Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-01 / 1. szám

1-ső sz m. - --•*Kyíritidék, 1914. január 1. 5 a tanyai tanitóknak lehetővé van téve az, hogy társadalmi érintkezés és minden egyéb mellett, tanonciskolái tanitó állást is vállaljanak. Ilyen formán állnak e tekintetben az ügyek melyekből teljesen érthető, hogy tanyai és izraelita tanitók mellőzéséről, vagy éppen, mini az emiitett cikkecske irja, kiszoritásáról szó sem lehet. Természetes tehát, hogy az iparos tanonciskola felügyelő-bizottságát igy parányi vád sem illetheti. A kik e lap közleményeit olvassák, bizonyára emlékeznek arra, hogy a november hónapban tartott járásköri tanitói gyűlésen egyik előadó a szolgálati pragmatikát ismertetven, általanos történeti vonásokban áttekintést nyújtott a tanitók erkölcsi helyzetéről, s végül arra következtetésre jutott, hogy bár önérzetes törekvéseink még a közel múlthoz képest is hasonlíthatatlanul kedvezőbbé tették a helyzetet, mégis igen sok e téren a kivánni való. Első sorban is, mint eddig, magunkon kell segítenünk. Ilyen irányú kívánságainkat a szolgálati pragmatika tervezet teljesen magába foglalja. Azonban mit ér az még akkor is, ha törvény lesz belőle, ha nem lesz oly közönségünk, aki a törvény szelleme szerint gondolkozik ? Tehát ami ügyeink és szemelyünk igaz megbecsülésére neveljünk mi magunk nemzedéket ! Neveljük olyan irányban a gyermekeket, hogy a tanitói munka nagy értékét felismerje és hála fejeben ügyeinket férfi korában is pártfogolja és személyünket őszintén tisztelje. És majd ekkor tudom, nem akad olyan a felettes tanügyi hatóság, vagy az iskolaszék tagjai között sem, aki a tanítót, annál inkább a tanítónőt, minden ok nélkül, csupán levegőből kapott vindikálásával kidobatással fenyegeti meg. Egy ezet, melyet a nem állami tanitók illetményeinek rendezéséről (?) szóló 1913. évi XVI. t.-c. idézett elő. Itt töriént meg helyben, egyik öreg kartársunkkal, akit a varmegyei tanitók nesztoranak tartunk, aki évtizedes tanügyi és társadalmi munkásságával oly eredményeket ért el, hogy neve az egész ország tanítósága előtt ismeretes es mondhatom, hogy igen sok miniszterecske a munkában neki csak alig latható halvány árnyéka. Nevezett kartársunknak az Apponyi féle 1907. évi XXVII. t.-c. alapján f. evben 100 korona korpótlékot folyósítani kellett volna, azonban jött az 1613. évi XVI. t.-c., amely a tanítóságot új fizetési osztály- fokozatba osztja és érdemos kartársunk e törvény alapján nem 100, hanem mindössze 20 korona fizetésj a vitásban részesült. Ilyen és ehhez hasonló számtalan esetet idézett elő az a híres örvény, melyről igen sokan őrömmel énekelték a dicshimnuszt. Baltazár és a zsidóság. A Rombach-utcai izraelita templomban a királyért és hazáért szokásos ima befejeztével Adler Illés dr. főrabbi a frigy szekrény előtt uj könyörgésbe kezdett és imát mondott Baltazár Dezső dr. református püspök egészségéért. A püspök, aki azóta fölgyógyult betegségéből, most levélben köszönte meg a hitközség szeretetének megnyilatkozását. A felgyógyulásáért mondott külön ima megkapó jelenetéről Szabolcsi Miksa, az .Egyenlőség" szerkesztője táviratban értesítette Baltazár Dezső dr. püspököt, mire a tiszántúli ref. egyházkerület püspöke a következő megkapó levelet irta a szerkesztőnek: Mélyen tisztélt Szabolcsi Űr! A Rombach-ulcai szent jelenetet tolmácsoló sürgönyéért fogadja hálás köszönetemet. Hogy lélekben mennyire felemelt, azt ki sem tudom fejezni; hogy testileg is felemelt — a könyörgést meghallgató mennyei Atya hatalmas jobbjavai — annak fizikai bizonysága az a csodálatos javulas, hogy ime, ezt a levelet mái Íróasztalomnál Írhatom. Legyenek áldva mindnyájan a keresztyéni mértéket is túlhaladó szeretetért, a mellyel engem olyan boldoggá tettek s magukat olyan csodálatosan nagygyá. Őszinte szeretettel és tisztelettel, készszolgája. Debrecen, 1913. dec. 23. Dr. Baltasár Dezső. Baltazár püspök Adler Illés dr.-nak szintén megköszönte a figyelmességet. A hozzá küldött figyelmes irás a következő : Tisztelt Főrabbi Url Mindnyájunk közös atyja, Istene meghallgatta önnek és népének könyörgését, amit a szentirat tekercseket tartalmazó frigyszekrény kinyitása alkalmából szent héber nyelven érettem, lélekben és érzésben testvérükért, 0 hozzá bocsátottak. Csudálatos hatalom áilitott talpra s betegágyamból felkelésem első alkalmát megragadom, hogy hálás köszönetemet küldjem önnek és a Rombach-utcai zsinagóga szent gyülekezetének áhítatos jóságukért, ameiylyel égi magasságba emelték fel azt a testvéri viszonyt, amit fenntartani és ápolni a zsidósággal eddig is boldog voltam. Az Ur áldja meg Önöket minden áldásával lelkük nemességéért, szivük jóságáért. Debrecen, 1913. december 23. Alá?atos szolgája Dr. Bultazár Dezső. ÚJDONSÁGOK. Mai számunk 10 oldal. Telefon 139. szám — Boldogabb, jobb uj esztendőt kívánunk mint az elmúlt volt, előfizetőinknek, olvasóinknak és munkatársainknak. — Elmaradó újévi üdvözletek. D falussy Dezső főispán és Mikecz Dezső alispán január hó 1-én nem fognak a városban tartózkodni, igy a vármegyénél szokásos újévi üdvözletek ez évben elmaradnak. — Orgona hangverseny. Az ev. templomban január hó 6-án délután 5 órakor rendezendő orgona hangversenyre szóló meghivók már szétküldettek. Ezek a meghivók azonban természetesen nem azt jelentik, hogy a hangverseny alkalmával csak azok jelenhetnek meg a templomban, akik meghivót kaptak. A templomegyesület szívesen lát mindenkit, aki a zene iránt érdeklődik. A belépődíjak a földszintre 1 K, a karzatokra 60 fillérben vannak megállapítva. Jegyeket előre is lehet váltani az egyház pénztáránál a központi népiskola épületben. A hangversenyen — mint már jeleztük — Bruckner Frigyes orgona-művész, a budapesti Deák-téri templom karnagya és Demény Arthur énekművész működnek közre. A hangverseny iránt a vidéken is érdeklődés tapasztalható, ami annál érthetőbb, mert 7 óra után több felé indulnak vonatok Nyíregyházáról s igy a hangversenyre jövők még az nap este hazautazhatnak. — Lemondás. Megyery Géza megyei bizottsági tag a vármegye alispánjához a következő levelet intézte : Nagyságos Alispán úr! Szabolcsvármegye igazoló és esetleg azonkívül más egyes albizottságokban való bizottsági tagságomról lemondok. Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem nyilvánítását Megyery Géza. — Házasság. Dr. Vitószky Géza ^Turócz szentmártonból december 27 én tartotta esküvőjét szécsény-kovácsi Krúdy Ilonával a helybeli ág. h. ev., templomban. — A leány egy let teadélutánja december 28-án oly nagy közönséget gyűjtött egybe, amilyet még alig láttak a Korona falai. Áz érdeklődés oka a veze tőség céljának és buzgalmának elismerése mellett bizonyára az volt, hogy minél többen lássák a tangót, ezt a divatra kapott táncot, amelyről nyomben megállapíthatjuk, hogy ha csakugyan olyan bájos és tisztességes tánc, amilyennek /Sexíy Annus és Liszkay László mutatták be, méltán foglalhat helyet minden táncmulatság programraján. Attól tartanak azonban, hogy a német császár a tangónak nem itt előadott fajtájától tiltotta el katonatisztjeit. A tangó zenéjét zongorán Sexty Judith úrasszony játszotta, a melyhez hegedükisérettel Gsengery Tibor és Ursziny Károly segédkeztek igen ügyesen, A Sipos Bertus, Szikszay Gábor, Polinszky Pál, Móricz Jóska és Gergelyífy Miklós által bemutatott angol táncot többször megismételtették. A hegedűszóló, melyet Bartstein Gyuláné urnő játszott művészileg zongorakísérettel, nemkülönben 3 Katonadolog pávián-melodiája, melyben sehogy se tudtuk fölfedezni a szépet, t. i. a darabban, nem az előadásban, mert az igazán ügyes volt. A műsor után néhány sort táncolt is a fiatalság. — Ügyforgalom az alispáni hivatalnál. Az alispáni hivatalnál az 1913. évi ügyforgalom a következő volt: beérkezett közigazgatási ügy 32480, közigazgatási bizottsági 3447, kihágási 1478, központi választmányi 363, útlevél 391% közigazgatási bírósági 9, összesen 41692 ügydarab. — Útlevél statisztika. Az 1913. év folyamán 3915 útlevél iránti kérelem érkezett a vármegye alispánjához. A folyamodókkal mintegy 2000 családtag vándorol kl Amerikába. — Halálozás. Goldstein János 82 éves korában december hó 29-én meghalt. Az elhunyt öreg ur tevékeny részt vett a hitközségi életbnn és általános köztiszteletnek örvendett. Temetése szerdán délelőtt ment végbe leánya Beregi Malvin Kossuth-utcai lakásából nagy részvét mellett. A ravatalnál Friedmann Vilmos mondott megható gyászbeszédet. — A vasúti bérletjegyek érvényességé nek meghosszabbítása. A m kir. államvasutak igazgatósága közli hogy a vasút által az 1913.

aévre kiállított kedvezményes áru évi bérletjegyek és a m. kir. államvasuti és a kezelésében lévő helyiérdekű vasúti éves szabadjegyek érvényét 1914. évi janáar 31-ig bezáróan meghosszabitotta. E meghosszabbítás a lejárt rendes áru bérletjegyekre és féláru jegy váltására jogosító arcképes évi igazolványokra nem terjed ki. — 56 napig tart a farsang. Hosszú ezidén a farsang. Az utóbbi időben ugyanis rövidebb volt; most azonban kijut főként a fiatalságnak a farsangból, mert 56 napig tart és igy van idejök a nősülésre, házasságra, mulatságra stb. De ne felejtsük el azt, hogy: „a gond nem játék." — Szabad előadás a Munkás Otthonban. A bérmunkás természetrajza címmel a most elmúlt vasárnap délután dr. Klár András tartott szabad előadást a Munkás Otthonban. Ámbár a sociális problémák meglátásiban kiindulási pontjaink egészen mások és következésképen máshová vezetnek conclusióink is, mégis készséggel szegezzük le, hogy az előadó annyi tudományos előkészültséggel, oly széleskörű intelligentiával és a saját osztályérdekein felülemelkedni képes mély és igaz belátással ecsetelte a gyárvárosok proletárjainak, a mai társadalmi és gazdasági berendezkedés eme páriáinak minden célok, vágyak, örömök és eredmények nélkül való egyéni és családi életét, amely őt minden elfogulatlan és gondolkodó ember elismerésére érdemessé teszi. A jelen voltak túlnyomóan az ipari munkások soraiból kerültek ki. — Népiskolák ós ovodák kézimunkakiállitása. Eddig szokásban volt iskolánként kiállítani a kézimunkákat. Most érdekes ujitást honosított meg a szegedi tanfelügyelő, ki a gyermektanulmányi társaság szegedi fiókkörének adatgyűjtő-szakosztályi elnöke és pedig az együttes kézimunkakiállitás rendezése által. Mint érdekességet emeli ki „A gyermek" c. lap a tantárgyak tanításánál támaszul szolgáló kézimunkákat, különösen azikat, melyek a földrajzi alapfogalmakat szemléltetik, ilyenek az' agyagból készült sziget, torkolat, hegyszoros,