Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-05 / 11. szám

2 9-ik szára. JMYÍRITIDÉK. IV) 2 . .január 29. hogy az itt lakó nemzetiségek kifelé gravitálnak, hanem onnan is, hogy a nemzetiségek a maguk közé ékelt magyarságot előbb elnemzetietlenitik, majd pedig egyenesen a magyarságnak, a saját fajuknak ellenségeivé teszik. Ennek oka a nemzeti öntudatnak, a faji önérzetnek csökkenése, amelyet ébresztgetni, élesztgetni egyik főcélja a Nemzeti Népszövetségnek. De célja továbbá az is, hogy a Nemzeti Népszövetség a magyarság seellemi és auyagi erejét is növelje és állandó oktatással, közhasznú ismeretek terjesztésével bővítse a nép látkörét, szépítse az összetartozandóság érzetét és megedzze azokkal a veszedelmekkel szemben, amelyek a népet, a magyarságot, a nemzetet mindenfelől fenyegetik. Dr. Kutkafalvy Miklós a Nemzeti Népszövetség feladatáról, működéséről és szervezetéről s a nép szervezkedésének szükségességéről beszélt. Előadja, hogy a Nemzeti Népszövetség tagja tagsági díj fejében évente csak egy koronát köteles fizetni, amiért igyenes jogvédelemben részesül a központnak ügyészi hivatala részérő), ingyenes gazdasági tanácsot kap s általában jogában áll bármiféle ügyes-bajos dolgában igénybe venni a központi irodát, mely ingyen és díjtalanul áll a tagok rendelkezésére bármiféle ügyben. Azonkívül minden tag havonta ingyen kap egy ismeretterjesztő és oktató tartalmú füzetet, évente egy vastag és tanulságos naptárt, röpiratokat az egyes fontosabb kérdésekről stb. A Nemzeti Népszövetség nem akar nyerészkedni, nem akar tőkét gyűjteni, ezért adhat ennyi mindent a tagoknak a csekély egy koronáért. De azonfelül, hogy a Nemzeti Népszövetség ennyi és ily sok nagy előnyt biztosit tagjainak, minden egyes tag már puszta belépésével szolgálja ama nagy és eszményi célokat, amelyeket a Nemzeti Népszövetség maga elé tűzött s a nagy célokért mindenkinek, aki e haza hü fiának tudja magát, küzdenie kell pártkülönbség nélkül. Mert a Nemzeti Népszövetség nem avatkozik bele a napi politikába, de épenugy zászlajára irta azt az általános, pártokon felül álló, £ nemzeti irányú politikát, mely egyedül képes megálljt parancsolni az elnemzetleniesedésnek és a nemzetiségek mind kihívóbb prepotenciájának. — Meg kel! tenni mindenkinek a kötelességét — mondotta a szóló — bátran és öntudatosan ugy, mint megtette a kötelességét az a francia gárdista, akiről főijegyezte a napoleoni kor történetírója, hogy akkor, amikor a marengói győzelem utan egy idegen megkérdezte, hogy ki győzött, mellét kidüllesztve, önérzetesen, büszkén válaszolt: „Itt én győztem és még hetvenezer!" M«jd felhívta Kükefalvy dr. a megjelenteket, hogy mondja ki határozatilag, hogy szükségesnek tartják a Nemzeti Népszövetségnek város és megyeszerte való megszervezését és határozzák el, hogy a szervezés nehéz munkájában segítségére lesznek a központnak. Majd a távollevőkhöz intézte ugyanazt a kérést Kükefalvy főügyész és arra kérte a gyűlésen a városi és megyei intelligenciát, hogy a hazafias föladat megoldásában legyenek segítségére a központnak felekezeti és pártkülőnbség nélkül. A sűrű helyeslésekkel és éljenzéssel fogadott beszéd után az értekezlet egyhangúlag el határozta, hogy a Nemzeti Népszövetséget a megye minden városában és községében megszervezi s a központnak [ebien a munkában a legmesszebbmenő segítséget fogja nyújtani. A határozathoz a megye kisbirtokosai közül Tóth György nyírbaktai gazdálkodó jelentette be emelt tiangu, lelkes beszédben a mozgalomhoz való csatlakozást. Ezután az értekezlet a megyei szervezés irányítására Vay Gábor grófot nagy lelkesedéssel megyei elnökké valasztotta. Vay Gábor gróf köszönő szavaiban fölkérte a megye és a városok vezető egyénisegeit, hogy minél rövidebb időn belül szervezzék meg a Nemzeti Népszövetséget, melynek eszméi amúgy is élnek minden magyar ember lelkében, de amiket életre hivni csak egy olyan megszervezet néphadsereggel lehet, aminő a Nemzeti Népszövetség. Svédországban. II. Stockholm. I. Irta: dr. Leffler Béla. Valamikor, talán kétezer éve, vagy több is, pusztán álltak a sziklás szigetek, melyek között a Málar-tó édes vize csak lassan tudott egyesülni a Keleti-tenger sós vizével. A parti halászok messze elkerülték e kopár, terméketlen szigeteket, melyek környékén a monda szerint csalfa tündérek laknak, kik az odatévedő halászbárkát a zátonyos vizekre csalogatják, ahol menthetetlenül elpusztul. Egy bátor fiatal halász legény mégis bemerészkedett a szigettengerbe, gazdag fogást csinált, tele volt bárkája kövér halakkal, de reá esteledett s igy nem mert hazafelé indulni a veszélyes vízen, hanem kikötött az egyik apró szigeten, hogy itt töltse az éjszakát. Éjfélkor nagy zúgás verte föl álmából és látja, hogy karcsú fókák kapaszkodnak föl a partra, mire fölérnek, lerázzák szürke gunyájukat és gyönyörű hableányokká válnak. Mialatt a szőke fürtű hableányok körtáncot lejtettek, a ravasz halászlegény a ledobott ruhákhoz lopódzott és magához vett egy fókabőr-köpenyt. Hajnalkor sietve kapják magukra a szép hableányok fókabőr rnhájukat, de az egyik, a legszebbik, — már mint a mesében történni szokott — nem találja sehol a ruháját. Feljön a nap és a szegény hableány kétségbeesve sirva olt marad a parton. Nem tudom meséljem e tovább ? Tehát ugy történt, hogy a halászlegény feleségül vette a hableányt és ott ütöttek tanyát azon a kopár kis szigeten. Egyszer a fiatalasszony megleli régi fókabőr ruháját, fölveszi és férje szemeláttára be ugrik a tengerbe. A halász kétségbeesésében a kezében levő szigonyt dobja utána. És ime a viz rózsaszínűvé válik, az előbb sötét hullámok szivárványszint öltenek ... De a csoda tovább terjed! Amint a rózsaszínű hullámok megcsapták a kis szigetek szürke komor szikláit, ott is nagy változás történt. A zuzmó, moha, és hegyi fű helyén virágok fakadtak, a törpe fenyők és beteges nyírfák hatalmas szálfákká szökkentek föl. A halott veszedelmes szigettengerből virágzó halásztelep lett és néhány száz év múlva vörös vitorlás nagy hajók kötöttek ki partjainál. Ez Stockholm legendája. A sziklás szigeteken, „holmokon" épült Stockholm Svédország fővárosa,*) melyet fekvésénél fogva az uti könyvek Észak Velencéjének neveznek, — eleven színes képes könyve a svéd *) Lakosinak száma 1910-ben 346,599. nép múltjának és jelenjének. Érintetlenül áll még szük utcáju középkori része szürke házaival, az uj városrészeiben pedig már a széles boulevardokat nagyszerű paloták szegélyezik. A viharos nehéz mult és a békés haladó jelen egyesül Stockholmban. Ebbe a csodálatos, változatos északi fővárosba szeretném a tisztelt olvasókat képzeletben most magammal vinni. Ha napfényes reggelen az alagutakon át berobog vonatunk a város szivébe, akkor ne nézzünk se jobbra, se balra, hanem autóba ülve siessünk el Sóderbe az Elevátor (Katarinahissen) lábához és beszállva a kis fülkébe ki se nyissuk a szemünket mig az öreg szolga ki nem nyitja a felvonó ajtóját és mi ki nem lépünk a keskeny körfolyosóra. Egész pompájában bontakozik ki előttünk Malar-drottning, a Máler-tó királynője: Stokholm. Szemben Riddarholmen karcsú vörös templomtornyával, jobbra a sötét Staden a legrégibb városrész komor, patinás házaival, balra a sok gyárkéményü Kungsholmen. A háttér ezernyi-ezer tarka háztetőiből a Klarakyrka hegyes tornya emelkedik ki. A kék Málaron pedig, mely a szigetek között olykov csatornává szűkül fürge fehér hajók, színes csónakok siklanak tova. Aki ezt a panorámát egyszer végig élvezte, az soha többé nem tudja elfeledni. Minket magyarokat annál iobban megragad ez a kép, mert lehetetlen nem a mi szép Budapestünkre gondolni, ha a Gellért hegyről nézzük valamelyik májusi reggelen mint bontakozik ki lilla fátyolából az ébredő város. Látogassuk meg legelőször a régi Stockholm legelőkelőbb részét a Riddarholmot. Ódon középületek között áll Birger Jarl, Stockholm tulajdonképeni alapítójának szobra. Birger Jarl volt Svédország első nagy államférfia a XlII-ik században. Bölcs törvényekkel rendbe hozta az országot és az egymással ellenségeskedő tartományokat kibékítette. Ö láfta meg először Stockholm természeti szépséget és stratégiai fontosságát és nagyszerű építkezésekkel igyekezett azt Svédország első városává tenni. A Birger Jarl-tér jobb oldalán emelkedik Stockholm legrégibb temploma a Ridderholmskyrka. Egykor a dominikánusok temploma volt. most Svédország Pantheonja. A XVI-ik század óta ide temetik a svéd királyokat. A templom belső falát háborúkban szerzett zászlók és a kihalt nemesi családok címer táblái ékesítik. Lassankint kicsinynek bizonyult a templom és igy sirkápolnákat építettek hozzá. — A két renaissance-stilü kápolna közül a kisebbikben nyugszik Gusztáv Adolf, a nagyobbikban pedig XH-ik Károly A két sírról sohasem hiányzik a babérkoszorú és a friss virág, bizonyítva a svédek hálás kegyeletét. A lovagok szigetét csatorna választja el a lovagok házától. Ez a Riddarhuset még ma is Stockholm legnemesebb középülete. Maga az épület, két francia épitész müve 1670-ből legmegkapóbb példája a túlzásoktól ment hollandiai bárok stílusnak. A korinthusi oszlopokkal tagolt falakat sarkophág-szerü tető koronázza be. A körülfutó párkány szalagon a kővetkező irást olvashatják latinul: „Bölcsesség és mérséklet által, az ősök dicső példái által, bátorság és győzedelmes fegyverek által!" Mégis ezen a téren tépte darabokra a fellázadt stockholmi csőcselék a szépségéről hires Fersen birodalmi kancellárt 1810-ben, mert azt hitték, hogy ő mérgezte meg a trónörököst. Ez a svéd államférfia kisérlette meg mint párisi követ kimenteni Mária Antoinettet a forradalmárok kezéből és ő volt annak sötét hintónak a kocsisa, melyben a menekülő királyi párt Paris kapujánál letartóztatták. A Riddarhustől jobbra fekszik a régi városháza; Stockholm uj nagyszerű városháza most van épülőben. A lovagok házát ujabban két pavilonnal egészítették ki, közöttük egy kis kerttel. Ennek a kertnek közepében áll Axel Oxenstiernának, Gusztáv Adolf Saját gyártmányú béleli börkeztyűk £35 2 korona 40 fillértől kötött keztyük 38 fillértől kaphatók QL.

m IA/tcaI keztyU, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, DlUÍIlUwrg j kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.