Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-01 / 1. szám

4 1-ső szára. NYÍR¥TT)ÉK 1914. január 1. mert hiányosan tölti be a tisztét, mivel nem tud kormányozni s inkább szeret kormányoztatni. Birói hivatalra épen nem való, még csak békebiráskodásra sem, mivel igen felületes s hajlandó mind a két félnek igazat adni, mire nézve jellemző példa egy magyarországi sváb falusi bíróval történt, eset, t. i. a panaszosnak, miután ez panaszát előadta, azt felelte: „du hast Recht"! De a panaszlott meghallgatása után annak is igazat adott; mit élénk tempe­ramentumu felesége végig hallgatván, az idét­len bíráskodás feletti bosszankodásában oda­szólt férjének: ,,a panaszosnak is igaza van, a vádlottnak is igaza van ?" Ha te ilyen mó­don biráskodol, akkor te egy hülye szamár vagy! — Mire a biró egészen hideg flegmával felelte; „Du hast á Recht!" Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a flegmatikus véralkatnak nagyon is számbave­hető előnyei vannak, de árnyoldalai sem keve­sek, még pedig olyanok, melyek annak tulaj­donosát éppen nem sorolják a kellemes em­berek közé s nem is volna jó, ha az emberek nagyobb része ezen kategóriához tartoznék, mert ezek számitó önzése nagyon is rideggé, kietlenné tenné a földi életet s maradi termé­szetüknél fogva iehetetlenné válnék minden haladás. Természet—társadalom. Egy socialista állam. A sociologia a mai társadalmi és termelési rendnek tulajdonítja, hogy töke és földbirtok kevesekuek ad módot a nagy többség kizsák­mányolására. Milyen volna a gyakorlatban egy ideális berendezkedés, erre ad példát Ausztrá­liának két állama Uj-Dél- Wales és Uj-Zeeland. Ezúttal az utóbbiról kívánok rövid ismerte­tést adni, Nehogy azt higyjük, hogy valami exotikus népről és országról van szó. Uj-Zelandban kö­7el 1 millió fehér és mintegy 50,000 maori lakik. Ennek az alig több lakosnak, mint a mennyi Budapesten és környékén lakik, van 55 napi lapja. 64 heti és 27 havi szemléje. Iskolái országszerte kitűnőek, azokra az állam mintegy 12 millió koronát költ évenként. A népoktatás állami, ingyenes és vallástanitástól mentei. A középiskolák nagyszerűek, olcsok és nagyszámú ősztöndijakkal segitik a növeudéke­ket, Egyetemei jók és az angol college rend­szerűek. Négy legnagyoob városa 40—70 ezer lakosú. Vasúti hálózat, a technika legújabb vívmányai igazolják a fentieken felül, hogy nagy culturáju országgal állunk szemben. Ebben az országban, melynek élén a Go­vernor áll, kit Anglia nevez ki ás kinek sz^n­tesitési és vetó joga van és aki a felső házat képező a Legislative Gouncil 45 tagját kinevezi: az alsó ház 80 tagját (76 fehéret és 4 maorit) az általános, egyenlő és titkos választójog alap­ján juttatják a parlamentbe A választójog 1893. óta, tehát huss éve illeti a nőket is. A választási joggal biró nők több, mint 75%-a valóban élt a szavazás jogával 1905-ben. A választójog általánossága folytán a mun­kás érdekeltség képezi a parlamenti többséget, így jöhettek létre azok a törvények, mtlyek ennek az országnak socialistikus államszerveze­tet adtak. A munkásokat illető törvények szerint a munkaidő heti 45 óra, mely csak férfiaknál eioelkedhetik heti 48 órára. Tehát naponként 8 óra. Minden üzlet köteles a vasárnapi teljes szüneten kivül hetenként egyszer (rendszerint szombaton) 1 órakor zárni. A 14 éven aluli gyermek gyárban nem dolgozhat; 14—16 éves pedig csak az állami felügyelő engedélyével. Ez engedély szükséges a nők és fiatalkorúak többlet munkájához, mely napi 3 órát meg nem haladhat, mely azonban 60—90 fillérrel fizettetik óránként. A sztrájk kivan zárva. A munkaadók és munkások vitáját először az ország két terüle­tén felállított Board-ot conciliation tárgyalja, amely elé a megjelenés kötelező. Ha nem jő létre itt megegyezés, második fórum a Special Board; és ha most sincs megegyezés, a leg­utolsó fórum a legfelső bíróság, melynek két tagját és birói képzettségű elnökét az állam •evezi ki. E birőság előtt személyesen kell meg­jelenni, dönté,e kötelező és a határozat meg­szegése 12.500 K-ig terjedhető büntetés. Ha a munkaadó ellenszegül a határozatnak, bezárják üzemét; ha a munkás szegi meg, csak más ipar­ágba mehet. A munkaügynek külön minisztériuma van. A földmivelés rendkívül magas fokon áll. Holdanként 15.17 mm. búzát, 8.80 mm. rozsot, 12.75 mm. tengerit, 12.15 mm. zabot termel, melylyel szemben Magyarország 7.45 mm. bú­zát, 6.67 mm. rozsot, 10.49 mm. tengerit, 6.09 mm. zabot producal. Az államnak meszire menő kisajátítási joga van. Megszabja a földbirtok jövedelmezőségét; aki ezt produkálni nem tudja, annak birtokát kisajátítják. Rosszul tehát nem lehet gazdál­kodni. Épen igy áll a beltelkeknél. Telek speculació nemcsak azért van ki­zárva, mert az értékemelkedési adó (better ment) ezt megnehezíti, hanem az üres telkek és rozzant házak tulajdonosai ugy lesznek meg­adóztatva, mintha a telkek megfelőleg be vol­nának épitve. A földbirtok maximuma meg van hatá­rozva ; nagy birtok keletkezése lehetetlen. E'ső osztályú földből 640, II. osztályúból 2000, és III. oszt.-ból 5000 acre-Hál több nem lehet egy kézben. Az államnak rezerva gazdaságai vannak és ha az ipar pangása folytán a munkás tömeg munkanéikül marad, a munkanélküliek ezekre a birtokokra lesznek levezetve. Azonban aki földet akar művelni, házat épiteni, önálló ház­tartást alapítani: annak az állam ugy a föld megvételére, mint háza felépitésere könnyen törleszthető olcsó kölcsönt nyújt. Az 1907-ík évben 73,367 ilyen államilag létesített gazda­ság volt az országban. E mellett a kisbirtokok adómentesek, a nagy birtokok súlyos adóval terheltek. A 12,500 K-t érő földbirtok adómentes; de az értékesebb birtoknaknak mindig kevesebb az adómentes része; igy akinek 62,500 K. értékű földbirtoka van, annak nincs adómentes része. Ehez jő a betterment. A jövedelem 7200 K-ig adómentes, ezentúl 5% az adó. Nagy jövedelem, nagy gazdaság egy kéz­ben nem letezik. Az ügyvéd legmagasabb ke­resete 37,500 K , mérnöké 6,250 K , állami szolgálatban levők közül kettőnek van 25,000, a legtöbbnek 7500 K. körül van a jövedelme. Átlagos keresete a lakosságnak 1100 K. Ezzel szemben egy font kenyér 17 fillér, 1 font marhahús 60 fillér, 1 font cukor 25 f., 1 font vaj 80 fillér. Szállás és ellátás heti 18—22 nagy városban és 15 — 18 korona vi­déken. Egy arató munkás átlag 12.50 kor. napi bért kap, egy pásztor heti 25 koronát keres. A merre az ember jár, mindenütt jól öltö­zőt, vidám néppel találkozik, mely legnagyobb részben sok szobás, kertes, pitvaros, virágos házakban lakik egy magában családjával és naponként többször eszik hust. Az államnak főgondja, hogy lakosság ter­melését jól elhelyezze. E végből állami közrak­tárak léteznek, nagyszabású vágóhidak és hus­fagyasztók, kitűnő kereskedelmi összeköttetése­ket tart fenn, ho^y a productumok gyorsan és jól értékesittesenek. Még Nyíregyházára is jő Ausztráliából pél­dául alma, jól csomagolva, hogy abból sokkal kevesebb a romlott, mint ami Budapestről, vagy a vidékről jő. E mellett minden 65 éven felüli egyén, ha a maga jóravaló ellátására elegendő vagyona nincs, teljes és jo állami ellátásban részesül. E végből az ország 72 kerületre van osztva. Erre a célra 1902-ben 5.186 ezer koronát ál­dozott az állam. Az állam kezében vannak a még töretlen nagy földterületek, melyeket addig, mig feldol­gozásra megfelelő munkaerő nem jelentkezik, parlagon hevertet. Dí az ő kezében vannak a minta gazdaságok és üzemek, úgyszintén a kö­telező munkásbiztositás, betegsegélyzés, mun­kástakarékpénzfárak és hitelintézetek, munkás elhelyezés és közvetítés intézmsnyei. Az állam óriási omni potentiája a jellemző; beleavatkozik a magánüzemekbe, felügyeletet gyakorol arra, hogy sehol se legyen rosszabb állapot, mint az állami üzemekben, de az állam­hatalmat a munkásosztály gyakorolja. Ez vágja útját a milliók és a nagy földbirtokok egy kézbe tömörülésének. A világ legegészségesebb, legboldogabb országa Uj-Zeeland, ahol mindenki dolgozik, de nem megerőltetően, ahol mindenki jól él, örül az életnek, mert ez vidám, gondtalan és szép! TANÜGY. Megjegyzések. A ,,Nyirvidék" egyik mult hónapi számá­ban az „Újdonságok" rovatban néhány sorból álló cikkecske húzódott meg, mely igen alkalmas arra, hogy az olvasó közönség annak elolvasása után a helyi községi iparos tanonciskola veze­tőségét tényleg mulasztással vádolja meg akkor, mikor mulasztásról szó sem lehet. Ugyanis dicsérőleg említi fel azon körül­ményt, hogy az orosházi (Békés m.) tanyai tanitók közül néhányan, kik a városhoz közel működnek, a községi iparos tanonciskolában is a'kalmaztatnak, kárpótlásul azért a fontos misszió­ért, melyet a társadalomtól elszigetelten, vissza­vonultan végeznek. Ezután azt teszi szóvá, hogy nálunk nemcsak a tanyai tanitók, hanem a városban lakó izraelita tantestület tagjai is ki­szorultak az ipariskolából. Az tény, hogy az ipariskolában sem tanyai, sem izraelita tanitó nincs alkalmazva. Azonban ennek az oka nem az ipariskola elöljáróságában, hanem abban keresendő, hogy a városhoz leg­közelebb fekvő tanyai iskolák is jókora távol­ságra vannak. Onnan a hétköznapi esti órákban az előadások megtartására, különösen téli időben, alig hiszem, hogy ujabban vállalkoznék valaki, a mint nem volt pályázó eddig sem a tanyai tanitók közül. Ez a fenti akadályok figyelembe vételével teljesen indokolt. És hogy az izraelita tanitók közül nincsen tagja az iparos tanonciskolái tanítótestületnek, az is egész természetes. A szabályok a tanonc­iskolái tanitó állások betöltésénél nyilvános pályázatot irnak elő. Világos tehát, hogy csak az kerül választás alá, kinek pályázati kérelme beérkezett. És bizonyára az izraelita tanitók anyagi helyzete, meg talán ambíciója nem kívánta meg a tanonciskolát, nem törekedett oda bejutni s igy be sem adta állás üresedés idején pályázati kérvényét. Azaz, hogy legutóbb egy esetben mégis volt benn izraelita tanitó kérelme, ne feledjem el megjegyezni. Azonban a válasz­tás eshetőségei másnak juttattak az állást. Ds nem azért, mert izraelita tanitó volt. És visszatérve Orosházára, a tanyai tanu­lóknak sokkal szerencsésebb a helyzetűk. Ö különböző irányba haladó vasútja de különösen az a kedvező helyzet, hogy a tanyák illetve a tanyai iskolák nagyrésze a vasút mentén, vagy ahhoz egész közel épült, elég helyesen s igy Saját gyártmányú bélelt bőrkeztyűk S3S 2 korona 40 fillértől lsötótt keztyüfa 38 fillértől kaphatóit Blumberg József keztyii, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom