Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-14 / 39. szám
39-ik szám. J#ÍR¥IDÉK. 1914. május 14 3. dékiek Szabó Gyula igazgató-tanítónál Ujfehértón. legkésőbb május 24-ig. Indulás Nyíregyházáról — Ujfehértóra reggel 7 óra 20 perckor. Vissza délután 3 vagy 5 órakor. A tanítóegyesület pénztárosa 1 Tólh György Az „Eötvös-alap h. gy. b. pénztárosa: Kubacska István. Tagdijak a közgyűlésen is elfogadtatnak. Az „Eötvös-alapra" fizettek: Bercsényi Pál 1913. évre 4 korona, 1914. évre 4 korona, Huray Gyula 1914. évre 4 korona, Piovarcs Gyula 1913. évre 4 korona, Neumann Jenő 1913. évre 4 korona, Szekeres Pál 1912. évre 3 korona, 1913. évre 4 korona, 1914. évre 4 korona. Megyei közgyűlés. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága kedden és szerdán délelőtt tartotta tavaszi rendes közgyűlését dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével. Régen volt olyan viharos közgyűlése a vármegyének, mint a mostani. Hosszas és nagy vita kerekedett az alispáni időszaki jelentés, továbbá a román paktumos tárgyalások kérdésében az Emke, Pestvármegye és Kolozsvár város törvényhatósága által az országgyűléshez intézett és támogatás végett megküldött felirata felett. A főispán a nagyszámban megjelent bizottsági tagokat szívélyesen üdvözölve, d. e. 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Bejelentette, hogy Kubinyi István és Reizmann Hermán bizottsági tagok, továbbá Jármy István nyug. főszolgabíró elhunytak, indítványára a közgyűlés emléküket jegyzőkönyve lapján megörökíti és hátrahagyott családjukhoz részvétiratot intéz. Bejelentette továbbá, hogy dr. Róth Jenő nyírbátori ügyvédet tb. főügyészszé, dr. Strausz Mihály nagykállói ügyvédet tb. alügyészszé neTezte ki. Ezután tárgyalás alá került az alispán jelentése a közigazgatás 1913. évi állapotáról. Az alispáni jelentés kapcsán előterjesztett állandó választmányi javaslatokat Megyery Géza, Kállay András, Mikecz Dezső, Kovács István, Halászy Cézár, Szikszay András, grót Vay Gábor, Vass Mihály, dr. Mezőssy Béla és dr. Meskó László hozzászólása után nagyszótöbbséggel elfogadta a közgyűlés. Az alispán indítványára dr. Konthy Gyula városi orvosfőnöknek azon ténykedéséért, hogy az 1913. év folyamán a városi tűzoltó intézménynyel kapcsolatosan Nyíregyháza városában mentőszolgálatot szervezett, dr. Saáry Sándor városi kerületi orvosnak a mult évben fellépett ázsiai kolera elfolytása körül tanúsított ténykedéseért, továbbá dr. Spányi Géza nyíregyházi gyakorló orvosnak azért, mert a vármegye tulajdonát képező Erzsébet közkórházban huzamosabb időn át díjtalanul orvosi teendőket végzett, elismerését fejezte ki a közgyűlés. A törvényhatóság az alispánnak a nyíregyházi m. kir. posta és távirda hivatalnál lévő távbeszélő központ átalakítása iránt előterjesztett indítványát elfogadta s felirattal fordul a kereskedelemügyi kormányhoz, hogy a nyíregyházi távbeszélő központot ugy miként az tervezve is volt a „közös telepen alapuló kapcsolás" rendszerű berendezésére átalakítani s egyidejűleg a távbeszélő és távirda központoknál az éjjeli szolgálat elrendelése iránt is intézkedni szíveskedjék. Ezen átalakítás iránti kérelem jogos voltát az erősen megnövekedett városi forgalomtól eltekintve inodkolja még az a körülmény is, hogy ma már a vármegye majdnem összes községe bevonatott a távbeszélő hálózatba és ily rendkívüli megterhelést a nyíregyházi telefon központ, dacára, hogy ma már kellő helyiség és megfelelő személyzettel rendelkezik, a berendezés meg nem felelő volta miatt, megbírni képtelen. De indokoltnak tartja a trvhatóság emellett, hogy a nyíregyházi távbeszélő és távnda központnál az éjjeli szolgálat is bevezettessék, egyrészt, mert arra a közel 40.000 lakosságú Nyíregyegyháza város kereskedelmi forgalma, másrészt a vármegyebeli községek és lakosok közbiztonsága és közegészségügyi érdekei megóvása szempontjából feltétlenül szükség van. Vass Mihály biz, tag indítványára dr. Wilt György kir. tanfelügyelőnek Szabolcsvármegyében eltöltött 10 éves eredménydus tevékenységéért teljes elismerését nyilvánította a közgyűlés. A vármegye háztartási alapjának 1913. évi zárszámadását a belügyminiszterhez felterjesztik. Az országgyűlési képviselő választói szavazó körök és azok székhelyeit megállapították és jóváhagyás végett felterjesztik a belügyminiszterhez. A román paktumos tárgyalások kérdésében a közgyűlés hosszas vita és többek felszólalása után nagy szavazattöbbséggel a következő határozatott hozta: „Tárgyalás alá vétettek az E. M. K. E. továbbá Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségének és Kolozsvár szab. kir. város törvényhatósági bizottságának a román paktumos tárgyalások kérdésében az országgyűléshez intézett és támogatás végett megküldött feliratai. Szabolcsvármegye közönsége történelmünk lapjaiból azt tanulta, hogy a magyar nemzet azon idegen anyanyelvű polgárokat, kik maguknak e hon határain belül alapítottak otthont, mindenkor testvéri szeretettel fogadta polgárai soraiba és mindazon jogokat készségesen megadta nekik, amelyekkel az egységes magyar nemzeti állam eszméjének csorbítása nélkül egyházi és kulturális téren saját anyanyelvük használata mellett haladhassanak a fejlődés utján. Épen azért Törvényhatóságunk bizalommal kisérte figyelemmel azokat a tárgyalásokat, melyeket a kormány elnöke ezen testvéri szeretet ápolá&a, a jövő békés együttműködés biztosítása és igy hazánk erősbitése érdekében a hazai román ajkú honpolgárok vezetőivel a közelmúltban folytatott. Me* van róla győződve, hogy e béke tárgyalásoknál a miniszterelnök urat kizárólag e magasabb szempontok és a haza érdekében annyira kívánatos belbéke és egységes nemzeti megerősödés előmozdítása vezérelték s bizalommal várja és reméli, hogy Őnagyméltósága az esetleg folytatandó tárgyalásokat teljes sikerrel befejezni fogja. Amidőn tehát a Törvényhatóságnak Őnagyméltóságát ezen érzelmeiről értesiti, egyidejűleg az E. M. K. E.-nek Pest-Pilis Solt-Kiskunvármegyének és Kolozsvár város közönségének ide vonatkozó átiratait irratárba helyezni rendeli. A vármegyei központi választmány tagjaiul névszerinti szavazással a következő biz. tagok választattak meg : Bagdy Imre, Bleuer Lajos, Barta László, Díener Gyula, Elek László, Fejér Imre, ifj. Görömbey Péter, Halasi Mór, Jármy Miklós, íd. Kállay András, dr. Kállay Rudolf, dr. Kauzsay Ödön, Klar Leó, Dr. Korniss Ferencz, dr. Kubassy Béla, Liptay Béla, Liptay Jenő, Martinyi József, Mikecz István, Nánássy Andor, Péchy Gyula, Szalanczy Bertalan, Szakoly Ignácz, Szikszay András, Groak Ödön, dr. Róth Izsó, dr. Prok Gyula, Péchy Béla. A m. kir. honvédségi Ludovika akadémián megüresedett gróf Buttler János-féle alapítványi helyre Porubszky György és Borsy János érettségiző ifjakat mutatja be. Az elha'álozás folytán megüresedett vármegyei árvaszéki jegyzői állásra az egyedül pályázó dr. Erdőhelyi Lajos főispáni titkári teendőkkel megbízott szolgabíró, az igy megüresedett X. fizetési osztályba sorozott szolgabírói állásra szintén egyedül pályázó dr. Kállay Miklós közig, gyakornok, h. szolgabíró egyhangúlag lettek megválasztva. A közig, bizottságban lemondás folytán megüresedett 4 helyre gróf Vay Tibor, Orosz Miklós, Vass Mihály és Zoltán Sándor választattak meg. Az allandó választmány tagjaiul megválasztattak : Herceg Odeschalchy Zuárd, Szalánczy Ferenc dr. Sőrés János, Veres Ferencz, Burger Pál. Az igazoló választmány tagjaiul megválasztattak : Andrássy Kálmán, dr. Fráter Ernő. Az állandó bíráló választmány tagjául megválasztatott : Groák Laj os. A közegészségügyi bizottság tagjául megválasztatott: Leffler Sámuel. A népnevelési bizottság tagjaiul megválasztattak : Szikszay András, Halászy Cézár, Vass Mihály, Bodor Zsigmond. A tisztviselői nyugdij válaszmány tagjaiul megválasztattak : Geduly Henrik, Leffler Sámuel, Jármy Miklós. A jegyzői nyugdij választmány tagjául megválasztatott: Bogár Lajos. A lótenyésztési bizottság tagjaiul megválasztattak : Rhédey Lajos, Csernyus Andor, Somossy Ferencz. Az Erzsébet k. bizottság tagjaiul megválasztattak : Osgyáni József, Dr. Szopkó Dezső. Az Erzsébet laányinternátus bizottság tagjául megválasztatott: Dr. Korányi Endre. A muzeum bizottság tagjaiul megválasztattak Nánássy Andor, Dr. Prok Gyula. Nyíregyháza városánál f. évi március hó 10-én megtartott tisztújító közgyűlésén a pénzügyi tanácsosi és községi birói választást Kállay Rudolf és társai, valamint Prok Pál és társai fellebozésének elutasításával helyben hagyták. Uj tanintézeteket kapunk a görög katolikus püspökséggel. Ez kétségkívül örvendetes dolog. Már csak a tervbe vett felsőkereskedelmi iskola hiányzik és ugy látszik Nyíregyháza minden társadalmi rétege megtalálja a gyermekei számára — legalább középfokon — a szükséges iskolákat. A leggazdagabbtól a legszegényebbig : mert még kinek nem is áll módjában gyermekét taníttatni, bátran bízhatja az inasotthon gondjaira ott megóvják az elzüllés veszedelmétől. A nagy buzgalomban azonban kisgazdáinkról alaposan megfeledkeztünk. El kell ismernünk, hogy most már tanyai iskoláink kielégítő nívón állanak és a tanyai gyermekek kitűnő oktatásban részesülnek. De vájjon megelégedhetünk e csupán népiskoláziatással? Nem kellene-e népünknek magasabb mezőgazdasági ismeretek megszerzésére is módot és alkalmat nyújtani ? Nyugodtan megállapíthatjuk s végtére is ki kell mondanunk: nem foglalkozunk eléggé kisgazda polgártáisaínk kulturális és gazdasági életével s javaival. Leereszkedünk ugyan hozzájuk választások előtt és egy s más fontosabb pörköltözéskor vállveregető kézszoritásokra, persze jóelőre gondoskodva, hogz a másik szobában lehető bő mosdó víz álljon rendelkezésünkre. Nem tagadható ez a jelenben még sokszor indokolt óvatosság. De vájjon nem lenne-é más orvosága a dolognak ? Vájjon micsoda ? — Kérdezhetné valaki. Hát egyszerűen: megtanítani népünket, hogy fokozottabb mértékben éljen a viz tisztító és üdítő erejével. De nem „kioktatni" ! Ellenkezőleg, tapintattal, szeretettel annak a belátására birni, hogy ezt saját egészségének érdeke követeli meg. Szóval magasabb kultnrfokra emelni. Csodálatos lenne, hogy most, mikor Leffler Béla előadásából köztudomásu, hogy Svédország de különösen Dánia parasztlakosságának házaiban nem ismeretlen és fölösleges alkalmatosság a fürdőszoba; csodálatos lenne, hogy mikor most már általában tudjuk, nem jut eszébe senkinek ezen preventív óvintézkedés. Csodálatos lenne . . . pedig nem is csodálatos, csak öntudatlan osztályönzésünk világos tanújele. Félünk a paraszt kultúrájától ,mert akkor jobban megtanulna saját lábán és egyenesen állni, nem lenne oly annyira szüksége támogatásunkra. Pedig milyen rövidlátó önzés ez! Minden város általában a környező vidék mezőgazdasági fölöslegéből keletkezik és fejlődik. Minden fejlődő mezőgazdaság teremt magának ilyen központokat, hol el nem fogyasztott terményeit iparcikkekre kicseréli. Hol a mezőgazda eladja fölös buza—gabonáját, s csizmát, ruhaneműt, iparcikkeket és fűszert, gyarmatárut vásárol. Nyíregyháza is ilyenfajta középpont. Környező vidékünk most már nem szorítkozik csupán a város határára, azonban nem véletlen dolog, — hogy az egész vidék és megye eme fölöslegének kijegecesedése épen e hely körül indult meg, melynek lakossága már akkor szabad paraszt volt, mikor a szomszéd községek népe még a szabolcsi földesurak jobbágysága alatt görnyedezett. Igen a szabad föld, ez volt az a varázs