Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-19 / 32. szám

2 32-ik szám. IMÍIDÉK, 1914. április 1-9. Forró óhajunk az intézmény tovább fejlesztése, hogy ne csupán a művelt középosztály igényeinek feleljen meg, hanem szélesebb körökre is kiterjessze népművelő munkásságát. Nagyon szeretnők például, ha számos nagyobb város mintájára mi is munkásgimnáziumot szervezhetnénk s nagyobb számú ipari és gazdasági előadással járulnánk hozzá a felvilágosítás munkájának általánossá tételéhez. Mindez azonban csak akkor lesz megvalósitható, ha egészséges és egységes közvélemény alapján nagyobb anyagi erővel indulhatunk a fokozott igényű munkának. Egyelőre meg kell elégednünk azzal, ha meglevő kereteinket sikerül legalább nagyjában megfelelő tartalommal betöltenünk. Ehhez kérjük továbbra is munkatársainknak, sajtónknak, pártfogóinknak s egész közönségünknek szives közreműködését és támogatását, s szivből kivánjuk, hogy hazafias és humánus törekvésünket Istennek gazdag áldasa kisérje ! Dr. Vietórisz József. Az uj választói törvény. Sokat emlegették és emlegetik mostanában is az uj választói törvényt, vagyis az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XlV-ik törvénycikket. Sokan emlegetik, de annál kevesebben ismerik. Mivel pedig ez a törvény immáron fokozatosan életbe lép s az 1914-ik évtől kezdődőleg az országgyűlési képviselő választások annak rendelkezései értelmében fognak megtörténni, anélkül, hogy az uj választói jog politikai méltatásába bocsátkoznánk, helyénvalónak találjuk annak rövid ismertetését. A legtöbb embert természetesen az érdekli, hogy az uj törvény szerint kiknek lesz szavazati joguk ? A felelet nem egyszerű. A törvény a választói jogot különféle feltételekhez köti. Mindenek előtt azt kell tudnunk és megjegyeznünk, hogy az uj törvényszerint az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe fel kell venni mindenkit, tehát országgyűlési képviselőválasztói joga less mindenkinek, aki az eddigi törvények értelmében as 1913. évi választói névjegyzékbe fél van véve. Azok, akik ebben a folyó évi névjegyzékben benne vannak, választói jogukat megtartják változatlanul mindaddig, mig az eddigi törvények szerinti jogcíműk változatlanul fenáll. Ezeket hivatalból fogják az uj névjegyzékbe bevezetni. Azok részére, akik a folyó évi választóknévjegyzékébe még nincsenek felvéve, a tőrvény a választói jogot a következő feltételekhez köti: 1. a választói kor elérése, 2. állandó lakhely és 3. a választói joghoz megkívánt különös feltétélék. Az első általános feltétel tehát a választói kor elérése. Ebben a tekintetben a törvény külömbséget tesz a magasabb értelmiségüek és a többiek között. Azok, akik a középiskolának: a főgimnáziumnak és főreáliskolának, vagy ezekkel tanértékre egyenrangú más polgári vagy katonai tanintézetnek a legmagasabb osztályát sikeresen elvégezték, a választói életkort 24-ik életévük betöltésével érik el. Ezeknek a választói jogosultsághoz az állandó lakhelyen kivül egyéb kellékre szükségük nincsen. Ezek tehát fölveendők a választók névjegyzékébe minden egyéb féltétél nélkül. Ellenben mindazok, akik nem végezték el a középiskolák, vagy más egyenlő tanértékü tanintézetek valamelyikének legmagasabb év folyamát, csak 30 ik életévük betöltésével érik el választói életkorukat. A középiskolákkal tanértékre egyenrangúnak a törvény a gazdasági, erdészeti, bányászati, művészeti, ipari, kereskedelmi és közlekedési Bszakiskolák

a-at, a tanitóképzőíntézeteket, a katonai és honvéd főreáliskolákat és hadapród iskolákat és a haditengerészeti akadémiát jelöli meg. Akik ezek valamelyikét nem végezték, akiknek a választói életkorhoz tehát a 30 ik életév betöltése lesz szükséges — természetesen a folyó évi névjegyzékben már fölvettek kivételével — azoknál az állandó lakhelyen kivül a tövény különféle különös feltételeket kíván meg a választói jogosultsághoz. Ezeknél külömbséget tesz közöttük a szerint, hogy 1. elvegezték-e az elemi iskola VI ik osztályát ? vagy 2. legalább irni és olvasni tud nak-e? vagy 3. sem irni, sem olvasni nem tudnak? 1. Akik a Vl-ik elemi osztályt, vagy e helyett a középiskola, vagy polgári iskola második osztályát, avagy az iparos és kereskedő tanonciskola harmadik osztályát, avagy az elemi iskola negyedik osztályán felül az iparos és kereskedő tanonciskola második osztályát elvégezték, azoknak — az állandó lakhelyen kivül — a választói jogosultsághoz elegendő, ha vagy legalább 2 korona egyenes állami adóval vannak megróva; vagy önálló ipart vagy kereskedést űznek ; ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy üzletben nem napszimosként vannak alkalmazva; a mezőgazdaságban vagy más őstermelési ágban vezetőmunkási, vagy felügyelői minőségben vannak alkalmazva, vagy ugyanannál a munkaadónál bármely minőségben legalább három év óta vannak alkalmazásban; vagy a katonai vagy csendőrségi szolgálatban altiszti fokozatot értek el. 2. Akik nem végezték el az elemi iskola Vl-ik osztályát avagy az azzal egyenlő tanértékü más iskolai osztályt, de irni és olvasni tudnak, azoknak — az állandó lakhalyen kivül — a következő feltételek valamelyikének fenforgása esetén lesz választói jogosultságuk; ha vagy legalább 20 korona egyenes állami adót fizetnek, vagy önálló ipart vagy kereskedést folytatnak s legalább egy segédet tartanak, avagy legalább 10 korona egyenes adót fizetnek ; vagy olyan ipari üzleti alkalmazottak, akik nem csupán napszámosok, ámde iparostanoncok voltak s felszabadulván az iparhatóságtól megfelelő bizonyítványt kaptak, vagy pedig a legutóbbi öt évig ugyanabban a munkanemben legalább három éven át dolgoztak, vagy az őstermelésnél ugyanazon kellékekkel rendelkeznek mint akik VI elemi osztályt végeztek. 3. Végül azoknál, akik sem irni, sem olvasni nem tudnak, az állandó lakhelyen kivül az szükséges, hogy legalább 40 korona állami egyenes adóval legyenek megróva. Meglehetősen bonyolult tehát a választói jogosultság kérdése. Valamivel világosabb lesz, ha visszafelé fordított sorrendben gondoljuk át az úgynevezett különös kellékeket. Ilyen formán : Azok, akik legalább 40 korona állami egyenes adót fizetnek, akár tudnak irni-olvasni, akár jártak iskolába akár nem, ha állandó lakóhelyük van s életüknek 30-ik évét betöltötték, választói jogosultsággal bírnak. Azok akik nincsenek legalább 40 korona egyenes állami adóval megróva, de legalább 20 koronányi adóval meg vannak róva, már csak akkor, ha irni-olvasni tudnak. Akik 20 koronánál is kevesebb, de legalább 2 korona adóval vannak megróva, csak akkor, ha elvégezték az elemi iskola Vl-ik osztályát, vagy valamely ennek megfelelő más iskolai osztályt. Ezeken kivúl minden adóval való megrovás nélkül is választói joggal birnak az olyan önálló iparosok és kereskedők, akik legalább egy segédet alkalmaznak és az olyan ipari alkalmazottak, akik legalább három éven át a legutóbbi öt évben állandóan ugyanabban a szakmában dolgoztak, valamint a mezőgazdasági vezető munkások és felügyelők, továbbá akik a katonaságnál altisztek voltak, ha irni és olvasni tudnak. Akik pedig az elemi iskola IV-ik osztályát végezték, vagy ezzel egyenlő értékű más iskolát, az olyan iparosok és kereskedők szintén minden adóval való megrovás nélkül választói jogosultsággal birnak akkor is ha segédet nem tartanak, valamint az ipari alkalmazottak tekintet nélkül arra, hógy mennyi idő óta vannak alkalmazásban. A választói jogosultsághoz megkívánt állandó lakhely tekintetében a törvény azt mondja ki, hogy ilyen állandó lakhelye annak van, aki legalább egy év óta ugyanegy községben lakik. Aki azonban a választói jogysultságát már megszerezte, az ezt nem veszti el, ha lakhelyét egy éven belül egy ízben más községbe helyezte át. Az állami, törvényhatósági, községi tisztviselők és általában a köztisztviselők és a nyil • vános számadásra kötelezett vállalatok tisztviselőinél az állandó lakás feltételét nem kívánja meg a törvény, úgyszintén a lelkészeknél, a tanároknál és a színészeknél sem Ilyen bonyolult dolog az uj választói törvény szerinti választói jogosultság kérdése. Legegyszerűbb és legtisztább a kérdés azoknál, akik a középiskolát vagy azzal egyenlő értékű valamely más iskolát elvégezték, vagy akik 40 koronánál több adót. fizetnek. A többieknél úgyszólván esetenkint kell majd az összeíró küldöttségeknek a törvény rendelkezéseit alaposan áttanulmányozni, hogy a jogosultság kérdését elbírálhassák. Ráadásul tudni kell, hogy a választói jog büntetőjogi védelméről szóló 1913. évi XXIIl-ik törvénycikk ugyancsak komoly büntetéssel fenyegeti a gondatlan összeíró küldötségi tagokat; a szándékosságot egyenesen börtönbüntetéssel sújtván. A pap és tanitó munkatársak. Irta és a középszabolcsi ref. tanitó-egyesület 1914. évi ápr hó 4-én tartott ülésén felolvasta Németi István ibrányi ref. tanitó. A lelkész és a tanitó hivatásuknál fogva a nép erkölcsi és anyagi előhaladását munkálják. Működésűk azonban csak ugy lehet eredményes, ha egymást megértve, sőt egymást támogatva munkálkodnak a nép érdekeért. — Ha megbomlik az egyetértés ha a közös munkálkodásba hiúsági v. egyébb érdekek vegyülnek : vége minden haladásnak. Törvényhozóink tudták azt, mikor a népisk. szerv. 90. §-ában kimondták : hogy a lelkész és tanito egymást munkatársaknak tekintsék; mert csakis igy képzelhető el református Sionunk teljes kiépítése. Milyen szépen hangzik ez papiroson . . De vajon igy van-e ez az életben is? ... A pap és tanító munkatársat látnak- e egymásban ? . . . Sajnos . . . nem . . . vagy ha igen is, nagyon kevés helyen igen. A lelkész, mint isk. széki elnök (e kettő egymástól el nem választható), a tanitó felett igen sok helyen hatalmat akar gyakorolni, sőt gyakorol is. A pap és tanitó igen sok helyen nem tekintik egymást munkatársaknak. A lelkész, mint az iskolaszéknek mindig elnöke: sokszor érezteti kicsinyes dolgokban is az ő feljebbvaloságát, ami önérzetes, köteleségtudó tanítót bánt. Viszont a tanitó is hibás sokszor, amikor minden ok nélkül háborúságot kezd a lelkészszel. Mindkét esetben az egyház és a köz iszsza meg Haskötök, FŰZŐK, sérvkötők, köldökkötőkben nagy választék. Egyenestaríók, tsiü- és járógépek, míikezek, müiábak pontos gipszmérték után készülnek keztyüs és kötszerésznél zafl, Legfin. MGOHO-keztyük o K Börkeztyiik 2 K-tól feljebb