Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-05 / 11. szám

4 10-ik szám. JStYÍRVIDÉK. 1914. február 1. roüa várományosának hosszú, boldog és hü magyar népe szeretetében eredményes életet. A tőrvényhatóság amidőn hűségének és ragaszkodásának ily módon feliratilag kifejezést ad, felkéri a miniszterelnököt, hogy üdvözlő feliratát a trónörököshöz eljuttassa. Elnöklő főispán ur Őméltósága bejelenti, hogy Benczúr Gyula festőművész — Szabolcsvármegye, közelebbről Nyíregyháza város szülötte — ki a magyar festészeti iskolának 30 év óta vezetője, a napokban ünnepelte 70 ik születése évét és 50 éves festői működéséi, indítványozza, hogy nevezett művészt a törvényhatóság üdvözölje. A közgyűlés a főispán indítványára a következő határozatot hozta : Szabolcsvármegye törvényhatósága meleg szeretettel kíván részt venni nagy fiának Benczúr Gyula festőművésznek jubileumán, mellyel eletének 70-ik, művészeti pályájának 50-ik és a festészeti iskolai igazgatói működésének 30-ik évfordulóját ünnepli. A vármegye büszke arra, hogy ő adta a hazának a nagy művészt, ki nem csak örök szép művek alkotásával vívott ki a maga részére halhatatlan nevet a művészet történelemben, hanem 3 évtizedes igazgatói működése alatt egy egész festő nemzedéket nevelt hazánknak, ily módon osztva szét művészetének bő kincseit és megszorozva azon művészek számát, kik művészetükben mesterkéletlenek, igazak s ihletett kézzel magát az életet igyekeznek vásznaikra varázsolni. Magyarország s a nagy mester szűkebb hazája — szülő vármegyéje örökké hálás lesz nagy fiának azokért az igazi műélvezetekért, melyeket az ő mesteri ecsetje szerzett és azért a dicsőségért, mely az Ő művészete révén hárult nem csak rá, hanem hazájára és vármegyéjére is. Midőn a törvényhatóság ily érzelmek által vezéreltetve, hálás szeretettel üdvözli a vármegye kiváló szülöttét, kíván neki továbbra is hosszú boldog s művészeti eredményekben az eddigihez hasonlóan gazdag életet. A főispán ezután bejelentette, hogy dr. Földes Mór kisvárdai ügyvédet tiszteletbeli főügyésszé, Tóth Béla szolgabírót tb. főszolgabíróvá és dr. Májerszky Jenő nyíregyházi ügyvédet tb. alügyésszé kinevezte. A tárgysorozat első pontjában felvett vármegyei ebtartási szabályrendeletet. A földmivelésügyi miniszter rendelete értelmében többek hozzászólása után akként módosította, hogy a vármegye területén a hasznos kutyák, illetve házőrző ebek után évi 4 koronát, egynél több kutya után ennek kétszeresét, kedvtelésből tartott kutyák után, tehát a vadászkutyák után is évi 6 koronát, egynél több ilyen kutya után pedig ennek kétszeresét kell fizetm". Mosonvármegye közönségének az ingatlanok feldarabolásának ellenőrzése tárgyában megküldött feliratát hasonszellemü felirattal támogatja. Nyíregyháza városánál tartandó tisztújító képviseleti közgyűlések vezetésére az alispán akadályoztatása esetére Mikecz István helyettes főjegyzőt jelölte ki. A vármegyei közigazgatási bizottságban a főügyész helyettesítésével dr. Szesztay Zoltán tb. főjegyzőt bízta meg. A közigazgatási bizottságban lemondás folytán megüresedett helyekre ismét megválasztották dr. Meskó László, Geduly Henrik, Megyery Géza, Gencsy Albert és Lázár Kálmánt. Somogyi Gyulának a közig, bizottsági tagságról való lemondását a közgyűlés meg nem történtnek tekinti és felkéri, hogy megválasztását elfogadni, kiváló képességét továbbra is a közig, bizottságban érvényesíteni szíveskedjék. Az egyes bizottsági tagoknak azon bejelentését, hogy a mult évi december 22-én tartott közgyűlésben különböző bizottságokban történt megválasztásokat nem fogadják el és azokról lemondtak. A közgyűlés a lemondásokról sajnálattal értesült, azt nem fogadja el, hanem kijelenti, hogy a törvényhatósági élet terén eddigelé kifejtett odaadó és buzgó munkálkodásukra továbbra is számot tart és felkéri őket lemondásuk visszavonásara és pedig az állandó választmányban Bory Béla, Geduly Henrik, Lázár Kálmán, dr. Meskó László, Szikszay Pál és Gencsy Albertet, a központi választmányban Bory Béla, Gencsy Albert és Péchy Bélát, az igazoló választmányban Lázár Kálmán, Megyery Géza és dr. Meskó Lászlót, az állandó biráló választmányban Jármy Mártont, A népnevelési bizottságban dr. Bodnár István, Geduly Henrik, Gencsy Albert, Jármy Miklós, Péchy Béla és Kállay Lipótot, az Erzsébet közkórházi bizottságban gróf Dessewffy Dénes, Geduly Henrik, dr. Meskó László és Mezőssy Bélát, a tisztviselői nyugdíj választmányba gróf Dessewffy Dénes és dr. Meskó Lászlót, az Erzsebet leányinternátus kijelölő bizottságban Lázár Kálmánt, a jegyzői nyugdíj választmányban dr. Bodnár István és Geduly Henriket, a lótenyésztési bizottságban gróf Dessewffy Dénes, Gencsy Albert és Szomjas Gusztávot, a közegészségügyi bizottságban Jármy Márton, Péchy Béla és Darvas Istvánt, a vármegyei muzeumi bizottságban dr. Bodnár István, Geduly Henrik és Megyery Gézát. Nyíregyháza városában felállítani kért hetedik gyógyszertár engedélyezése iránt benyújtott 22 folyamodványt azzal terjeszti fel a közgyűlés a belügyminiszterhez, hogy a sok gyógyszertár felállítását nem tarja szükségesnek. Ezután a tárgysorozat 163 pontból álló ügyeit tárgyalták le, mire a közgyűlés déli Val órakor ért véget. Délután i/a2 órakor ebéd volt a főispánnál, melyen bizottsági tagok és a járási főszolgabirák vettek részt. A háziasszonyi tisztet dr. Ujfalussy Dezsőné főispánné őméltósága látta el igaz magyaros vendégszeretettel. Hegedűs Gyula könyve. Irta: Bródy Sándor. Egyszer, amikor Hegedűs Gyula a tükör előtt ült és becsületes acát festékkel becstelenné alakította át, öltözőjében megállottam a háta mögött és igy szóltam hozzá : — Hogy állód a festéket, nekem rosszul esik, hogy festened kell magadat. — Hát még nekem. Irtózatos. Nem is cselekszem, hacsak okvetlen nem muszáj. Minden magam-átalakításánál a megaláztatás érzése fog el és szeretnék menekülni a pályámtól, amit különben imádok. Talán nem vagyok irigy természet, rátok írókra valósággal irigykedem. Ültök egy asztalnál, ott ahol akarjátoK; kávéházban, irószobában, redakcióban, otthon és egy kis favesszővel, krajcáros tollal tele pingáljátok, tele kiabáljátok, tele játszátok az egész világot. Nem kell, hogy testeteket a vásárra vigyétek, profanáijátok, hogy ostoba és férfiatlan pofát fessetek magatoknak, amikor végre nem is vagytok az. Majd ha mégegyszer születek, én is iró leszek. — Nem kell addig várnod. Hagyd itt ezt a tükröt, gyere öcsém hozzánk katonának! — Majd ha nyugdíjba megyek, pajtás, akkor mind csak írok, írok, elveszem a kenyereteket. — Ugy tudom, eddig is vétettél ellenünk. Én magam is vagy husz cikkedet olvastam. Novellát, képet, kritikát, emlékezést. Nem maradnál kenyér nélkül, ha dicsőséges pályádat egyszerre abbanhagynád. — No, egyelőre erről nem lehet szó. Ebben az esztendőben van éppen huszonöt esztendeje, hogy színész lettem. — Magyarország, sőt a világ egyik legelső színésze. Talán csak nem vagy elégedetlen azzal, ami lettél ? — Elégedetlen nem vagyok, de tudod e, hogy ezt az első jubileumot azzal volna gusztus, hogy megüljem, ha . . . ha . . . — Látom már, miről van szó, hova akarsz kilyukadni. Mint iró kívánsz megjelenni a huszvnötéves határnál. Ünnepi toasztok, elérzékenyülés, bankettek helyett Írásban akarsz beszámolni arról, ami nagyszerű, változátos, mégis tiszta pályádon veled és körülötted történt. Nincs egyszerűbb, mint összeszedni már megjelent cikkeidet, mulatságos és kedves gengreképeidet, művészi anekdotáidat; ujakat írni hozzá, frissen és egybegyűjtve kiadni. Megtisztelnéd vele a mi mesterségünket és nem árulnád el magadét. A nagypublikum pedig őrtlne neki. — Már meg is történt. A könyv kiszedve, csaknem készen, nézd a revízióját. Hegedűs Gyula a tükörfiából kivette első könyvének, a „Komédiádnak revízióját. — Nézz bele, — sajna — most nekem be kell mennem a színpadra, egy vidám, vén hülyét kell játszanom, három felvonáson keresztül. A publikum folyton kacag, én belül véres könnyeket sirok. — No, azért a dolog mégse olyan fájdalmas. — Végeredményében elviselhető. De itt a könyvem, szépen feküdj le ide az öltözőbe és olvasd el a „Komédiá"-t. Itt a lábadnál a vadászkutyám, annak majd megmondod, hogy vigyázzon rád, hogy el ne engedjen, fogja meg a frakk-seszlidet, ha időnek előtte menni akarnál. — Engem bizony nem kellett őrizni, leheveredtem a nagy tükör alá, elolvastam egy dicsőséges és színes élet művészi tükröződését. Pompás kis könyv ez a Hegedűs Gyula kis könyve, nem alkalmi és semmiképpen sern dilettáns munka, öröme és gyönyörűsége lesz benna minden magyar olvasónak. A Dalegylet hangversenye. Vasárnap este tartotta a Nyíregyházi Városi Dalegylet második hangversenyét. Az est fénypontja Hammerstádt János zongoraművész játéka volt. Kulák egyik koncert-etűdjét és Liszt E-dur polonaise-et játszotta utolérhetetlen bravúrral és fölényes technikával. A közönség annyira el volt ragadtatva, hogy két ráadást is kellett adnia Schubert: Esz moll impromtu-jét és Chopin A-moll keringőjét. Nemsokára ismét élvezhetjük művészi játékát, ugy mis Hammerstádt, aki európai hirü orgonaművész, a tavaszszal hangversenyt ad a helybeli ág. ev. templomban. Frits Böske és Közlik István igen ügyesen adtak elő egy páros jelenetet, Matyuga Kamill csinosan énekelt egy pár müdalt. A kitűnően betanított kart Jakab József vezette. Igen szépen adták elő a „Galopp"-ot és a „Reményhez" című dalt. Sipos Bsrtuska, Gergelyfy Miklós, Móricz József, Polinszky Pál és Szikszay Gábor nagy sikert arattak angol táncukkal. Prok Gyula dr. megszokott szellemességgel csevegett az egyes számok között. A programmban előforduló zenekiséreteket zongorán e sorok írója látta el A hangversenyt tánc követte. Közgyűlési naptár. A Szabolcsi Agrár Takarékpénztár 1914. évi február hó 7-én d. e. 11 órakor tartja saját helyiségében VI. rendes közgyűlését. A Nyíregyházi Fűszer- és Gyarmatáru r. t. folyó évi február hó 8-án délelőtt 11 órakor saját helységében tartja VII. rendes közgyűlését. A „Nyíregyházi I-ső polgári temetkezési egylet" folyó év február hó 8-án vasárnap délután 2 órakor a városháza nagytermében tartja évi rendes közgyűlését. A Rakamazi Takarékpénztár r. t. 1914. évi február 8-án d. e. 11 órakor Rakamazon tartja III. évi rendes közgyűlését. A nyíregyházi polgári olvasó egylet február hó 8-an délután 2V

2 órakor évi rendes közgyűlést tart. A Büdszentmihályi Takarékpénztár r. t. 1914. évi február hó 9-én d. e. 10 órakor saját házában tartja rendes közgyűlését. A Büdszentmihályi Takarékpénztár Részvénytársaság 1914. évi február hó 9-én d. e. 10 órakor saját házában tartja évi rendes közgyűlését. A Dombrádi Népbank Részvénytársaság 1914. évi február ho 9-én délelőtt féltizenegy órakor Dobrádon a saját üzlet helyiségébe* tartja XXI. évi rendi s közgyűlését. A Demecser és Vidéke Népbank m. sz. 1914. évi február hó 10-én délután 3 órakor Demecserben a szövetkezet helyiségében tartja rendes közgyűlését. A Nyírvidéki Takarékpénztár Részvénytársaság Nyíregyházán folyó évi február hó 15-éa délelőtt 10 órakor az intézet üzleti helyiségébea tartja V. rendes közgyűlését.