mondott egy oly hatalmas, páratlan élvezetet és tanulságot nyújtó beszédet, tudományos érvekkel f'ilippikázva, bogy nemcsak a hölgyközönség, hanem a férfiak legteljesebb elismerését érdemelték ki. A jelenlevő férfiak versenyezve a hölgyekkel tették lehetővé tagbelépő nyilatkozatukkal a Feminista Egyesület nyíregyházi fiókjának megalakulását. Ugyanakkor választották, meg ennek elnökévé Groák Ödönné őnagyságát, ki már évek óta nemcsak lelkes híve a feminizmus eszméinek, de exceilens ínteligenciájával és ügybuzgóságával a tettek terére is lépett s fáradságot nem kímélve dolgozott a fiók megalapitásan. A további teendők elvégzése céljából szervező bizottság küldetett ki, Az előadás hatásának méretére vonatkozólag meg kell említenem, hogy a d. u. félkettőig együttlevő közönség a legkitartóbb lelkesedéssel hallgatta végig, eredményére vonatkozólag pedig, hogy több, mint 90-en jelentkeztek a helyszínen tagokul. A mag tehát el van vetve, remélhetőleg termékeny talajba hullott — nem hinném, hogy szalmaláng volna csak, — sőt meggyőződésem, hogy azon erő és lelkesedés, mely már a megalakulásban is kifejezésre jutott, jellemzője lesz a fiók működésének is és részese annak a nagy munkának — bár parányilag — minek neve: hultura és evolúció! dr. Sz. Vármegyei közgyűlés. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 3-an kedden délelőtt dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. Főispán a nagy számban megjelent bizottsági tagokat üdvözölvén, a közgyűlést 10 órakor nyitotta meg. A közgyűlés megnyitása után indítványozta, hogy Ferenc Ferdinánd főherceg trónörökös ő cs. és kir. fensége 50-ik születése napja alkalmából üdvözöltessék. A törvényhatóság hódolatteljes tisztelettel és szeretettel üdvözli Ferenc Ferdinánd trónörököst, kéri az Egek urát, adjon a Magyar szent ko-