Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-14 / 39. szám

39-ik szám. J#ÍR¥IDÉK. 1914. május 14 3. dékiek Szabó Gyula igazgató-tanítónál Ujfehér­tón. legkésőbb május 24-ig. Indulás Nyíregyházáról — Ujfehértóra reg­gel 7 óra 20 perckor. Vissza délután 3 vagy 5 órakor. A tanítóegyesület pénztárosa 1 Tólh György Az „Eötvös-alap h. gy. b. pénztárosa: Kubacska István. Tagdijak a közgyűlésen is elfogadtatnak. Az „Eötvös-alapra" fizettek: Bercsényi Pál 1913. évre 4 korona, 1914. évre 4 korona, Huray Gyula 1914. évre 4 korona, Piovarcs Gyula 1913. évre 4 korona, Neumann Jenő 1913. évre 4 korona, Szekeres Pál 1912. évre 3 korona, 1913. évre 4 korona, 1914. évre 4 korona. Megyei közgyűlés. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizott­sága kedden és szerdán délelőtt tartotta tava­szi rendes közgyűlését dr. Ujfalussy Dezső fő­ispán elnöklésével. Régen volt olyan viharos közgyűlése a vármegyének, mint a mostani. Hosszas és nagy vita kerekedett az alis­páni időszaki jelentés, továbbá a román pak­tumos tárgyalások kérdésében az Emke, Pest­vármegye és Kolozsvár város törvényhatósága által az országgyűléshez intézett és támogatás végett megküldött felirata felett. A főispán a nagyszámban megjelent bi­zottsági tagokat szívélyesen üdvözölve, d. e. 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Bejelentette, hogy Kubinyi István és Reizmann Hermán bi­zottsági tagok, továbbá Jármy István nyug. főszolgabíró elhunytak, indítványára a közgyű­lés emléküket jegyzőkönyve lapján megörökíti és hátrahagyott családjukhoz részvétiratot intéz. Bejelentette továbbá, hogy dr. Róth Jenő nyír­bátori ügyvédet tb. főügyészszé, dr. Strausz Mihály nagykállói ügyvédet tb. alügyészszé ne­Tezte ki. Ezután tárgyalás alá került az alispán je­lentése a közigazgatás 1913. évi állapotáról. Az alispáni jelentés kapcsán előterjesztett ál­landó választmányi javaslatokat Megyery Géza, Kállay András, Mikecz Dezső, Kovács István, Halászy Cézár, Szikszay András, grót Vay Gá­bor, Vass Mihály, dr. Mezőssy Béla és dr. Meskó László hozzászólása után nagyszótöbbséggel el­fogadta a közgyűlés. Az alispán indítványára dr. Konthy Gyula városi orvosfőnöknek azon ténykedéséért, hogy az 1913. év folyamán a városi tűzoltó intéz­ménynyel kapcsolatosan Nyíregyháza városában mentőszolgálatot szervezett, dr. Saáry Sándor városi kerületi orvosnak a mult évben fellépett ázsiai kolera elfolytása körül tanúsított tény­kedéseért, továbbá dr. Spányi Géza nyíregyházi gyakorló orvosnak azért, mert a vármegye tu­lajdonát képező Erzsébet közkórházban huza­mosabb időn át díjtalanul orvosi teendőket végzett, elismerését fejezte ki a közgyűlés. A törvényhatóság az alispánnak a nyír­egyházi m. kir. posta és távirda hivatalnál lévő távbeszélő központ átalakítása iránt előterjesz­tett indítványát elfogadta s felirattal fordul a kereskedelemügyi kormányhoz, hogy a nyír­egyházi távbeszélő központot ugy miként az tervezve is volt a „közös telepen alapuló kap­csolás" rendszerű berendezésére átalakítani s egyidejűleg a távbeszélő és távirda központok­nál az éjjeli szolgálat elrendelése iránt is intéz­kedni szíveskedjék. Ezen átalakítás iránti kérelem jogos voltát az erősen megnövekedett városi forgalomtól el­tekintve inodkolja még az a körülmény is, hogy ma már a vármegye majdnem összes köz­sége bevonatott a távbeszélő hálózatba és ily rendkívüli megterhelést a nyíregyházi telefon központ, dacára, hogy ma már kellő helyiség és megfelelő személyzettel rendelkezik, a beren­dezés meg nem felelő volta miatt, megbírni képtelen. De indokoltnak tartja a trvhatóság emellett, hogy a nyíregyházi távbeszélő és távnda köz­pontnál az éjjeli szolgálat is bevezettessék, egy­részt, mert arra a közel 40.000 lakosságú Nyíregy­egyháza város kereskedelmi forgalma, másrészt a vármegyebeli községek és lakosok közbizton­sága és közegészségügyi érdekei megóvása szem­pontjából feltétlenül szükség van. Vass Mihály biz, tag indítványára dr. Wilt György kir. tanfelügyelőnek Szabolcsvármegyé­ben eltöltött 10 éves eredménydus tevékenysé­géért teljes elismerését nyilvánította a közgyűlés. A vármegye háztartási alapjának 1913. évi zárszámadását a belügyminiszterhez felter­jesztik. Az országgyűlési képviselő választói sza­vazó körök és azok székhelyeit megállapították és jóváhagyás végett felterjesztik a belügymi­niszterhez. A román paktumos tárgyalások kérdésében a közgyűlés hosszas vita és többek felszólalása után nagy szavazattöbbséggel a következő ha­tározatott hozta: „Tárgyalás alá vétettek az E. M. K. E. to­vábbá Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közön­ségének és Kolozsvár szab. kir. város törvény­hatósági bizottságának a román paktumos tár­gyalások kérdésében az országgyűléshez intézett és támogatás végett megküldött feliratai. Szabolcsvármegye közönsége történelmünk lapjaiból azt tanulta, hogy a magyar nemzet azon idegen anyanyelvű polgárokat, kik ma­guknak e hon határain belül alapítottak ott­hont, mindenkor testvéri szeretettel fogadta polgárai soraiba és mindazon jogokat készsé­gesen megadta nekik, amelyekkel az egységes magyar nemzeti állam eszméjének csorbítása nélkül egyházi és kulturális téren saját anya­nyelvük használata mellett haladhassanak a fejlődés utján. Épen azért Törvényhatóságunk bizalommal kisérte figyelemmel azokat a tárgyalásokat, me­lyeket a kormány elnöke ezen testvéri szeretet ápolá&a, a jövő békés együttműködés biztosí­tása és igy hazánk erősbitése érdekében a hazai román ajkú honpolgárok vezetőivel a közel­múltban folytatott. Me* van róla győződve, hogy e béke tárgyalásoknál a miniszterelnök urat kizárólag e magasabb szempontok és a haza érdekében annyira kívánatos belbéke és egységes nemzeti megerősödés előmozdítása vezérelték s bizalommal várja és reméli, hogy Őnagyméltósága az esetleg folytatandó tárgya­lásokat teljes sikerrel befejezni fogja. Amidőn tehát a Törvényhatóságnak Őnagy­méltóságát ezen érzelmeiről értesiti, egyidejűleg az E. M. K. E.-nek Pest-Pilis Solt-Kiskunvár­megyének és Kolozsvár város közönségének ide vonatkozó átiratait irratárba helyezni rendeli. A vármegyei központi választmány tagjaiul névszerinti szavazással a következő biz. tagok választattak meg : Bagdy Imre, Bleuer Lajos, Barta László, Díener Gyula, Elek László, Fejér Imre, ifj. Görömbey Péter, Halasi Mór, Jármy Miklós, íd. Kállay András, dr. Kállay Rudolf, dr. Kau­zsay Ödön, Klar Leó, Dr. Korniss Ferencz, dr. Kubassy Béla, Liptay Béla, Liptay Jenő, Martinyi József, Mikecz István, Nánássy Andor, Péchy Gyula, Szalanczy Bertalan, Szakoly Ignácz, Szikszay András, Groak Ödön, dr. Róth Izsó, dr. Prok Gyula, Péchy Béla. A m. kir. honvédségi Ludovika akadémián megüresedett gróf Buttler János-féle alapítványi helyre Porubszky György és Borsy János érett­ségiző ifjakat mutatja be. Az elha'álozás folytán megüresedett vár­megyei árvaszéki jegyzői állásra az egyedül pályázó dr. Erdőhelyi Lajos főispáni titkári teendőkkel megbízott szolgabíró, az igy meg­üresedett X. fizetési osztályba sorozott szol­gabírói állásra szintén egyedül pályázó dr. Kál­lay Miklós közig, gyakornok, h. szolgabíró egy­hangúlag lettek megválasztva. A közig, bizottságban lemondás folytán megüresedett 4 helyre gróf Vay Tibor, Orosz Miklós, Vass Mihály és Zoltán Sándor válasz­tattak meg. Az allandó választmány tagjaiul megválasz­tattak : Herceg Odeschalchy Zuárd, Szalánczy Ferenc dr. Sőrés János, Veres Ferencz, Burger Pál. Az igazoló választmány tagjaiul megválasz­tattak : Andrássy Kálmán, dr. Fráter Ernő. Az állandó bíráló választmány tagjául meg­választatott : Groák Laj os. A közegészségügyi bizottság tagjául megvá­lasztatott: Leffler Sámuel. A népnevelési bizottság tagjaiul megválasz­tattak : Szikszay András, Halászy Cézár, Vass Mihály, Bodor Zsigmond. A tisztviselői nyugdij válaszmány tagjaiul megválasztattak : Geduly Henrik, Leffler Sámuel, Jármy Miklós. A jegyzői nyugdij választmány tagjául meg­választatott: Bogár Lajos. A lótenyésztési bizottság tagjaiul megválasz­tattak : Rhédey Lajos, Csernyus Andor, Somossy Ferencz. Az Erzsébet k. bizottság tagjaiul megvá­lasztattak : Osgyáni József, Dr. Szopkó Dezső. Az Erzsébet laányinternátus bizottság tag­jául megválasztatott: Dr. Korányi Endre. A muzeum bizottság tagjaiul megválasztat­tak Nánássy Andor, Dr. Prok Gyula. Nyíregyháza városánál f. évi március hó 10-én megtartott tisztújító közgyűlésén a pénz­ügyi tanácsosi és községi birói választást Kállay Rudolf és társai, valamint Prok Pál és társai fellebozésének elutasításával helyben hagyták. Uj tanintézeteket kapunk a görög katolikus püspökséggel. Ez kétségkívül örvendetes dolog. Már csak a tervbe vett felsőkereskedelmi iskola hiányzik és ugy látszik Nyíregyháza minden társadalmi rétege megtalálja a gyermekei szá­mára — legalább középfokon — a szükséges iskolákat. A leggazdagabbtól a legszegényebbig : mert még kinek nem is áll módjában gyerme­két taníttatni, bátran bízhatja az inasotthon gondjaira ott megóvják az elzüllés veszedel­métől. A nagy buzgalomban azonban kisgazdáink­ról alaposan megfeledkeztünk. El kell ismernünk, hogy most már tanyai iskoláink kielégítő nívón állanak és a tanyai gyermekek kitűnő oktatásban részesülnek. De vájjon megelégedhetünk e csupán népiskolázia­tással? Nem kellene-e népünknek magasabb mezőgazdasági ismeretek megszerzésére is mó­dot és alkalmat nyújtani ? Nyugodtan megállapíthatjuk s végtére is ki kell mondanunk: nem foglalkozunk eléggé kisgazda polgártáisaínk kulturális és gazdasági életével s javaival. Leereszkedünk ugyan hoz­zájuk választások előtt és egy s más fontosabb pörköltözéskor vállveregető kézszoritásokra, persze jóelőre gondoskodva, hogz a másik szobában lehető bő mosdó víz álljon rendel­kezésünkre. Nem tagadható ez a jelenben még sokszor indokolt óvatosság. De vájjon nem lenne-é más orvosága a dolognak ? Vájjon micsoda ? — Kérdezhetné valaki. Hát egyszerűen: megtanítani népünket, hogy fokozottabb mértékben éljen a viz tisz­tító és üdítő erejével. De nem „kioktatni" ! Ellenkezőleg, tapintattal, szeretettel annak a belátására birni, hogy ezt saját egészségének érdeke követeli meg. Szóval magasabb kultnr­fokra emelni. Csodálatos lenne, hogy most, mikor Leffler Béla előadásából köztudomásu, hogy Svédország de különösen Dánia parasztlakosságának házai­ban nem ismeretlen és fölösleges alkalmatos­ság a fürdőszoba; csodálatos lenne, hogy mikor most már általában tudjuk, nem jut eszébe senkinek ezen preventív óvintézkedés. Csodála­tos lenne . . . pedig nem is csodálatos, csak öntudatlan osztályönzésünk világos tanújele. Félünk a paraszt kultúrájától ,mert akkor job­ban megtanulna saját lábán és egyenesen állni, nem lenne oly annyira szüksége támogatá­sunkra. Pedig milyen rövidlátó önzés ez! Minden város általában a környező vidék mezőgazdasági fölöslegéből keletkezik és fej­lődik. Minden fejlődő mezőgazdaság teremt ma­gának ilyen központokat, hol el nem fogyasztott terményeit iparcikkekre kicseréli. Hol a mező­gazda eladja fölös buza—gabonáját, s csizmát, ruhaneműt, iparcikkeket és fűszert, gyarmat­árut vásárol. Nyíregyháza is ilyenfajta középpont. Kör­nyező vidékünk most már nem szorítkozik csupán a város határára, azonban nem véletlen dolog, — hogy az egész vidék és megye eme fölöslegének kijegecesedése épen e hely körül indult meg, melynek lakossága már akkor szabad paraszt volt, mikor a szomszéd községek népe még a szabolcsi földesurak jobbágysága alatt görnyedezett. Igen a szabad föld, ez volt az a varázs

Next

/
Oldalképek
Tartalom