Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-29 / 9. szám

Nyíregyháza, 1914. február 12. Csütörtök XXXV. évfolyam, 13. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők es a Szaboicsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. E'Sfizetés: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 fillér. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat neru adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyilt-tér soronként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fill. Vastag betűvel szedett kétszeresen számi Javában benne vagyunk ugyan még a télben, hanem azért még sem lehet időelőttinek mondani ezt a kérdést Sőt sokkal helyesebb idejekorán foglalkozni mindennel, mint akkor, amikor már amúgy is végrehajtásra kerül a sor s amikor már nincsen idő sokáig gondolkozni fölötte. Igy vagyunk az utcai fásítások kérdésével is. Most kell gondolkoznunk a tennivalók fölött, hogy aztán mikor kitavaszodik, kész tervvel fogjunk hozzá. Nyíregyházának egyik, különösen az idegenek által sokat méltányolt jó oldala, hogy az utcái és terei már eddigelé io meglehetősen be vannak fásitva. Az utcákon a járdák mentén vannak fasorok, a terek legtöbbjét pedig csinos közkertek diszitik. Ujabb időben a város a szélesebb utcákon a kocsiút mentén még két fasort ültettetett s egyes utcáikon — a Széchenyi-uton, a Szarvas-utcán, a Vay Ádám-utcán — már ezek a fasorok is élénken diszitik a várost. A mult évben a Kállói-utcára került a sor. Már régebben a Bethlen — akkor még Szentmihályi — utcán ültettek fákat a kocsiút két oldala mentén. Sajnos, ezzel a Szentmihályi-utcai ültetéssel mintha csak azt akarták volna bemutatni: miként nem szabad az utcán fasorokat ültetni Úgyszólván ahány fa, annyiféle. Akác, juhar, platán, bálványfa vegyes minden rendszer nélkül. Ugy tudjuk, a város költségvetésében évről-évre fel van véve az utóbbi években bizonyos összeg az utcák fásítására. Ebből következtetjük, hogy valószínűleg ebben az évben is reá kerül a sor valamelyik utca fásítására Ezért tesszük szóvá ezt a kérdést most, és már most, amikor még elegendő idő áll rendelkezésiekre, hogy a fásítás mikéntjéről gondolkozzunk. Hogy az utcák fásitása mennyire fontos, arra nem sok szót kell vesztegetnünk Nemcsak szépészeti kérdés ez, hanem közegészségügyi is. Nálunk Nyíregyházán ezenfelül nemcsak azért van szükség az utcák fásítására, hogy a nyári hőség ellen igyekezzünk utcáinkat és tereinket árnyékossabbá, hűvösebbekké tennünk, hanem egyik legolcsóbb és mégis leghathatósabb védekezés a szél és por ellen. Összes utcáinkat és tereinket ezeknek nagy száma és nagy terjedelme miatt kiburkolni ugy sem volnánk képesek. Nincs is szükség reá. Sőt ha a fásítások és kertek helyett burkolattal igyekeznénk megkötni a port, a hőség a nyári hónapokban még tűrhetetlenebbé válnék. Hiszen a kopár burkolat csak még jobban visszaveri a napsugarakat. Maradjunk tehát csak a fásítások mellett, a kertek szaporítása mellett. Ámde csináljuk azt terv szerint. Csináljuk ugy, hogy ne csak szép legyen de valóban szolgálhassa mind azt a célt, amikre hivatva van. Régebben Nyíregyházán csak egy fanemet: az akácot tartották az utcákra és terekre valóknak. Hát hiszen az bizonyos, hogy az akác a mi homokos nyírségi talajunkon egyike a legalkalkalmasabb ültetni való fáknak. Ebből azonban nem következik, hogy másféle fát ne ültessünk. Az utóbbi években örvendetes változás állott be ezen a téren. A város járt elől jó példával. A Széchenyi-uton, a Szarvas-utcán, a Vay Ádám-utcán s legújabban a Kállóiutcán a kőutak mentén már nem akácot ültettetett. Nagyon helyesen tette. Az akácnak sok jó tulajdonságai mellett vannak olyan sajátságai, melyek épen az utcai fásításokra kevésbbé alkalmassá teszik. Nincsen alatta hűvös árnyék, mert levelei vékonyak és köztük áttűz a napsugár. Nagyon szeretik a legyek tanyázó helyül választani. Sajnos azonban, hogy a világítási vezetékek miatt olyan helyeken, ahol villamos vezeték van, mást, mint gömbakácot, nem lehet alkalmazni Nem régiben Zombor város főkertésze egy érdekes kis tanulmányt adott ki ,Az utak és terek fásítása" címmel. Ebben a kis műben épen azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a városok mit tartsanak szem előtt az utcák és terek fásításánál. Közel négy évtizedes tapasztalat alapján adja meg gyakorlatból leszűrt tanácsait. Az ültetendő fák megválasztására, az ültetés idejére, a fáknak egymástól való távolságára, a karózásra, gondozásra, a betegségek elleni védekezésre, az ültetendő fák és bokrok nevelésére adja tanácsait. Első sorban a fák megválasztására kell gondot fordítani. Tekintettel kell lenni a talajra, az éghajlati viszonyokra, az utcák szélességére s egyéb helyi viszonyokra is. Kétségtelen dolog, hogy a nem helyesen megválasztott fa nem válik be a gyakorlatban. Csak sinylik s mihamar elpusztul. Amely fanem alkalmas a melegebb vidékekre, az nem mindig alkalmas a hidegebb tájakon s viszont. Az egyik a kötöttebb talajt kedveli, a másiknak épen a kötöttebb, vagy mélyebb talaj nem felel meg. Keskeny utcákon, vagy a házak közelében nem helyes nagy, széles ágazatu fákat ültetni. S igy tovább. Első kellék tehát az ültetendő fák helyes megválasztása. Könyvében a szerző felsorolt néhány fát, mely a leírások szerint Nyíregyházán is alkalmas volna. Ezek — az akácon kívül — a japáni akác (Sophora japonica), a papirszeder (Broussonetia papyrifera), olvasófa (Celtís), a boglárfa (Platanus), a fürtös juhar (Acer pseudoplatanus), a bibor juhar (Acer pseudoplatanns rubrum), a korai juhar (Acer platanoides) stb. Ellenben, bár ajánlja szépsége miatt, rámutat a hársfának arra a Nyíregyházán is gyakran tapasztalható sajátságára, hogy a hőségtől sokat szenved ; ezért sárgul el nálunk is idő előtt. A bálványfát nem ajánlja, mert bár igénytelen és gyorsan növő fa, sarjhajtásai a kövezetet is megbontják. Gyönyörű fa a török mogyoró is, de idővel tulmagas és terjedelmes fává növi ki magát s lassan fejlődik. A vadgesztenye is nehezen birja a szárazságot s gyakran már juliusban elhullatja lombozatát, ha tartós a szárazság. A szilfa is igen alkalmas volna utcai sorfának, mert tűri a poros, füstös levegőt is, de nagyon kedvelik a szúnyogok. Ugyebár, milyen jó mindezeket tudni, mielőtt az utcák fásításával foglalkoznánk ? Végtelenül érdekes tanácsa még a kis könyv szerzőjének, hogy az utcákon ne csak sorfákat ültessenek a városok, hanem ahol csak lehetséges, a fasorok közé gyepes területeket létesítsenek és azokba bokrokat is ültessenek. Ez különösen a szélesebb utakon, körutakon vihető keresztül. Be is mutat sikerült fénykép felvételben néhány példát Zombor városából. Követésre méltó példák. Tessék csak elképzelni a széles Szarvas-utcán, vagy a Vay Ádám-utcán, milyen szép volna, ha a kocsiút mentén ültetett fasorok meg a járda mentén ültetett fasorok közötti üres területek be volnának gyepesítve s bokrokkal tarkítva. Persze ugy, hogy az egyes udvarokba bevezető utak szabadon maradnának. Valóságos kert-város részekké lennének ezek az utcák. Sajnos, sok minden ok miatt, első sorban a gyepes területek öntözéséhez szükséges vízvezeték hiánya miatt egyelőre le kell mondanunk arról, hogy Nyíregyházán ilyen eszközökkel is igyekezzünk lekötni az utca porát, tisztábbá, üdébbé tenni a levegőt és szebbé a várost. Nem régiben még félve tettek kísérletet arra, hogy egyes tereken virágokat ültessenek. Kezdetben ugyancsak lopdosták azokat. Lassankint azonban ugy látszik, a közönség kezd belenevelődni abba, hogy amit a város az