Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-29 / 9. szám

2 9-ik szára. JMYÍRITIDÉK. IV) 14. .január 29. ő kénjeimére és gyönyörködtetésére létesít, azt ne igyekezzék mindenáron és minél hamarább tönkretenni. Majd eljön még az ideje annak is, hogy az utcákon is letesithet a város ilyen kis zöld oázisokat, mert arra maga a közönség fog ügyelni. Egyelőre csak maradjunk a fásításoknál. De ültessük a fákat ugy, és olyanokat, hogy azok a későbbi fejlődésnek ne csak útjában ne legyenek, hanem egyenesen alapjául szolgáljanak. Feminizmus. Ma még sokan idegenkednek e szótól, mely a nők mozgalmát, a nőkérdést jelenti, sokan ellenségei mert nem ismerik ezen szónak mélyebb tartalmát s a mozgalmat jellemző eszmék, célok és törekvéseket. Pedig a feminizmus már élő valóság, mely táborába százezreket számlál, érte százezreket áldoznak, sőt az egyes túlzók készek meg életüket is. A feminizmus célja a nő egyenjogositása a férfival. Ezen mozgalomnak van évszázados küzdelmekkel és sikerekkel teljes múltja, eredményekre támaszkodó jelene, mely egyben biztos kilátást nyújt a jövőre. Nem uj az eszme hazánkban sem. Fejes János Pesten 1812-ben megjelenő munkájában kifejezésre juttatja, hogy „keserves sors a nőké, kik sem a tőrvényhozás, sem a törvény végrehajtásában nem rendelkeznek, holott az emberi jogok a nőt épen ugy megilletik, mint a férfit" ! A nők harca a férfinem osztály uralma ellen irányul; felkelteni törekszik az elnyomatásban, a jogi inferioritásban levő nők öntudatát, hogy a férfinem részére önkényesen biztosított kiváltságok eltörlésével az emberi társadalmat egy magasabb s boldogabb formába tömörítse. Igy halad párhuzamosan a feminizmus a XX ik század reform törekvéseivel és szolgál annak a nagy célnak melynek neve: evoiutio. A társadalom történetének ezen fejlődésében gyakran találunk mozgalmakat, mikor a hatalmasok — a kihasználók — rövidlátó és önző érdekekből kizsaroltak egyes osztályokat, kik kétségbe esve vonták az igát, rázva a jognélküliség rabszolga láncát, mikor már csordultig telt az uzsorás anyagi harács, lázadás, gyilok, kard utján kívántak érvényesülni. Ez a jogokért folyó érvényesülési küzdelem nem dolgozik többé vérre áhítozó eszközökkel - bár van felfogás, mely szerint ez is megengedett lehet — hanem a tudomány, a jog, de főleg a politika terén igyekszik megvívni döntő csatáját. Igy halad párhuzamosan a feminizmus a testvér socializmussal s a kettő között csakis a nemet illetőleg van különbség s a minő régi a socializmus, oly régi múlttal rendelkezik ez is. Nem ismeretlen nálunk sem a nőemantipatió kérdése, előbbi idézetemből is kitűnik az évszézados mult, de ténynyé csak 1867. év óta vált. Mig a mult nyáron Budapesten tartott Faminista Congressus rendezése által a tűzpróbán is a legfényesebb sikerrel esett keresztül. A congressus sikerének bizonyitásakép legyen szabad néhány adatra hivatkoznom: résztvevőinek száma kürülbelől 3 ezer, a delegátusok mintegy 8 millió nőt képviseltek, közöttük 7 milliót olyat, kik szavazati joggal már rendelkeznek. 26 nemzeti szövetség tagjai úgyszólván mind az öt világrészből gyűltek össze. Erőt, hatalmat jelentő számok ezek, melyet lekicsinyelni vagy lemosolyogni ellenségeinek sem lehet. A budapesti congresszus sikereivel, eredményeivel a világsajtó foglalkozott, felismerte jelentőségét a hazai sajtó is, érdeklődést keltve mindenütt, de különösen a magyarországi intelligens, modern eszméket megérteni tudó és azt előmozdítani kész tagjainál. A magyar feministák egyesülete, nem áll meg a kezdett uton, hanem az eddigi sikert az eredmények egyik állomásának tekinti csupán s annál hivatottabnak érzi magát a további küzdelemre. Ezen céljának megvalósítása érdekében vidéki fiókokat szervez, mint az a közelmúltban Szegeden, majd Szabadkán tőrtént, ilyen célzattal érkezik városunkba az egyesület kiváló reprezentánsa : Glücklieh Vilma úrhölgy. Az alakítandó helybeli fiók előkészítő bizottsága ez alkalomból az álábbi felhívást teszi közé : „Nyíregyáza város mélyen tisztelt hölgyeit kérjük, azokat, akik a mai kor haladó eszmei iránt erdeklődnek, azokat, akik a mindinkább előtérben álló nőkérdés igazi, jogos megoldását kívánják. Nem célunk választójogi agitációt kezdeni, hanem azt akarjuk, hogy a nyíregyházi nők is megértve a XX. század követeléseit a nővel szemben, azt erejükhöz képest előkészíteni iparkodjanak. Február hó 1-én érkezik városunkba Glücklich Vilma úrhölgy a Magyarországi Feministák Egyesületének igazgatónője, hogy a Szabad Lyceumban előadást tartson a nőkérdésről. Eit az alkalmat kívánjuk megragadni, hogy a Feminista Egyesület nyíregyházi fiókjának szervezését megalapozzuk. Bizunk Nyíregyháza város nemes hőlgyközönségében, hogy Glücklich Vilma igazgató úrhölgyet nemcsak szívesen, vendégszeretően fogja fogadni, hanem az általa hirdetett nemes eszmék harcosaivá is szegődik. A Feminista Egyesület nyíregyházi fiókjának előkészítő Bizottsága". Most már Önöktől függ hölgyeim, hogy akarnak-e érdeklődni és cselekedni!! Dr. Szőllősy Pál. A A folyó hó 25-én tartotta közgyűlését a Leányegyesület, melyen beszámolt az elmúlt évi működéséről. Egy nagy csokor üde bimbó akart komoly képpel a zöld asztal körül alkotmányos formákat ölteni, és a ragyogó szemek, a fiatalságtól hamvas arcok, a máskor oly beszédes ajkak — némán hallgatták a beszámolót, szerényül zárták szivükbe a jól végzett munka sikerének öntudatát, és egy uj, nagyszabású gondolat megvalósítását a bölcsek nyugodt főhajtásával fogadták meg. Egy nagy csomó leány és mégis komoly csend, bizonyos méltóságteljesség, semmi dicsekvés, csupán a szivek öröme, csupán a tettek iránti lelkesedés: ez megható. A titkár olvassa jelentését; elmondja, hogy a leányegylet thea-délutánjai számára már nincs eleg nagy terem a városban; ezek közkedveltek, nélkülözhetetlenekké lettek — és jövedelmezők. Elmondja a jelentés, hogy a szünidei gyermektelep harmadik évében bővített helyiség felhasználásával egyszerre mintegy 30 gyermek jutott gondozáshoz; hogy a vérszegény gyermekek a következő iskolaidényben bágyadtságtól, levertségtől menekülve erőhöz jutottan végezték feladatukat Beszámol a jelentés arról, hogy a gyermek-konyhán állandóan száz gyermek kap ellátást. Es hogy mennyi gyermek kapott téli ruházatot. A pénztáros is beszámol. Jelenti, hogy a gyermekkonyhára 1883 koronát, a gyermektelepbe 2218 koronát, téli felruházásra 613 koronát költött. Administratióra, tiszteletdíjakra, nyomtatványokra egy fillért sem. Magam részéről súlyt helyezek erre, mert a nagy közönség megnyugvással veszi ebből tudomásul, ^hogy minden fillér, amit a jótékonyság nevében vesz fel a leányegylet, — kizárólag a jótékony célra fordíttat ik. A jelentés kiemeli gr. Vay Ella szereplését a húsvéti bazár körül, melynek óriási sikerét, várakozást meghaladó eredmén,ét egyenesen a gr. Vay Ella fáradhatatlan buzgalmának számlájára írják. Megemlékezi* a jelentes dr. Demjén, dr. Berend és dr. Klekner orvosok önzetlen fáradozásairól. Végül a gyermektelep mult évi kalamításáról volt szó. Huszonöt napi üdülés után vörheny fészkelődött a gyermekek közé. Beteg és egészséges együtt lett a barakk-kórházba szállítva. Ezeket a gyermekeket nem lehetett hazabocsátani; — ezekkel a szülők sem érintkezhettek. Elképzelhetlen az a rettenetes helyzet, mely ebből keletkezelt. Szülők, hozzátartozók elvesztették fejüket, csak Kégly Szeréna nem. Ö j irt reggel a piaci bevásárlásokra, — főzetett, — az ellátásról gondoskodott, — a siró szülőket óráról-órára megr.yug'atta. Orvos, pap, házvezetőnő, rendőr volt egy személyben. Siralom volt mindenütt, — csak az inficiált gyermekek közt nem; mert a vörheny a lehető legenyhébb alakban jelentkezett, a gyermekek játszottak, — énekeltek és — — hiztak. A baj azonban megtörtént és most arról kell gondoskodni, hogy ez ne ismétlődjék, és ha igen, a telep a sóstó fürdőtől izolálva legyen. A leányegylet ugy találta, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a telep számára külön épületet emel. És a leányegylet egész alaptőkéjével — mintegy húszezer koronájával — létesíteni akarja a külön épületet, — a nyaraló szegény gyermekek számára. Sokkal nagyobb jelentőségű ez az elhatározás, semhogy ennek külön való méltatásáról lemondhatnánk. Lapunk legközelebbi számában ismertetni fogjuk a tervet minden részletében. Addig is kérjük városnnk közönségét, hogy ezt az agilitásban, önzetlenségben és tettekben előlhaladó egyesületet tartsa továbbra is megérdemelt szeretetében. A rendőrség államsegélye. A belügyminiszter Nyíregyháza város részére az elsősorban rendőrségi célokra fordítandó államsegélyt az 1914. évre kiutalta. A város e cimen 1913. évben 10,000 koronát kapott. Az 1914. évre az összeg kétszeresét 20,000 koronát tett folyóvá a miniszter. A belügyminiszter a segély kiutalásával kapcsolatosan a kővetkező rendeletet intézte a vármegye közönségéhez: Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyháza. A törvényhatósági joggal felruházott, valamint a rendezett tanácsú városok rendőrségeinek fejlesztésere az 1912. LVIII. t.-c. 1. §-a alapján, gyirtmányu bélelt bőrkeztyűk 255 2 korona 40 fillértől kötött keztyük 38 fillértől kaphatók IRiflWfe hl&Pf* lÁ^Cöl keztyü, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, yiUfnUwry kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.